Előfizetés

Bajor pofon a Fidesznek

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.03.05. 18:51

Fotó: RICCARDO PAREGGIANI / AFP
Igen kemény bírálatot kapott Németországból a magyar kormánypárt. Ráadásul épp a CSU-tól, amely sokáig Orbán Viktor egyik legfőbb európai mentora volt.
Markus Söder bajor kormányfő, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke kijelentette: a Fidesznek távoznia kell az Európai Néppártból (EPP). A Süddeutsche Zeitungnak elmondta, hogy az EPP-nek egyértelmű irányvonalat kell követnie. Azzal, hogy a Fidesz újra akarja szervezni a teljes európai jobboldalt, a párt „véglegesen búcsút intett a kereszténydemokrata értékeknek és alapelveknek”. Az utazót nem szabad feltartóztatni”. Söder kijelentése nagy pofon a Fidesznek, hiszen sokáig épp a bajor keresztényszociális párt volt Orbán Viktor egyik legnagyobb pártfogója Európában. Különösen Edmund Stoiber 1999-2007 közötti elnöksége alatt volt kiváló ez a kapcsolat, Orbán szívesen látott vendég volt Münchenben. Horst Seehofer idején is megmaradt ugyan a jó kapcsolat, de ez már nem volt annyira felhőtlen, mint a korábbi pártvezető által fémjelzett érában. Mindenesetre Seehofer 2019 áprilisában úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor demokrata, aki „túlzásba esett az unióellenes kampányban”. A CSU és a Fidesz kapcsolata 2019 januárja óta vált kimondottan hűvössé. Az új pártvezető, Markus Söder bajor miniszterelnök nem egyszer illette éles bírálattal a magyar miniszterelnököt a demokráciaellenes intézkedések miatt. A CDU vezető politikusai, Angela Merkel kancellár, illetve Armin Laschet pártelnök még nem szóltak ugyan a Fidesz távozásáról, de Söder az uniópártok egyik legfontosabb politikusa, akár a következő német kancellár is lehet. Jelenleg ugyanis jóval, mintegy 14 százalékkal népszerűbb Laschetnél, akit januárban választottak meg a CDU elnökének.

Találomra késelt – vizsgálják a svédországi afgán támadó elméjét

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.05. 17:03

Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
Öt éve kapott menedéket a büntetett előéletű, mentális zavarokkal küszködő férfi.
Vizsgálati fogságot és elmeorvosi vizsgálatot rendelt el pénteken egy svéd bíróság annak a férfinak az ügyében, akit azzal gyanúsítanak, hogy szerdán megkéselt hét embert Vetlanda városában. A rendőrség közlése szerint a 22 éves afgán férfi öt különböző helyszínen találomra választhatta ki 35 és 75 év közötti áldozatait, akik közül hármat életveszélyesen megsebesített. Állapotuk azóta stabilizálódott. A rendőrség a férfit a lakásán vette őrizetbe, és mivel ellenállt, kénytelen volt lábon lőni. Az ügyész, Adam Rullman indítványozta a vizsgálati fogságot azzal érvelve, hogy fennáll a szökés és újabb bűntettek elkövetésének veszélye. Hozzátette, hogy még mindig nem világos, mi volt a férfi indítéka. A rendőrség kezdetben terrorizmust emlegetett, ám később elállt ettől, és gyilkossági kísérletekre módosította a gyanút. A gyanúsított dühödten tagadta a meghallgatáson, hogy bármi köze van a történtekhez, a késelés idején – állítása szerint – otthon volt. A tárgyalás elején a férfi többször dührohamot kapott, és a bírónak kellett utasítással elhallgattatnia. Az afgán férfi 2016-ban érkezett Svédországba, és egy éve költözött Vetlandába. Menedékkérelmet nyújtott be a hatóságoknak, és ideiglenes tartózkodási engedélyt kapott, amely azonban tavaly lejárt. Büntetett előéletű: két éve elítélték kisebb kábítószeres bűncselekményért, emellett mentális zavarok is szerepelnek a nyilvántartásban róla. (Képünkön: a vetlandaiak szív alakú rózsacsokorral fejezik ki együttérzésüket a megkéseltekkel a támadás helyszínén)

