Mit tudnak az okos maszkok?

Technológia Ma már szerte a világon kötelező a maszk viselése, hogy ez könnyebb és kényelmesebb legyen megszülettek az okos változtatok, de vajon van-e valós hasznuk?

A maszkviselés már a 2015-ös MERS-járvány idején is ajánlatos volt például Dél-Koreában, ahol a betegség megjelent, de Hongkongban, Szingapúrban is, így nem csoda, hogy az utóbbi városállam egyik cége már akkor azzal állt elő, hogy elsőként a világon olyan maszkot gyártanak AIR+ néven, amiben egy beépített elektromos ventilátor segíti a ki-be légzést. Ha úgy tetszik ez volt az első okos maszk, ami ma már ennyi tudással kifejezetten butának számít.

Újabb találmány a szintén nem túl eszes maszk, amelyen kis zöld LED-ek sora mosolyt formáz (37 dollárért, 11 ezer forintért). A gyártó állításával ellentétben inkább csak tréfának tekinthető, de a beszédértést érthetőbbé tevő csodaálarc már többeket érdekelhet. Az idei CES-en (Szórakoztató Elektronikai Kiállítás) mutatta be a Razer - számítógépes játékokhoz eszközöket gyártó cég - a Project Hazel-t, amely szerintük a világ legokosabb és legszociálisabb maszkja, valamint a Project Brooklyn-t, amelyet kifejezetten játékosok számára fejlesztettek.

Az alapjuk, mint az AIR+-nak is az N95-ös maszktechnika, ami viszonylag új találmánynak számít, a 70-es években mutatták be, de alapjában nem egészségügyi, hanem ipari célra tervezték. Az egyszerű maszkok viselése - ma már mindenki megtapasztalhatta - hamar kellemetlenné válhat, mivel benntartja a szánkból kiáradó nedvességet és hőt. Ezért találták ki a szelepet, amely hosszú műszakok közben is kellő szellőzést és hűtést biztosít. Az N95 maszkok kettős rétegűek, a mai napig szeleppel készülnek és a szaküzletekben is ezeket a változatokat lehet kapni. Az egészségügyben használatos N95-ös arcvédőkön sosem volt szelep. Azért, mert a 90-es években elharapódzó tuberkulózis és AIDS járványok miatt az orvosoknak olyan maszkra volt szükségük, amelyek nemcsak saját magukat védik, hanem a környezetükre nézve is biztonságosak, mivel ezek a kórokozók levegőn keresztül rendkívül fertőzőképesek.

Az Amerikai Betegségmegelőző és Gyógyító Központ éppen azért nem ajánlja a szelepes maszkok használatát, mert kilégzéskor a szelepen keresztül szűretlen levegő kerülhet ki a sterilizált helyiségbe, tehát ezzel csupán magunkat védjük, a környezetünkben tartózkodó emberek ugyanúgy veszélyeztetettek maradnak a kórokozókkal szemben.

(A védőeszköz ismert KN95 néven is, a szám mindkettő esetében azt mutatja, hány százalékát szűri ki a részecskéknek a levegőből, az N az amerikai szabályoknak megfelelő típus, a KN a kínai regulációnak tesz eleget, lényegi különbség nincs köztük.)

A Razer maszkjai tehát automatikus levegőcserélőt és sterilizálót tartalmaznak, átlátszóak, belülről megvilágíthatók és még egy beszédfelismerő algoritmus is van bennük, amely érthetőbbé teszi, hogy viselőjük mit mond, a szűrők, ventilátorok cserélhetők. Egyelőre még nem kapható, a cég honlapján csak egyfajta, háromrétegű sebészeti maszkot árulnak.

A kínai Humai szintén N95-alapú maszkja képes beépített ultraibolya sugárzással minden használat után fertőtleníteni magát, ha egy USB-kapcsolaton keresztül energiához juttatják. Így akár másfél hónapig is használható, az eredeti N95-ösök nyolc órája helyett. Mivel átlátszó és párátlanító bevonattal is bír, arcfelismeréssel működő telefonok gazdái is hasznát vehetik. Kereskedelmi megjelenését az év közepére ígérik, ára még nem ismert.

A MIT és a Brigham And Women's Hospital mérnökei, szakemberei viszont teljesen újratervezték a jó öreg N95-öst. Szilikonból készítik, ami fertőtleníthető, és a szűrőbetétek is cserélhetők, a prototípusokat kórházi dolgozókon tesztelték, hogy minél kényelmesebb legyen.

A japán Donut Robotics nagyon okos, a legújabb robottechnológia segítségével fejlesztett maszkja, a C-FACE egy applikáció segítségével leírja a diktált szöveget, felerősíti a beszédet és nyolc nyelvről fordít. Valójában nem is tekinthető gyógyászati segédeszköznek, mert egy olyan maszk felett kell viselni, amely a vírusok ellen véd.

Hogy ezek az eszközök mire jók, mire lesznek jók, ha majd megvásárolhatók lesznek, az még kérdéses. Mindenesetre, mielőtt valaki okos maszk vásárlására, használatára adná fejét vegye figyelembe a WHO általános ajánlásait:

- mosunk kezet felvételekor és levételekor, illetve miután hozzányúltunk,

- borítsa be a szánkat és az orrunkat is,

- ha levesszük, tiszta műanyag zacskóban tároljuk, és minden nap mossuk ki ha szövetből van, vagy dobjuk ki, ha orvosi maszk,

- ne használjunk szelepes maszkot.