Előfizetés

Moderna - egy modern amerikai sikersztori

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.03.05. 08:30

Fotó: DAMIR SENCAR / AFP
Lényegében befektetési cégből vált gyógyszeripari világóriássá a koronavírus oltóanyagát gyártó Moderna. Gyors felemelkedése a svéd/brit AstraZenecának is kapóra jött.
A gyógyszergyártók nem jótékonysági intézmények, hanem üzleti vállalkozások is egyben. Az mRNS technológiát alkalmazó Pfizer/BioNTech és a Moderna jelezték, keresni is akarnak a koronavírus elleni oltóanyaggal, az AstraZeneca és a Johnson & Johnson viszont állítása szerint nagyjából önköltségi áron árulják a vakcinát. Ugyanakkor az AstraZenecát sem kell félteni. A napokban jelentették be, hogy a svéd-brit cég valamikor tavaly eladta 7,7 százalékos részesedését a Modernában. A Times úgy értesült, hogy az AstraZeneca részvényportfólió értékesítésből keletkező tavalyi 1,38 milliárd dolláros bevételének "nagy része" ebből származott. A Reuters pedig úgy számolja a Moderna-részvények 2020-as záró részvényárfolyam alapján, hogy 3,2 milliárd dollárt érhetett a 7,7 százalék. Pénzügyi szempontból a világjárvány legnagyobb nyertese a gyógyszergyártó cégek közül a Moderna, amely forradalmi újításának köszönhetően vált szinte egyik napról a másikra világhírűvé. A múltban a vállalat sajtója nem volt éppen kedvező, volt munkatársai ugyanis azzal vádolták, hogy sokkal inkább befektetési vállalat, mintsem gyógyítással foglalkozó cég. Ugyanakkor a tavalyi év meghozta a kedvező áttörést, negatív cikkeket már nem is olvasni, hanem sokan a vállalat titkát próbálják megfejteni. Hogy kerül a képbe az AstraZeneca? A 2010-ben alapított Moderna még 2013 márciusában írt alá ötéves kizárólagos megállapodást a svéd-brit céggel az mRNS kutatásról, fejlesztéséről és kereskedelmi forgalomba hozataláról a szív- és érrendszeri- anyagcsere- és vesebetegségek, valamint a rákkutatás területén. A megállapodás értelmében az AstraZeneca 240 millió dollárt fizetett a Modernának. A svéd-brit cég cserébe exkluzív jogokat kapott arra, hogy kiválasszon mintegy negyven oltóanyagot, amelyeket aztán az amerikai partnervállalat fejlesztett tovább. Ez az előzetes transzfer a gyógyszeripar licenszengedélyek területén a valaha volt legnagyobb kifizetésnek számított egy olyan esetben, amikor a klinikai vizsgálatokon még nem tesztelt gyógyszerről volt szó. 2016-ban aztán a svéd-brit vállalat további 140 millió dollárt fektetett be a Modernába. Az AstraZeneca 2012 őszén megválasztott vezérigazgatója, Pascal Soriot rendkívül kockázatos befektetést hozott, ám akkor maga sem számított arra, hogy a befektetés sokszorosan megtérül majd. Csak 2021-ban a Moderna részvényeinek értéke 39 százalékkal, 155 dollárra emelkedett. De sokatmondó adat az is, hogy 12 hónapja egy részvényért még 19 dollárt adtak, vagyis egyetlen év alatt hétszeresére nőtt az ára. Ennek köszönhetően a céget 2011 óta irányító francia Stéphane Bancel, aki a cég részvényeinek kilenc százalékát mondhatja magáénak, szinte egyik napról a másikra vált milliárdossá, jelenlegi vagyonát 5 milliárd dollárra becsülik. A cég összértéke a 30 milliárd dollárt is meghaladja elsősorban természetesen annak köszönhetően, hogy a - Pfizer/BioNTech mellett - számos országban elsőként engedélyeztette új technológiájú koronavírus elleni oltóanyagát. Ugyanakkor nem minden fenékig tejfel, a tavalyi utolsó negyedévben a cég 272,5 millió dolláros veszteséget könyvelt el, ami részvényenként 69 centes visszaesést jelentett. De sok búslakodásra nincs ok, a vállalat