Peking arra készül, hogy megadja a kegyelemdöfést a hongkongi ellenzéknek

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.03.05. 15:21

Fotó: ISAAC LAWRENCE / AFP
Az Országos Népi Gyűlés éves ülésszakán lebbentették fel a fátylat a demokrácia mozgalom ellehetetlenítését szolgáló tervekről.
Több mint hatszázalékos GDP-bővülést, a technológiai önállóság fokozását és a hongkongi demokráciapárti ellenzék végérvényes felszámolását tűzte célul a kínai kommunista állampárt az idei évre, bár Hongkong kapcsán árnyaltabban fogalmaztak. A központi bizottság által meghatározott ötéves terv irányvonalát Li Köcsiang miniszterelnök és más apparatcsikok ismertették pénteken, az Országos Népi Gyűlés (ONGY) második ülésnapján. A törvényhozás alelnöke, Vang Csen például egy “hongkongi jellegzetességekkel” rendelkező demokratikus választási rendszer létrehozásáról beszélt. Egyértelmű azonban, hogy a cél, hogy megadják a kegyelemdöfést a helyi ellenzéknek. A 2019-es hongkongi demokráciapárti tömegtüntetéseket követően a pekingi vezetés erőteljesen beavatkozott, hogy rendet tegyen a papíron autonóm városban. Az ONGY tavalyi ülésszakán elfogadta azt nemzetbiztonsági törvényt, amely alapján a metropoliszban az ellenzéki aktivisták, politikusok, sőt, még egy Peking-kritikus sajtómágnás, Jimmy Lai ellen is eljárást indítottak. A bíróság éppen a héten tartott meghallgatást a demokráciapárti mozgalom 47 tagja ügyében. Mindannyiukat “felforgatással” vádolják és akár életfogytiglani börtönbüntetésre is ítélhetik, mert a hongkongi kormány demokratikus úton történő megbuktatásáért szervezkedtek azzal, hogy jelöltként vagy szervezőként részük volt a tavalyi ellenzéki előválasztásban. Kínának már eddig is megvolt az eszköze a “konspiráció” elhárítására: az előválasztáson nyertes jelölteket kizárták, a szavazás napját - a járványhelyzetre hivatkozva - elhalasztották, majd az érintetteket őrizetbe vették. A hongkongi választási rendszer tervezett átalakítása viszont azt szolgálja, hogy a pekingi vezetés finomabb módon biztosíthassa a hozzá hűséges erők hatalomban maradását. Ennek megfelelően tovább csökkentenék a metropolisz lakóinak beleszólását a helyi törvényhozás összetételébe. A jelöltek állításáról - a zömében Peking-barát tagokból álló - elektori kollégium döntene, ez szavatolná, hogy csakis a kommunista állampárt iránt elkötelezett "hazafiak" kerülhessenek a szavazólapra. A testület ezenfelül a képviselő egy részét teljesen saját hatáskörben választaná meg, ami további záloga lenne annak, hogy a törvényhozásban a lojalisták legyenek többségben. A South China Morning Post című hongkongi lap úgy értesült, hogy a módosítások miatt egészen 2022-ig elhalasztanák a törvényhozási választásokat. Kína látszólag számolt azzal, hogy a hongkongi ellenzék sanyargatása és más jogtiprások, köztük a nemrég az Egyesült Államok, Kanada és Hollandia által is népirtásnak minősített ujgurokkal szembeni bánásmód miatt romlani fog a nemzetközi megítélése. Ennek is szól a technológiai önállóság fokozására fektetett hangsúly, amely garantálná, hogy az ázsiai szuperhatalom még ellenséges nemzetközi környezetben is prosperálhasson. Kína az országból kiindult koronavírus-járvány sikeres elfojtásának köszönhetően rövidtávon jó gazdasági kilátásokkal rendelkezik, ám az elhibázott egykepolitika miatt demográfiai időzített bombával néz szembe. A kutatás-fejlesztési kiadások növelése mérsékelheti a sokkhatást, de az is látszik, hogy Peking nem vár csodát a technológiai megoldásoktól, hiszen Li Köcsiang miniszterelnök azt is bejelentette, hogy szakaszosan emelni fogják a több mint négy évtizede változatlan nyugdíjkorhatárt.