Előfizetés

A falvak lakóinak többsége még nem oltáspárti

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.03.05. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Javul a lakosság oltási hajlandósága – ezt mutatja a Publicus Intézet múlt héten a Népszava kérésére készített reprezentatív felmérése.
Míg tavaly novemberben még csak a lakosság 38 százaléka kérte volna az oltást, január végén 59 százalék, a múlt héten pedig már 64 százalék jelezte: elfogadná. A pártkötődések azonban változatlanul meghatározók. A kormánypárti válaszadók háromnegyede, az ellenzéki tábor 62 százaléka oltáspárti. Ugyanakkor az ellenzéki oldalon belül is nagyok az eltérések: a szocialista szavazók a kormánypártiaknál is jobban várják a vakcina beadását, a Jobbik híveinek azonban alig több mint fele kérné az oltást. A községekben élőknek mindössze 48 százaléka iratkozott fel az oltást kérők listájára, és csak négy százalékponttal magasabb azok aránya, akik ugyan nem regisztráltak, de szeretnék beoltatni magukat. A Budapesten élők ezzel szemben 81 százalékban oltáspártiak. A járvány terjedése szempontjából nem jó hír, hogy a legaktívabb 30-44 éves korcsoportban változatlanul alacsony az oltási hajlandóság, mindössze 53 százalékos. Náluk még a fiatal felnőttek is fontosabbnak tartanák a védőoltást, 60 év fölött pedig már 70 százalékos az igény. Ugyanakkor egy hónap alatt valamelyest csökkent a nyugati oltóanyagok kizárólagos elfogadása. Most a megkérdezettek 81 százaléka adatná be a Pfizer vakcináját, januárban még 91 százalék volt az arány, és 77 százalékról majdnem 70-re csökkent a Moderna oltóanyagát választók aránya is. A januárinál sokkal többen fogadnák el az orosz és a kínai vakcinát. A Sinopharm oltást például a kormánypárti szavazók 67 százaléka engedné beadni, ami egy hónap alatt 17 százalékpontos emelkedést jelent. Januárban az ellenzékhez köthető válaszadóknak mindössze 8 százaléka választotta volna a kínai oltást, most 15 százalék és nagy a bizonytalanok tábora. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a kínai oltóanyag háziorvosi praxisokba történt tömeges kiszállítása épp ezekben a napokban írja felül sokak eredeti tervét, mert „a fertőzésnél minden oltás jobb” elve alapján a felhívott páciensek egy része mégis elfogadja azt. Hasonlóan alakult az orosz oltóanyag megítélése is: a kormánypártiak 70 százalékban, az ellenzékiek 24 százalékban fogadnák el. Mindkét keleti oltóanyaggal szemben a Jobbik tábora a legelutasítóbb. A felmérés azt mutatja, hogy a lakosság teljesen megosztott és tanácstalan annak megítélésében, jó döntést hozott-e a kormány, amikor az unióban nem engedélyezett oltóanyagokat szerzett be. Ugyanannyian fogadják el az orosz vakcina engedélyezését, mint ahányan nem, s a kínait is csak minimálisan többen tartják rossz döntésnek, mint ahányan jónak. A Szputnyik engedélyezését a jobbikosok teljes egészében elutasítják, de a kormánypártiak háromnegyede és még az MSZP tábor 63 százaléka is egyetért vele, de hasonló a Synopharm megítélése is. A Publicus felmérése szerint február 25-ig a regisztráltak mindössze 11 százaléka kapott időpontot az oltásra, és lassan halad a sor. Egyébként a válaszadók nagyjából harmada a gyártókat, illetve az Európai Uniót hibáztatja, a lakosság negyede a magyar kormányt is hibásnak tartja a nyugati oltóanyagok késlekedése miatt.   

50 millió Szputnyik vakcina mehetne az unióba

Megkezdte az orosz Szputnyik V vakcina folyamatos értékelését (rolling review) az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Humángyógyszer Bizottsága (CHMP) - közölte csütörtökön az orosz oltóanyagok fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI). Kirill Dmitrijev, az RFPI vezérigazgatója kijelentette, hogy jóváhagyás esetén júniustól 50 millió ember beoltásához elegendő Szputnyik V lesz szállítható az unióba. A Szputnyik V alkalmazását eddig 42 országban hagyták jóvá.