mindenesetre arra számít, hogy idén 18,4 milliárd dollár értékben ad el oltóanyagot, ami jóval meghaladja a szakemberek által jósolt 11,2 milliárd dollárt és biztatóbb adat a nagy rivális Pfizer által várt 15 milliárd dollárnál is. Egyes vélekedések szerint azonban a Modernának még ezeket a várakozásokat is sikerül felülmúlnia. A gyarapodás valóban lélegzetelállító. S mindez azt is jelentheti, hogy a Moderna alapítása óta először idén, 2021-ben nyereséges lehet és úgyszólván eggyel magasabb ligában játszhat majd. Az AstraZeneca például tavaly 25 milliárd dolláros bevételre tett szert, de 70 ezer munkatárssal működik. A Modernának ezzel szemben 2019-ben mindössze 830 munkatársa volt. A Moderna 30 dollárt kér az Egyesült Államokban két dózis koronavírus-oltásáért, az Európai Unióban ezzel szemben 36 dollárt. A Pfizer/BioNTech oltóanyaga viszont a tengerentúlon kerül többe, 39 dollárba, az EU-ban nem egészen 30 dollárt kérnek érte. Az AstraZeneca ára 4,30 és 10 dollár között mozog. A Moderna terjeszkedését jelzi, hogy kirendeltségeket nyitott nyolc országban, és további bővülés várható idén is, Japánban, Dél-Koreában és Ausztráliában is megjelenik majd az év folyamán. Stéphane Bancel a brit Guardiannak elmondta, még csak az út elején járnak, de az idei már a nagy áttörés éve lesz. Bancelt egyébként korábban már azzal vádolták, hogy elsősorban a nyereség érdekli, s a bevételt a tudomány fölé helyezi. A cég volt alkalmazottai azt állították a Stat amerikai egészségügyi szakportálon 2016-ban megjelent cikk szerint, hogy túl kockázatos stratégiát folytatott, ugyanakkor a gyógyszerkísérletek esetleges kudarca során komoly megrovásban részesítette a munkatársakat és elbocsátásokra is sor került. 2012-2016 között legalább egy tucatnyi magas beosztású, a pénzügyi, technológiai, a gyártási és a tudományos részlegnél vezető beosztásban dolgozó munkatárs hagyta el a céget. 2015-2016 között pedig a rákos és ritka megbetegedések részlegvezetői is lemondtak függetlenül attól, hogy adománygyűjtések során a vállalat bőséges forrásokat bocsátott a rendelkezésükre. Kevesebb mint 18 hónapig szolgáltak a cégnél. A portálnak akkor az alacsonyabb beosztású munkatársak is csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy a Moderna a kevésbé ambiciózus kísérletek felé fordult. A cég kutatója a honlapnak akkor így fogalmazott: "Ez a császár új ruhájának esete. Befektetési vállalkozást működtetnek, és talán még egy sikeres gyógyszert is ki tudnak majd fejleszteni". A koronavírusnak köszönhetően ez meg is történt. Magáról Bancelról egyébként a Stat honlapja akkor azt írta, valójában nem vegyi szakember, hanem francia üzletember, aki gyógyszeripari értékesítési és üzemeltetési háttérrel rendelkezik. Mint a fenti példák is mutatják, Bancel kemény vezető, akitől a titkolózás sem áll távol. Bár korábban soha nem dolgozott mRNS-sel, a Stat megjegyezte, hogy „a Moderna több mint 100 korábbi szabadalmi bejelentése társfeltalálójaként szerepel, ami szokatlan egy olyan vezérigazgatótól, aki nem PhD tudós”. Ugyanakkor ő csak a harmadik legnagyobb részvényes. A legnagyobb Noubar Afeyan, a Flagship Pioneering vezérigazgatója, aki 2011 óta tölti be a Moderna igazgatótanácsának elnöki tisztségét. A biokémiai mérnök más érdekeltségek révén is kötődik a Modernához. 2018-as adat szerint az ő kezében volt a vállalat 37,5 százaléka. A második legnagyobb részvényes pedig Robert Langer amerikai vegyészmérnök, vállalkozó, aki 40 biotechnológiai cég életre hívásában vállalt valamilyen szerepet.

