Míg tavaly novemberben még csak a lakosság 38 százaléka kérte volna az oltást, január végén 59 százalék, a múlt héten pedig már 64 százalék jelezte: elfogadná.
A pártkötődések azonban változatlanul meghatározók. A kormánypárti válaszadók háromnegyede, az ellenzéki tábor 62 százaléka oltáspárti. Ugyanakkor az ellenzéki oldalon belül is nagyok az eltérések: a szocialista szavazók a kormánypártiaknál is jobban várják a vakcina beadását, a Jobbik híveinek azonban alig több mint fele kérné az oltást.
A községekben élőknek mindössze 48 százaléka iratkozott fel az oltást kérők listájára, és csak négy százalékponttal magasabb azok aránya, akik ugyan nem regisztráltak, de szeretnék beoltatni magukat. A Budapesten élők ezzel szemben 81 százalékban oltáspártiak. A járvány terjedése szempontjából nem jó hír, hogy a legaktívabb 30-44 éves korcsoportban változatlanul alacsony az oltási hajlandóság, mindössze 53 százalékos. Náluk még a fiatal felnőttek is fontosabbnak tartanák a védőoltást, 60 év fölött pedig már 70 százalékos az igény.
Ugyanakkor egy hónap alatt valamelyest csökkent a nyugati oltóanyagok kizárólagos elfogadása. Most a megkérdezettek 81 százaléka adatná be a Pfizer vakcináját, januárban még 91 százalék volt az arány, és 77 százalékról majdnem 70-re csökkent a Moderna oltóanyagát választók aránya is. A januárinál sokkal többen fogadnák el az orosz és a kínai vakcinát. A Sinopharm oltást például a kormánypárti szavazók 67 százaléka engedné beadni, ami egy hónap alatt 17 százalékpontos emelkedést jelent. Januárban az ellenzékhez köthető válaszadóknak mindössze 8 százaléka választotta volna a kínai oltást, most 15 százalék és nagy a bizonytalanok tábora. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a kínai oltóanyag háziorvosi praxisokba történt tömeges kiszállítása épp ezekben a napokban írja felül sokak eredeti tervét, mert „a fertőzésnél minden oltás jobb” elve alapján a felhívott páciensek egy része mégis elfogadja azt. Hasonlóan alakult az orosz oltóanyag megítélése is: a kormánypártiak 70 százalékban, az ellenzékiek 24 százalékban fogadnák el. Mindkét keleti oltóanyaggal szemben a Jobbik tábora a legelutasítóbb.
A felmérés azt mutatja, hogy a lakosság teljesen megosztott és tanácstalan annak megítélésében, jó döntést hozott-e a kormány, amikor az unióban nem engedélyezett oltóanyagokat szerzett be. Ugyanannyian fogadják el az orosz vakcina engedélyezését, mint ahányan nem, s a kínait is csak minimálisan többen tartják rossz döntésnek, mint ahányan jónak. A Szputnyik engedélyezését a jobbikosok teljes egészében elutasítják, de a kormánypártiak háromnegyede és még az MSZP tábor 63 százaléka is egyetért vele, de hasonló a Synopharm megítélése is.
A Publicus felmérése szerint február 25-ig a regisztráltak mindössze 11 százaléka kapott időpontot az oltásra, és lassan halad a sor. Egyébként a válaszadók nagyjából harmada a gyártókat, illetve az Európai Uniót hibáztatja, a lakosság negyede a magyar kormányt is hibásnak tartja a nyugati oltóanyagok késlekedése miatt.
