Peking arra készül, hogy megadja a kegyelemdöfést a hongkongi ellenzéknek

Az Országos Népi Gyűlés éves ülésszakán lebbentették fel a fátylat a demokrácia mozgalom ellehetetlenítését szolgáló tervekről.

Több mint hatszázalékos GDP-bővülést, a technológiai önállóság fokozását és a hongkongi demokráciapárti ellenzék végérvényes felszámolását tűzte célul a kínai kommunista állampárt az idei évre, bár Hongkong kapcsán árnyaltabban fogalmaztak. A központi bizottság által meghatározott ötéves terv irányvonalát Li Köcsiang miniszterelnök és más apparatcsikok ismertették pénteken, az Országos Népi Gyűlés (ONGY) második ülésnapján. A törvényhozás alelnöke, Vang Csen például egy “hongkongi jellegzetességekkel” rendelkező demokratikus választási rendszer létrehozásáról beszélt. Egyértelmű azonban, hogy a cél, hogy megadják a kegyelemdöfést a helyi ellenzéknek.

A 2019-es hongkongi demokráciapárti tömegtüntetéseket követően a pekingi vezetés erőteljesen beavatkozott, hogy rendet tegyen a papíron autonóm városban. Az ONGY tavalyi ülésszakán elfogadta azt nemzetbiztonsági törvényt, amely alapján a metropoliszban az ellenzéki aktivisták, politikusok, sőt, még egy Peking-kritikus sajtómágnás, Jimmy Lai ellen is eljárást indítottak. A bíróság éppen a héten tartott meghallgatást a demokráciapárti mozgalom 47 tagja ügyében. Mindannyiukat “felforgatással” vádolják és akár életfogytiglani börtönbüntetésre is ítélhetik, mert a hongkongi kormány demokratikus úton történő megbuktatásáért szervezkedtek azzal, hogy jelöltként vagy szervezőként részük volt a tavalyi ellenzéki előválasztásban.

Kínának már eddig is megvolt az eszköze a “konspiráció” elhárítására: az előválasztáson nyertes jelölteket kizárták, a szavazás napját - a járványhelyzetre hivatkozva - elhalasztották, majd az érintetteket őrizetbe vették. A hongkongi választási rendszer tervezett átalakítása viszont azt szolgálja, hogy a pekingi vezetés finomabb módon biztosíthassa a hozzá hűséges erők hatalomban maradását. Ennek megfelelően tovább csökkentenék a metropolisz lakóinak beleszólását a helyi törvényhozás összetételébe. A jelöltek állításáról - a zömében Peking-barát tagokból álló - elektori kollégium döntene, ez szavatolná, hogy csakis a kommunista állampárt iránt elkötelezett "hazafiak" kerülhessenek a szavazólapra. A testület ezenfelül a képviselő egy részét teljesen saját hatáskörben választaná meg, ami további záloga lenne annak, hogy a törvényhozásban a lojalisták legyenek többségben. A South China Morning Post című hongkongi lap úgy értesült, hogy a módosítások miatt egészen 2022-ig elhalasztanák a törvényhozási választásokat.

Kína látszólag számolt azzal, hogy a hongkongi ellenzék sanyargatása és más jogtiprások, köztük a nemrég az Egyesült Államok, Kanada és Hollandia által is népirtásnak minősített ujgurokkal szembeni bánásmód miatt romlani fog a nemzetközi megítélése. Ennek is szól a technológiai önállóság fokozására fektetett hangsúly, amely garantálná, hogy az ázsiai szuperhatalom még ellenséges nemzetközi környezetben is prosperálhasson. Kína az országból kiindult koronavírus-járvány sikeres elfojtásának köszönhetően rövidtávon jó gazdasági kilátásokkal rendelkezik, ám az elhibázott egykepolitika miatt demográfiai időzített bombával néz szembe. A kutatás-fejlesztési kiadások növelése mérsékelheti a sokkhatást, de az is látszik, hogy Peking nem vár csodát a technológiai megoldásoktól, hiszen Li Köcsiang miniszterelnök azt is bejelentette, hogy szakaszosan emelni fogják a több mint négy évtizede változatlan nyugdíjkorhatárt.