Svájcban és Spanyolországban gyártják

A Moderna több partner segítségével állítja elő a koronavírus elleni vakcináját. Az egyik legfontosabb a svájci székhelyű multinacionális biotechnológiai vállalat, a Lonza, amely január végén jelentette be, bővíti gyártási kapacitásait, hogy kisegítse a Modernát az alapanyagok termelésével. Az Amerikán kívüli oltóanyagot egyébként a svájci Lonza, valamint a spanyol ROVI nevű cég üzemeiben gyártják.

A Moderna története

- 2010-ben alapították meg a ModeRNA Therapeutics céget Derrick Rossi őssejtbiológus kutatásainak elősegítésére, támogatására. - 2011-ben a Flagship Ventures (ma Flagship Pioneering) vezérigazgatója, Noubar Afeyan az európai gyógyszeripari értékesítési és üzemeltetési vezetőt, Stephane Bancelt nyerte meg vezérigazgatónak - 2013 márciusában a Moderna és az AstraZeneca ötéves kizárólagos opciós megállapodást írt alá az mRNS kutatásáról, fejlesztéséről és kereskedelmi forgalomba hozataláról a szív- és érrendszeri–, anyagcsere– és vesebetegségek–, valamint a rákkutatás területén. A megállapodás magába foglalt egy 240 millió dolláros előzetes kifizetést a Modernának. - 2014 januárjában a Moderna és az Alexion Pharmaceuticals 125 millió dolláros megállapodást írt alá ritka betegségek terápiájára irányuló kutatásokra. Az Alexion Pharmaceuticals100 millió dollárt fizetett a Modernának, hogy annak mRNS terápiás platformjának felhasználásával. 10 termékopciót nyerjen el a ritka betegség kezelésének kifejlesztése területén, beleértve a Crigler-Najjar szindrómát is.[ - 2018-ban a cég a "Moderna Inc." névre változtatta a nevét és tovább erősítette az oltóanyag-fejlesztést portfólióján belül. - 2020 márciusában, a Fehér Házban a Trump-adminisztráció és a gyógyszeripari vezetők találkozóján Bancel elmondta az elnöknek, hogy a Modernának néhány hónap alatt készen állhat a COVID-19 vakcinája. Másnap az Egyesült Államok gyógyszerügynöksége, a Food and Drug Administration (FDA) jóváhagyta a Moderna vakcina klinikai vizsgálatát. - 2020 decemberében a Moderna értékét már 62 milliárd dollárra becsülték, a részvényárfolyama 110 dolláron stabilizálódott, miután megjárta a 170 dolláros magasságot is. A Morgan Stanley szerint a Moderna rohamosan növekvő értéke azt sugallja a befektetőknek, hogy a cég 2021-ben és 2022-ben is 10-15 milliárd dolláros éves bevételt realizál - 2021 februárjában már 155 dolláros a részvény árfolyama és a cég idei bevételeit 18,4 milliárd dollárra jósolják (Forrás: Wikipédia) 