A metróközlekedést is veszélyezteti a járvány

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.03.05. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Elég néhány új fertőzött és le kell állítani a metrót. A kormány mégsem töri magát a BKV dolgozóknak ígért oltással.
Kritikus határhoz közelít a koronavírus megbetegedések száma a BKV Metró üzemigazgatóságán. Az M2-es vonal központi forgalmi menetirányítói már nem is a havi beosztás szerint dolgoznak. Mindig az megy be, aki éppen tud. Elég, ha a megmaradtak közül csak néhányan kiesnek és le kell állítani a metróközlekedést – értesült a Népszava.  S nem csupán a kettes vonalon rossz a helyzet. A főváros közlekedési cégénél február vége óta rohamosan nő a koronavírus fertőzöttek száma. Egyelőre nem érték el a tavaly decemberi rekord betegszámot, amikor a vállalatnak egyszerre 284 dolgozója volt karanténban, de az új megbetegedések által kirajzolt görbe meredeken ível felfelé.  A Népszava információi szerint tavaly március óta összesen csaknem ezer munkatárs betegedett meg, vagy volt igazolt kontakt személyként karanténban. Az igazolt fertőzöttek száma jelenleg 127 fő, de összesen 179-en vannak karanténban. Már a cég dolgozói között is szedett halálos áldozatot a járvány.  Egy, a fővárosi önkormányzatnál csütörtökön tartott háttérbeszélgetésen elhangzott: a kormány oltási tervében nem részletezték kellő alapossággal, hogy kik azok, akiket speciális munkakörük miatt fontos lenne haladéktalanul beoltani, kimaradt például a metróirányítók szűk köre, noha a szakemberek szerepe kulcsfontosságú. Budapest kérte mielőbb oltásukat, ám eddig nem kaptak vakcinát. A fővárosi kormányhivatal és György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára az oltási munkacsoport vezetőjének kérésére már múlt hét végén leadták a metró- és a villamos-üzemigazgatóságok nélkülözhetetlen munkatársainak listáját. A mintegy száz főből azonban eddig senkit sem oltottak be. A cégnél dolgozó csaknem 9300 munkavállalóból különösen a metró üzemigazgatóságon nehéz a helyzet. Ott ugyanis három olyan munkakör is van, amelynek dolgozói nem helyettesíthetők. Központi forgalmi menetirányítóból, forgalmi szolgálattevőből, illetve energetikai diszpécserből alig néhány tucat van, helyettesítésük 30 százalék feletti létszámkiesésnél nem megoldható. Ugyanis nincs belőlük több az országban. Ha a járművezetők betegednek meg nagy számban, akkor rossz esetben ritkíthatóak a járatok, ha viszont nincs forgalomirányító, akkor egy napra vagy akár többre is le kell állítani a metrót.  A cégnél egyébként egyre többen tartanak a járványtól, a szakszervezeteket és az üzemigazgatóságok vezetőit kérdezgetik az oltásról, de a BKV vakcina híján nem tehet semmit. Ha mégis kapnának oltóanyagot, akkor a fővárosi önkormányzat segítsége, illetve az üzemorvosi szolgálat révén rövid időn belül beolthatnák legalább a kritikus területen dolgozó munkavállalókat. A fővárosi kormányhivatalt és a Miniszterelnökséget hiába kerestük, nem válaszoltak kérdéseinkre.

