A gyógyszergyártók nem jótékonysági intézmények, hanem üzleti vállalkozások is egyben. Az mRNS technológiát alkalmazó Pfizer/BioNTech és a Moderna jelezték, keresni is akarnak a koronavírus elleni oltóanyaggal, az AstraZeneca és a Johnson & Johnson viszont állítása szerint nagyjából önköltségi áron árulják a vakcinát.
Ugyanakkor az AstraZenecát sem kell félteni. A napokban jelentették be, hogy a svéd-brit cég valamikor tavaly eladta 7,7 százalékos részesedését a Modernában. A Times úgy értesült, hogy az AstraZeneca részvényportfólió értékesítésből keletkező tavalyi 1,38 milliárd dolláros bevételének "nagy része" ebből származott. A Reuters pedig úgy számolja a Moderna-részvények 2020-as záró részvényárfolyam alapján, hogy 3,2 milliárd dollárt érhetett a 7,7 százalék.
Pénzügyi szempontból a világjárvány legnagyobb nyertese a gyógyszergyártó cégek közül a Moderna, amely forradalmi újításának köszönhetően vált szinte egyik napról a másikra világhírűvé. A múltban a vállalat sajtója nem volt éppen kedvező, volt munkatársai ugyanis azzal vádolták, hogy sokkal inkább befektetési vállalat, mintsem gyógyítással foglalkozó cég. Ugyanakkor a tavalyi év meghozta a kedvező áttörést, negatív cikkeket már nem is olvasni, hanem sokan a vállalat titkát próbálják megfejteni.
Hogy kerül a képbe az AstraZeneca? A 2010-ben alapított Moderna még 2013 márciusában írt alá ötéves kizárólagos megállapodást a svéd-brit céggel az mRNS kutatásról, fejlesztéséről és kereskedelmi forgalomba hozataláról a szív- és érrendszeri- anyagcsere- és vesebetegségek, valamint a rákkutatás területén.
A megállapodás értelmében az AstraZeneca 240 millió dollárt fizetett a Modernának. A svéd-brit cég cserébe exkluzív jogokat kapott arra, hogy kiválasszon mintegy negyven oltóanyagot, amelyeket aztán az amerikai partnervállalat fejlesztett tovább. Ez az előzetes transzfer a gyógyszeripar licenszengedélyek területén a valaha volt legnagyobb kifizetésnek számított egy olyan esetben, amikor a klinikai vizsgálatokon még nem tesztelt gyógyszerről volt szó. 2016-ban aztán a svéd-brit vállalat további 140 millió dollárt fektetett be a Modernába.
Az AstraZeneca 2012 őszén megválasztott vezérigazgatója, Pascal Soriot rendkívül kockázatos befektetést hozott, ám akkor maga sem számított arra, hogy a befektetés sokszorosan megtérül majd. Csak 2021-ban a Moderna részvényeinek értéke 39 százalékkal, 155 dollárra emelkedett. De sokatmondó adat az is, hogy 12 hónapja egy részvényért még 19 dollárt adtak, vagyis egyetlen év alatt hétszeresére nőtt az ára. Ennek köszönhetően a céget 2011 óta irányító francia Stéphane Bancel, aki a cég részvényeinek kilenc százalékát mondhatja magáénak, szinte egyik napról a másikra vált milliárdossá, jelenlegi vagyonát 5 milliárd dollárra becsülik.
A cég összértéke a 30 milliárd dollárt is meghaladja elsősorban természetesen annak köszönhetően, hogy a - Pfizer/BioNTech mellett - számos országban elsőként engedélyeztette új technológiájú koronavírus elleni oltóanyagát. Ugyanakkor nem minden fenékig tejfel, a tavalyi utolsó negyedévben a cég 272,5 millió dolláros veszteséget könyvelt el, ami részvényenként 69 centes visszaesést jelentett. De sok búslakodásra nincs ok, a vállalat mindenesetre arra számít, hogy idén 18,4 milliárd dollár értékben ad el oltóanyagot, ami jóval meghaladja a szakemberek által jósolt 11,2 milliárd dollárt és biztatóbb adat a nagy rivális Pfizer által várt 15 milliárd dollárnál is. Egyes vélekedések szerint azonban a Modernának még ezeket a várakozásokat is sikerül felülmúlnia.