Ferenc pápa a béke nevében veszélyes küldetésre indul Irakba

Rónay Tamás Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.03.05. 08:00

Fotó: ALI NAJAFI / AFP or licensors
„Mindnyájan testvérek vagytok” – ez a Máté evangéliumából vett idézet Ferenc pápa ma kezdődő iraki útjának mottója, amelynek egyik célja a vallások közti párbeszéd erősítése.
A koronavírus-járvány igencsak keresztülhúzta a katolikus egyházfő tavalyi programját, így Ferenc pápa 2019 novemberi Thaiföldet, illetve Japánt érintő útja óta most először tesz külföldi lelkipásztori látogatást: a színhely megválasztásakor nem elsősorban személyes biztonságát tartotta szem előtt, hiszen Irakba vitte útja. Megszokhattuk már azonban tőle, hogy olyan országokban hirdeti az igét, ahol a katolikusok szinte jelentéktelen kisebbséget alkotnak. Iraki útja azonban mindegyik közül a legveszélyesebb. A koronavírus-fertőzéstől ugyan elvileg nem kell már tartania, hiszen hetekkel ezelőtt megkapta a második dózist is a Pfizer/BioNTech vakcinából, de finoman fogalmazva Irak ma sem számít a béke szigetének. Ezért alighanem az sem nyugtatja meg különösebben az érte aggódókat, hogy a Vatikán közlése szerint a pápa „valószínűleg” páncélozott gépkocsiban közlekedik majd Irakban. Ráadásul az sem túl jó ómen a vizit előtt, hogy múlt hétvégén kiderült, koronavírus fertőzte meg Mitja Leskovar Irakban szolgáló apostoli nunciust. A Vatikán külképviselet-vezetője elvben minden külföldi vizitjén végigkíséri az egyházfőt az út összes állomásán, most azonban erre nem lesz lehetőség. A Szentszék közlése szerint a lelkipásztori út három célt szolgál: a pápa bátorítani kívánja a helyi keresztény közösséget, erősíteni a vallások közötti párbeszédet, illetve meg szeretne ismerkedni Irakkal, amely oly sokat szenvedett az elmúlt évtizedekben. Nem kérdés, hogy a pápa történelmet írhat; és nem csupán azért, mert valóban egyedülálló látogatás vár rá, hanem káld rítus szerint mondja az egyik misét, amire pápa részéről eddig még nem volt példa. A kelet-szírnek, illetve asszírnek is nevezett szertartás a bizánci birodalomból elmenekült nesztoriánusok hagyatéka. A káld katolikus egyház elfogadja vezetőjéül a pápát. 2010-es adat szerint 490 ezer tagja volt, közülük 310 ezren éltek a Közel-Keleten, jórészt Irakban. Az iraki keresztények nagy része szíriai származású. Akadnak ugyanakkor arab és örmény keresztények is. A kurdok és a türkmének között is találhatunk keresztényeket, igaz, csak elenyésző számban. Még az 1991-es Öbölháború előtt egymillióra becsülték az Irakban élő keresztény közösség lészámát, ennél azonban valójában jóval többen lehettek. Bár Szaddám Huszein diktatúrájában viszonylag kevés támadás érte a közösséget, a főként keresztény asszíriai etnikum sok tagját arra kényszerítettek, hogy araboknak vallják magukat. A keresztények exodusa a 2003-as iraki háború során indult meg, ezt követően már csak 800 ezren maradhattak, de mára ez a szám tovább apadt, a 2014-ben ország több mint egyharmadát elfoglaló az Iszlám Állam (Daes) 2017-ig tartó rémuralma következtében. Wolfgang Huber, a Missio München segélyszervezet elnöke a Vatikáni Rádió német nyelvű adásának elmondta, a pápa látogatása a reményt jelenti az ott élő katolikusok számára, akik súlyos csapások sorát élték át. Aki a nehézségek ellenére szülőföldjén marad, számos veszéllyel kell szembenéznie, hiszen gyakoriak a merényletek, illetve gyakori probléma, hogy a szélsőségesek a keresztény családok iszlamizálására törekednek. Huber szerint történelmi jelentőségű a pápa nedzsefi látogatása az ökumenizmus szempontjából, hiszen a városban a siíta Ali al-Szisztani nagyajatollahhal, az ország legnagyobb tekintélyű vallási vezetőjével találkozik, aki a sorsdöntő pillanatokban sokat tett a békéért. Most a pápa is a béke hírnöke kíván lenni. 

A program

A pápát megérkezése után a bagdadi repülőterén tartják. Az első napon az államfővel, és a miniszterelnökkel találkozik, első hivatalos beszédét az elnöki palota nagytermében mondja. Később helyi keresztény vezetőkkel, illetve papokkal, szerzetesekkel találkozik. Szombaton Nedzsefbe utazik, a síita muszlimok spirituális központjába. Itt udvariassági látogatást tesz Alí al-Szísztání nagyajatollahnnál. Utána Nassziriába utazik, ahol vallásközi találkozón vesz részt. Később visszatér Bagdadba, ahol szentmisét mutat be a Szent József káld székesegyházban. Vasárnap a kurd székhelyen, Erbilben az autonóm régió vallási és a civil vezetői fogadják. Innen helikopterrel Moszulban a háború áldozataiért imádkozik. Ezután az asszíriai Karakosban, a Szeplőtelen Fogantatás templomában mond beszédet. Végül délután már újra Erbilben misézik. Este visszatér Bagdadba, majd hétfőn reggel indul vissza Rómába.   