Poszt-Covid-szindróma: a fertőzés akkor sem hagy el, ha már elmúlt

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.03.05. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A második hullám óta egyre több beteg szorul intenzív rehabilitációra. A legsúlyosabb állapotúakat az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet korai fejlesztő részlegén kezelik, ahol hagyományosan agysérülteket, kómásokat ápolnak.
A Covid-fertőzés akkor sem hagy el, ha már elmúlt. Krónikus fáradtság, ízületi, mellkasi fájdalom, lelassult, ködös agyműködés, tompaság, depresszió – ezek a panaszok egyre gyakrabban jelentkeznek a gyógyultnak nyilvánított koronavírusosoknál. A jelenség olyannyira gyakori, hogy már az Egészségügyi Világszervezet is új betegségként regisztrálná a poszt-Covid-szindrómaként emlegetett tünetegyüttest, ám az orvosok csak most tanulják a koronavírus utáni kármentést. Riportunk készítésekor három volt covidost ápoltak az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet úgynevezett korai fejlesztő részlegén, ahol egyébként hagyományosan agysérülteket, kómásokat kezelnek. Egyikük öt hetet volt lélegeztetőgépen. Ezalatt súlyosan károsodott a tüdeje, alig maradt légzőfelülete, izmai elsorvadtak, olyannyira, hogy amikor január elején ide került rehabilitációra, még fölállni sem tudott. Néhány hét alatt itt tanult meg újra állni, ülni, az ágyában önállóan megfordulni, segítséggel sétálni. Míg kezdetben nyugalomban is légszomja volt, most már önállóan tornagyakorlatokat végez. Másikuk egy fiatal nő, akit hetven napig kezeltek, miután tavaly novemberben diagnosztizálták a Covid-19 fertőzését. A betegség szövődményei miatt „műtüdőre”-, azaz ECMO-kezelésre is szüksége volt. A betegség előtt aktívan sportoló fiatal nő életmentő kezelése alatt nemcsak az izmainak jó részét vesztette el, de személyisége is megváltozott. Banális események is megríkatják, s egyszerű döntési szituációkban is elakad. A harmadik pácienst szintén hosszú ideig lélegeztették. Az elszenvedett súlyos oxigénhiányos állapot miatt koncentrálási és gondolkodási nehézségei vannak. „Nála az oxigénhiány olyan elváltozást okozott, mintha súlyos, vagy középsúlyos koponyatrauma miatt sérült volna az agyszövete” – magyarázza a szövődmény lényegét Csapody Marcell főorvos.
A gyógyulás mindhármójuk számára óriási fizikai és mentális megterhelést okoz. Csapody Marcell tapasztalatai szerint a járvány második hulláma alatt egyre több lett az olyan „gyógyult” koronavírusos, aki orvosi rehabilitációra szorul. „A Covid-fertőzés után gyakran négy-hat héttel – amikor már a beteg azt hiszi, meggyógyult – , fokozatosan krónikus fáradtság lesz úrrá rajta, fájnak az ízületei, a mellkasa. Lassú, ködös agyműködésre, egyesek tompaságra panaszkodnak és sokaknál pedig depressziót is diagnosztizálnak.” – Van, hogy a beteg maga ismeri fel, valami nem stimmel, ezért elkezd keresgélni az ellátórendszerben azt kutatva, hol kaphatna segítséget, így talál ide – mondja a főorvos. – Másokat a háziorvosuk utal rehabilitációs kezelésre, és előfordul, hogy az intenzív ellátást nyújtó intézmény kéri a felvételüket. Berögzült, kitaposott betegút még nincs hozzánk – állapítja meg Csapody Marcell. – De vannak vizsgálatok, tények, amelyekkel mérlegelhető a felépülés esélye, például hogy milyen súlyosságú a sérülés, hány éves a beteg, milyen egyéb betegségei, szövődményei vannak. Tapasztalataik szerint a Covid-vírus szinte bármely szervet károsíthatja annyira, hogy szakszerű rehabilitáció nélkül esélytelen az állapotváltozás, a gyógyulás. Leggyakrabban a tüdő szövete hegesedik, csökken a légzőfelület. Erre a legcsekélyebb fizikai terhelés után is légszomj, köhögés, gyengeség figyelmeztet. Azaz pár lépést követően úgy érezheti a páciens, hogy elfáradt. Egy sportolónál ez azzal járhat, hogy a teljesítménye elmarad a maga által elvárttól, a fizikai erőnléte már nem olyan, mint a Covid-fertőzés előtt.
A másik jellegzetes szövődmény az idegrendszeri károsodás, amely okozhat pszichés tüneteket is: így például romlik a problémamegoldó-képesség, nehézséget okoz a tartós koncentrálás. Az ilyen betegnek nem jutnak az eszükbe dolgok, fontos adatok. Mások döntésképtelenségre, „érzelmi hullámvasutakra”, személyiségváltozásra panaszkodnak. - A Covid az agyban roncsolhatja az ereket, ennek nyomán létrejöhetnek kisebb stroke-ok, károsodhat az agyszövet, a mozgásért felelős idegpályák. Az utóbbiak akkor is bekövetkezhetnek, ha tartósan volt oxigénhiányos állapotban a beteg – magyarázza a tüneteket kiváltó okokat a főorvos. Az oxigénhiány azoknál, akik hosszú ideig voltak lélegeztetőgépen, károsíthatja a vesét, a májat, a perifériás idegrendszert, a tüdőt, a teljes keringési szervrendszert. A tartós ágyhoz kötöttség pedig komoly izomvesztéssel járhat. A szív- és az érrendszert is súlyosan károsíthatja a koronavírus. A rosszul vagy gyengén teljesítő szív pedig nem tud elegendő oxigéndús vért pumpálni a szervekbe, így romlik azok funkciója. A rehabilitáció a gyakorlatban gyógytornát, pszichológusi, egyes esetekben pszichiáteri segítséget, zeneterápiát jelent – mondja Csapody Marcell. – A terápiába bevonnak pulmonológust, gyógytornászt is, ők többek között légzőgyakorlatokkal segítenek a tüdő légzéskapacitásának javításában. A különböző légzési technikákkal (mély és lassú légzéssel, karok és mellkas kitárásával végzett gyakorlatokkal) erősítik a légzést segítő izmokat, a hörgők feltisztulását. S miután egy-egy tartósan lélegeztetett páciens rövid idő alatt a testtömegének akár húsz százalékát is elveszítheti, így a talpra állításához speciális gyógytornára, de táplálkozási szakemberre, dietetikusra is szükség van.

Maradanó sérülések

Előfordul, hogy a leggondosabb rehabilitáció ellenére sem sikerül mindenkinek maradéktalanul visszanyernie a betegsége előtti ömagát. „Vannak a szövődmények között olyanok is, amelyek akár élethosszig megmaradnak. Például a perifériás idegek károsodása sutábbá teheti a kezet, lassúbbá, nehézkesebbé a járást. A stroke-nak is lehet maradandó következménye, a poszttraumás stressz is élete végéig kísérheti a beteget.” Az állapotjavító, rehabilitációs kezelések főként azoknál sikeresek, akik tudnak és akarnak is küzdeni, nem adják fel az első nehézségek, kudarcok után, hanem újra meg újra próbálják – derül ki a főorvos szavaiból. Szerinte aki a betegsége előtt aktívan sportolt, annak nagyobb az esélye. Nekik nem csak a küzdeni tudásuk van meg ehhez, de az izmaik is, amelyek képesek „emlékezni”, és ezért gyorsabban regenerálódni.