A gyarapodás valóban lélegzetelállító. S mindez azt is jelentheti, hogy a Moderna alapítása óta először idén, 2021-ben nyereséges lehet és úgyszólván eggyel magasabb ligában játszhat majd. Az AstraZeneca például tavaly 25 milliárd dolláros bevételre tett szert, de 70 ezer munkatárssal működik. A Modernának ezzel szemben 2019-ben mindössze 830 munkatársa volt.
A Moderna 30 dollárt kér az Egyesült Államokban két dózis koronavírus-oltásáért, az Európai Unióban ezzel szemben 36 dollárt. A Pfizer/BioNTech oltóanyaga viszont a tengerentúlon kerül többe, 39 dollárba, az EU-ban nem egészen 30 dollárt kérnek érte. Az AstraZeneca ára 4,30 és 10 dollár között mozog.
A Moderna terjeszkedését jelzi, hogy kirendeltségeket nyitott nyolc országban, és további bővülés várható idén is, Japánban, Dél-Koreában és Ausztráliában is megjelenik majd az év folyamán. Stéphane Bancel a brit Guardiannak elmondta, még csak az út elején járnak, de az idei már a nagy áttörés éve lesz.
Bancelt egyébként korábban már azzal vádolták, hogy elsősorban a nyereség érdekli, s a bevételt a tudomány fölé helyezi. A cég volt alkalmazottai azt állították a Stat amerikai egészségügyi szakportálon 2016-ban megjelent cikk szerint, hogy túl kockázatos stratégiát folytatott, ugyanakkor a gyógyszerkísérletek esetleges kudarca során komoly megrovásban részesítette a munkatársakat és elbocsátásokra is sor került. 2012-2016 között legalább egy tucatnyi magas beosztású, a pénzügyi, technológiai, a gyártási és a tudományos részlegnél vezető beosztásban dolgozó munkatárs hagyta el a céget. 2015-2016 között pedig a rákos és ritka megbetegedések részlegvezetői is lemondtak függetlenül attól, hogy adománygyűjtések során a vállalat bőséges forrásokat bocsátott a rendelkezésükre. Kevesebb mint 18 hónapig szolgáltak a cégnél. A portálnak akkor az alacsonyabb beosztású munkatársak is csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy a Moderna a kevésbé ambiciózus kísérletek felé fordult. A cég kutatója a honlapnak akkor így fogalmazott: "Ez a császár új ruhájának esete. Befektetési vállalkozást működtetnek, és talán még egy sikeres gyógyszert is ki tudnak majd fejleszteni". A koronavírusnak köszönhetően ez meg is történt.
Magáról Bancelról egyébként a Stat honlapja akkor azt írta, valójában nem vegyi szakember, hanem francia üzletember, aki gyógyszeripari értékesítési és üzemeltetési háttérrel rendelkezik. Mint a fenti példák is mutatják, Bancel kemény vezető, akitől a titkolózás sem áll távol. Bár korábban soha nem dolgozott mRNS-sel, a Stat megjegyezte, hogy „a Moderna több mint 100 korábbi szabadalmi bejelentése társfeltalálójaként szerepel, ami szokatlan egy olyan vezérigazgatótól, aki nem PhD tudós”. Ugyanakkor ő csak a harmadik legnagyobb részvényes. A legnagyobb Noubar Afeyan, a Flagship Pioneering vezérigazgatója, aki 2011 óta tölti be a Moderna igazgatótanácsának elnöki tisztségét. A biokémiai mérnök más érdekeltségek révén is kötődik a Modernához. 2018-as adat szerint az ő kezében volt a vállalat 37,5 százaléka. A második legnagyobb részvényes pedig Robert Langer amerikai vegyészmérnök, vállalkozó, aki 40 biotechnológiai cég életre hívásában vállalt valamilyen szerepet.