Irak – egy ország a polgárháború szélén

Leaszfaltozták a régóta elhanyagolt utakat, apácák festették újra a templomok tetejét díszítő fakereszteket Bagdadban, Ferenc pápa pedig békés hangulatot árasztó poszterekről és falfestményekről mosolyog a helyiekre – az iraki főváros legszebb ruháját öltötte magára az egyházfő fogadására, ám a ma kezdődő látogatás lehet a pápa egyik legszerényebb vizitje. A koronavírus-járvány eleve kizárja azt, hogy a megszokott módon, az út mentén felsorakozott ​​hívők, zarándokok és érdeklődők tömegei köszöntsék őt, vagy csordultig megtelt templomokban misézzen. Csak Erbilben számíthat nagyobb közönségre, ahol egy 30 ezer fő befogadására alkalmas stadionban tartott szertartáson várhatóan 10 ezren vehetnek részt, akiket belépés előtt szigorúan átvilágítanak. A másik ok, ami lehetetlenné teszi a nagyobb gyűléseket, az a fokozott terrorfenyegetettség: az Iszlám Állam rejtőzködő harcosainak és az Irán által támogatott síita milíciák támadásától egyaránt tartanak az iraki biztonsági erők, akik 10 ezer fős különítménnyel gondoskodnak Ferenc pápa biztonságáról. Az egységeket a hadsereg elit alakulata, az amerikai kiképzésű Arany Osztag vezényli és várhatóan hermetikusan lezárják az egyházfő útvonalának környékét. A bagdadi kormány számára különösen fontos, hogy a látogatás zökkenőmentesre sikerüljön és Irak egy stabil ország benyomását keltse. A közel-keleti államban valójában a Szaddám Huszein rezsimét megdöntő, 2003-ban kezdődött amerikai invázió óta nem tudott stabil rendszer kiépülni. A konszolidációt számos tényező akadályozta meg, szerepet játszott a felekezeti megosztottság és a korrupció is, de talán az egyik legfontosabb tényező az volt, hogy Irak az amerikai-iráni szembenállás egyik legfőbb színtere lett. Ez az elmúlt években egyebek mellett a síita milíciák rendszeres rakétatámadásaiban nyilvánult meg, amely tavaly januárban súlyosabb eszkalációhoz – Kászim Szulejmáni iráni kémfőnök likvidálásához, majd a perzsa állam ballisztikusrakéta-csapásaihoz – vezetett. A fegyveres csoportok azonban nem csupán az Egyesült Államokat provokálják, hanem a változást követelő tüntetőket, aktivistákat és értelmiségieket is terrorizálják, esetenként még meg is gyilkolják őket. Tavaly augusztusban az iraki kormányfő nemzetközileg is nagy tekintélynek örvendő tanácsadóját, Hisám al-Hasimit is megölték, aki a milícisták hálózatának feltérképezésén dolgozott. A karhatalom képtelen megfékezni a fegyveres csoportokat, ám az utcára vonuló demonstrálókkal szemben ők is hajlamosak kíméletlenek lenni, így senki sem érezheti biztonságban magát. “Az átlagos iraki civil könnyedén a hadakozó fegyveres csoportok, a hatóságok vagy esetleg mindkettő útjába kerülhet, és ez esetben alig van lehetőségük a menekvésre, hiszen nincs kihez fordulniuk, aki gondoskodhatna biztonságukról” – magyarázta Ruba Ali Al-Hassani iraki-kanadai jogszociológus, a Tahrir Institute for Middle East Policy (TIMEP) külsős kutatója a Népszavának. Musztafa al-Kádimi miniszterelnök ugyan elődeinél határozottabb lépésekkel tett a milíciák visszaszorítása érdekében, de lényegi változást egyelőre nem tudott elérni. Ruba Ali Al-Hassani rámutatott: a kormányfőnek szűk mozgástere van, mivel tevékenysége nem tetszik a fegyveres csoportoknak, a parlamentben ingatag a támogatottsága, valamint a rendszerváltást követelő tüntetők sem bíznak benne. A kutató szerint az utóbbi csoport azért gyanakvó Kádimivel szemben, mert egészen tavaly májusi beiktatásáig ő volt a hírszerzés feje, és felmerült a gyanú, hogy köze lehetett a több mint hatszáz demonstráló életét kioltó erőszakos hatósági fellépéshez. A kormányfő hiába fogadta meg, hogy felkutatja a felelősöket, ám ez eddig nem történt meg, ami fokozza a társadalmi feszültséget. Az elégedetlenség múlt pénteken tíz áldozatot követelő véres összecsapásokhoz vezetett a pápai vizit egyik állomásán, Nasszíriában. A mártírjaiknak igazságot követelő tiltakozók indulatát azóta valamelyest lecsillapította, hogy egyik kérésük teljesült; a tartomány vezetője benyújtotta a lemondását. A biztonsági helyzet azonban olyan törékeny, hogy egyes elemzők egy polgárháború kirobbanását sem zárják ki, ha a síita milíciák helyzetét nem sikerül rendezni a közeljövőben. A sötétségben azonban némi reménysugár is van: a rendszerváltást követelő aktivisták pártokat alapítottak, hogy megmérettessék magukat az októberben esedékes előrehozott választáson, és a parlamentbe bekerülve küzdjenek a változásért. Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy a katonái fokozatos kivonásával csökkentse az amerikai jelenlét okozta feszültséget, ugyanakkor nem hagyja magára az iraki biztonsági erőket az Iszlám Állam elleni harcban: az amerikai kiképzőket a február közepén bejelentett tervek szerint NATO-csapatok váltanák. Irak, úgy tűnik, válaszút előtt áll, és talán mindennél nagyobb van szüksége a béke üzenetére, amelyet Ferenc pápa hoz magával. 

Szabad szemmel: Orbán Viktor kifogy a barátokból a legfelső szinten

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.03.05. 07:34

Nemzetközi sajtószemle, 2021. március 5.
Bloomberg Orbán Viktor kifogy a barátokból a legfelső szinten. Hogy jobbnak látta kiléptetni képviselőit a kereszténydemokrata frakcióból, még mielőtt felfüggesztik azok jogait, az arra utal, hogy vége az unió fő áramával kötött szövetségnek. De már jó ideje érlelődött, hogy a partvonalra szorul. Ám egyben jelzésszerűen mutatja, hogy a keleti tagok elidegenednek az EU-tól, Lengyelországtól Szlovéniáig, miután a térség az orbáni illiberális demokráciával flörtöl. Négy éve még úgy tűnt, hogy egész Európában jönnek fel a populisták, ám ritkul körülöttük a levegő, miután Biden lett az elnök. De ugyanebbe az irányba hat Merkel közelgő távozása is, mert ő mindig szabadon tartotta a párbeszéd csatornáját Kelet felé, még akkor is, ha lényeges ellentétei voltak Orbánnal. Márpedig hogy az új amerikai vezetés nem nézi jól szemmel a demagógiát, illetve hogy a kancellár után olyasvalaki jön, aki nem kötődik ennyire a régióhoz, nos, az felveti a veszélyét, hogy lázadó keleti tagok még messzebbre sodródnak Brüsszeltől. Viszont felbátorodhat a Bizottság, hogy lépjen fel keményebben Budapesttel és Varsóval szemben, beleértve a támogatások befagyasztását. Bidennek nem lesz könnyű dolga azokkal a vezetőkkel, akik közel kerültek Trumphoz és csodálták. Merkel végignézte, miként szilárdítja meg Orbán a hatalmát, ellenőrzése alá vonva a bíróságokat és a sajtót, ostorozva a bevándorlókat. Utóbbi felhívás volt a keringőre más nacionalisták számára, egyben szemben állt a kancellár nyitott kapu-politikájával. A német miniszterelnök továbbra is a Kelet befolyásos támogatója, akinél számít, hogy az NDK-ban nőtt fel és Prágában járt egyetemre. Még mindig elismeréssel adózik az egykori Szolidaritásnak. Utódja viszont bizonyosan a korábbi Nyugat-Németországot képviseli majd. Ugyanakkor a szoros gazdasági kötelékek szavatolják, hogy a zendülők csak az eddigi panaszaikat tolhassák és ne mehessenek túl azokon. A következő erőpróba a jogállam lesz.
Libération Orbán Viktor távozik a klikkjével a Néppárt parlamenti csoportjából és viszi magával az általa okozott viszályokat is. Ily módon még jobban elszigetelődik és ez megnöveli a magyar uniós kilépés kockázatát. Hogy becsapta maga mögött az ajtót, az földrengéssel ér fel, mert legutóbb, 2009-ben Cameron szánta rá magát arra, hogy új frakciót hozzon létre. A Fidesz tüske volt a köröm alatt az EPP számára, amióta a kormányfő végrehajtotta az illiberális fordulatot 2010 után. Mivel autoriter irányban haladt, ami ellentétben áll a pártcsalád értékeivel, voltaképpen már rég rászolgált arra, hogy megváljanak tőle. Merkel azonban mindig megvédte, részben, mert hűséges akart maradni Kohl-hoz, aki ernyőszervezetet csinált a szövetségből, Berlin főként azonban nem szerette volna meggyengíteni a pártcsaládot, annak keleti befolyását. Hegedűs István, a Fidesz egyik alapító tagja úgy véli, hogy Orbán mostantól kezdve nem tartozik az EU-t irányító elithez. Politikája, a demokratikus értékek feladása egyértelműen a szélsőjobbon jelöli ki a helyét. Egyszerre két lovat akart megülni, maradt volna a Néppártban, hogy élvezze annak védelmét és az általa nyújtott legitimitást, közben azonban erős kapcsolatokat épített ki a szélsőségesekkel, hogy ő legyen a populista Európa vezére. Ám rajta vesztett, ezért napjainkban immár a margóra szorult. De a Néppártból csak akkor távolítják le, ha arra rábólintanak a német uniópártok. Ugyanakkor Hadházy Ákos arra figyelmeztet a lapban: ha az unió megakadályozza, hogy Orbán tovább fosztogassa a brüsszeli alapokat, akkor ez középtávon felveti a magyar távozás veszélyét.
Politico A Néppárt alelnöke szerint a Fidesz további sorsa akkor fordult élesbe, amikor Orbán vasárnap a Webernek küldött levélben kilátásba helyezte, hogy veszik a kalapjukat a magyar képviselők, ha a frakcióban nem az ő szájuk ízének megfelelően alakulnak a dolgok. Esteban Gonzáles Pons, aki a reformot kidolgozó munkacsoportot irányította, elmondta, hogy ezek után több alapvető kérdéssel szembesültek: 1. Ki hozza a döntéseket, ők maguk vagy valaki más? 2. Meg tudja őket osztani a magyar vezető? 3. Tekinthetik-e továbbra is magukat középjobb, mérsékelt, Európa-barát szerveződésnek? Nos, a politikus szerint a válasz kategorikus lett. Ugyanakkor Orbánt a kereszténydemokraták soraiból már csupán a szlovén és az osztrák miniszterelnök támogatja.
Le Monde    Orbán Viktor jó kétévtizedes, viharos viszonynak vetett véget, amikor szakított a néppárti frakcióval. Pedig bizonyos állandó védettséget élvezett az első számú európai politikai erő jóvoltából. Részben a magyarországi német üzleti érdekeltségek folytán, részben pedig azért, mert jó páran a jobboldalon merevgörcsbe zuhantak a nemzeti populizmus felemelkedése láttán. A magyar vezető ugyanakkor a szélsőjobb hőse lett a bevándorlás visszautasítása miatt. Ezzel párhuzamosan pedig jelentős erővé lépett elő a konzervatív táborban, mivel a hagyományos pártok közül jó páran féltek összerúgni vele a port, noha egyre ellenségesebb üzeneteket küldött. A kilátásokról Szicherle Patrik a Political Capitaltől azt tartja a legkevésbé valószínűnek, hogy a Fidesz az EPP társult tagja lenne. Sokkal inkább gondolja úgy, hogy a 12 törvényhozó átigazol a konzervatívokhoz és reformerekhez. Közben pedig folytatja a jogállam leépítését, mert a Néppárt már nem tudja megfékezni, viszont Orbán tudja zsarolni az EU-t, hiszen annak a kilépéssel csökkent a nyomásgyakorlási potenciálja. De majd meglátjuk, miként áll hozzá a magyar kihíváshoz von der Leyen, aki az értékek betartására szólít fel, de ez ügyben sokat nem zargatta Budapestet, illetve a Tanács, amely mindig is vonakodott megbüntetni a magyar kormányt.
Bloomberg Az EU olyan árat fizetett a gazdasági mentőcsomagért, amely elfogadhatatlanul magas lesz, hiszen a két fekete bárány, Magyarország és Lengyelország vétót helyezett kilátásba, ha életbe lép a jogállami mechanizmus. A megoldás az lett, mint már annyiszor idáig, hogy felvizezték a szankciókat. Orbán azonban nem érzi úgy, hogy elmarasztalták, így egyre inkább tekintélyelvű és öntelt. Most éppen az EPP strasbourgi csoportjából vonta ki az embereit, hogy ne zárják ki a magyar delegációt. A demokratikus normák meggyengülése a legnagyobb felső fenyegetést jelenti az unióban, még a gazdasági visszaesést is felülmúlja. Ahogy Timothy Garton Ash megfogalmazta: létében veszélyezteti az EU-t. Ám az újjáépítési terv tárgyalása során megint csak az derült ki, hogy Brüsszel nem képes megvédeni a liberális elveket, mint hogy azt sem, hogy a tagok együtt maradjanak és ne távolodjanak el a centrumtól. De hát Németország pl. ragaszkodik az Északi Áramlat 2-höz, noha a nemzeti önzéssel csak lejáratja közösséget. És az is látszik, hogy az unió nem képes megvédelmezni a polgárait, sem az orosz katonai fenyegetéssel, sem a járvánnyal szemben. A közös vakcinabeszerzés rosszul sült el, csak a kifelé tartó erőknek adott lendületet. Lásd a magyar, lengyel és szlovák különvásárlásokat. De hát a Bizottság ezt alaposan elszúrta, noha éppen abból akart okulni, hogy egy éve a tagállamok egymással marakodtak a védőfelszerelésekért. Ám a próbálkozásból paródia lett.  
FT A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy alapjaiban meg kell változtatni az oltóanyagok elosztását az unióban, és e tekintetben tanulhatnak a többiektől azok a tagállamok, amelyek késlekednek a folyamattal. A válságkezelésben az EU jobban teljesített, mint a britek vagy az amerikaiak, de az oltásoknál már nem ez a helyzet. Márpedig ez megnehezíti, hogy lenyomják az új fertőzések számát, feloldják a korlátozásokat és kijárási tilalmakat, és hogy újra nekilendüljön a gazdaság. Ráadásul a brit mutáns gyorsan terjed a földrész egyes részein. Ám töredezik a közösség egységes frontja. Magyarország – nemzeti engedély alapján – orosz és kínai vakcinát szerzett be. Pedig a Pekingből érkezett küldeményről nem tudni semmit sem, mert nem voltak ilyen vizsgálatok. De most a lengyel, a cseh és a szlovák kormány is bejelentkezett Moszkvában, illetve a kínai fővárosban. Ausztria és Dánia pedig Izraellel közösen kíván szert előállítani. Mindez azt jelzi, hogy megrendült a bizalom, mármint hogy Brüsszel képes megszervezni a hosszú távú szállításokat. A tagállamok fizetik meg az elbaltázott közös beszerzés kudarcát. De a hiány hamar átfordulhat bőségbe. Viszont e pillanatban az is látszik, hogy szintén gondot okoz az oltások beadása, mert a készletek csak halmozódnak, de nem jutnak el az emberekhez.
NPR Hogy az EU engedi leszalámizni a jogállamot Magyarországon, az a lehető legnagyobb engedékenység. Ezt Judy Dempsey, a Carnegie Europe agytröszt elemzője fejtette ki az amerikai közrádió körkapcsolásos vitaműsorában, amely a Klubrádióról szólt. Mint mondta, az egész magyar ügy azért különleges, mert az EU az értékekre, a sajtószabadságra, a hatalmi ágak szétválasztására, az elszámoltathatóságra, a független igazságszolgáltatásra, a fékekre és ellensúlyokra épül. Ám Orbán igazából gúnyt űz ezekből az elvekből. A szakértő hozzátette, hogy Merkelnek lett volna módja megszervezni az ellenállást a Fidesszel szemben az unióban. Ám nem lépett, mert neki fontosabbak voltak a német beruházók érdekei. Ezzel a megjegyzéssel azonban nem értett egyet Elmar Brok, a CDU elnökségi tagja, aki hosszú évekig irányította az EP Külügyi Bizottságát. Szerinte Orbán nem esett hasra Németország ereje előtt. A kormányfő abban utazik, hogy kiváltsa Brüsszel bírálatát és ily módon nyerje meg a hazai választásokat. Ugyanakkor a német politikus megismételte, hogy az EU keze meg van kötve, mert nincs hatékony eszköze a renitens államok megrendszabályozására. Cseh Katalin azonban reményt keltőnek tartja, hogy a jövőben a demokratikus normák betartásától függ, kaphatnak-e a kormányok támogatást Brüsszeltől. És az is nagyon jó, hogy a Fidesz távozni kényszerült a néppárti képviselőcsoportból. Mert jobb későn, mint soha. De lépni kell, mert aggasztóak a tapasztalatok Szlovéniában és Bulgáriában is, és a végén már az egész unió stabilitása megrendülhet. A beszélgetésben részt vett Hardy Mihály, a Klubrádió hírigazgatója is, aki elmondta, hogy a hallgatóság 60-70%-át vesztették el, sorsuk újabb csapást jelent a sajtószabadság számára. Hiszen az utolsó független rádió esett el, miközben a médiát a kormány uralja. Az EU ugyan az ilyen esetekben bizottságokat szokott kiküldeni, azok megírják a jelentésüket, az EP-ben pedig felszólalások hangzanak el, de valójában érdemben nem történik semmi. Egyébként Orbán Viktor szóvivője azt üzente az amerikai rádiónak, hogy a Klubrádióról független testület határozott, márpedig Magyarországon érvényesül a hatalmi ágak megosztása. Hardy szerint azonban ez olyan vélemény, ami már nem is állhatna távolabb a valóságtól. Hiszen a miniszterelnök immár 10 éve szorongatja a sajtót, ám az EU mindig lassan és vérszegényen reagál.