Előfizetés

Szabad szemmel - Paul Lendvai: nem kizárt, hogy a miniszterelnök még 20 évig hatalmon marad

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.03.06. 08:31

Nemzetközi sajtószemle, 2021. március 6.
Süddeutsche Zeitung Besokallt a bajor miniszterelnök, a CSU elnöke és szakít a Fidesszel, miután Orbán Viktor közölte, hogy új európai jobboldali szerveződést kíván létrehozni. Söder kijelentette, hogy az Európai Néppárt részéről véget kell vetni a függő játszmának, világos irányvonalra kell helyezkedni a magyar párttal szemben, mert az immár véglegesen búcsút intett az EPP-nek, valamint a kereszténydemokrata értékeknek és alapoknak. És aki ennyire menni akar, azt nem szabad marasztalni. Viszont ebben a helyzetben a pártcsaládnak minden fájdalom nélkül el kell határolódnia Orbántól, nem lehet időtlen időkig érvényben tartani a Fidesz tagságának felfüggesztését. A Néppártnak más úton kell járnia, mint eddigi szövetségesének. A politikus hozzátette, hogy ez természetesen nem érinti az államközi kapcsolatokat, viszont az EPP a polgári közepet képviseli, nem pedig a nemzeti jobboldalt. A magyar féllel azonban egyszerűen már nincs meg a közös politikai alap. Azon kívül a tagság körüli huzavona árt a pártcsaládnak, a szavahihetőségének. A lap hozzáteszi, hogy idáig Söder, továbbá a CDU új vezetője, Laschet igen visszafogottan reagált, amikor sürgették, hogy végleg mondjanak búcsút a magyar pártnak. A CSU korábban ugyanakkor igen látványosan szorgalmazta a Fidesszel a kétoldalú kapcsolatokat. Orbánt pár éve még a bajor párt hagyományos év eleji kihelyezett frakcióülésére is meghívták előadónak, igaz, akkor még a jelenlegi szövetségi belügyminiszter volt az elnök, aki akkortájt a menekültpolitika miatt élesen szemben állt Merkellel.
Euronews Bár a magyarok annyi mindent átvészeltek az eltelt évezred során, így háborúkat, elszigeteltséget és idegen megszállást, ám Paul Lendvai csak nehezen tud válaszolni arra, vajon túléli-e a nemzet Orbán Viktort. Úgy fogalmaz, hogy az ország valószínűleg túljut ezen az időszakon, csak éppen az nem világos, hogy miként és milyen áron. A Bécsben élő elemzőt felvillanyozta, hogy az Európai Néppárt ilyen arányban foglalt állást a Fidesz ellen, ám attól tart, hogy a párt most gyorsan összeáll a szélsőjobbal. Azt mondja, hogy az EPP túlságosan is megkésve hozta meg a döntést, de még mindig jobb későn, mint soha. Orbánról úgy véli, hogy az nagy küzdő és inkább támad, mint védekezik. A szakértő ugyanakkor kétli, hogy az ellenzék sokáig fenn tudja tartani az egységet. Az pedig szerinte nem valószínű, hogy az EU a jó egy év múlva esedékes választás előtt érdemi hatást kiváltó szankciót rendelne el az Orbán-kormánnyal szemben. Viszont egyáltalán nem kizárt, hogy a miniszterelnök még 20 évig hatalmon marad, hiszen mindössze 58 éves. De lehet, hogy részéről a legrosszabb még csak ezután következik. Mert ha úgy érzi, hogy veszélyben az uralma, akkor minden bizonnyal igen kemény eszközökhöz folyamodik. Le fogja venni a kesztyűt, ha azt látja, hogy a személyes sorsa, a barátok és üzletfelek jövője forog kockán. Azt csinálja majd, mint Putyin vagy Lukasenko. Ebben sokat segít neki, hogy csaknem teljesen kézben tartja a sajtót, miközben az egész rendszer hazugságra épül. Ily módon igencsak baljós korszak ez a magyar történelemben, fejtette ki Lendvai. Orbán szóvivője írta a csatornánakl, hogy a magyar politikus ellenfelei között van egy szélsőséges csoport, amely kitűnik irracionális félelmével és megvetésével. Így Lendvai és elvtársai gyakran művelik az orbánofóbiát és ez csak egyre rosszabb lesz részükről.
FT A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy ha Biden segíteni akarja a demokráciát a világban, akkor először odahaza kell rendet tennie, de ugyanez érvényes az EU-ra is. A Freedom House legfrissebb jelentése megerősíti, hogy a jogállam világszerte szorul vissza, és a járvány csak ront a helyzeten. Mellesleg a demokratikus normákat tekintve éppen az USÁ-ban, valamint az igen népes Indiában tapasztalni a legnagyobb visszaesést. A kormányok, Magyarországtól kezdve a Szahara alatti övezetig, valamint Latin-Amerikáig felhasználják a ragályt, hogy igazolják a szabadságjogok korlátozását. De nem egyszerűen arról van szó, hogy gyengülnek a demokráciák: elszántan küzdenek a tekintélyelvű rezsimek. Az olyanok, mint Putyin nem folyamodnak nyílt diktatúrához, fenntartják a választás formális intézményét. de tudják, miként fordítsák a maguk javára az internetet és a közösségi médiát. A Biden-kormányzat jól fogta meg a dolgot, amikor a héten bejelentette, hogy a jövőben nem erővel kívánja előmozdítani a demokráciát a nemzetközi színtéren. De a feladat elvégzéséhez előbb a saját porta előtt kell söpörni. Ha ez sikerül, beleértve Washington szövetségeseit, akkor hathatnak a jó példával. Ehhez mindenek előtt a hazai elégedetlenség okait kell orvosolniuk., túl az intézmények megerősítésén, a tisztességes választási rendszer helyreállításán. Az EU-nak és a NATO-nak ezzel párhuzamosan az eddiginél hatékonyabban fel kell lépnie, ha azt látja, hogy egyes tagjai tekintélyelvű irányba csúsznak. Lengyelország pl. továbbra is a Nyugattól vár védelmet Moszkvával szemben, így Washingtonnak és Brüsszelnek van eszköz a kezében. De egyúttal fokoznia kell a támogatást a jogvédő szervezetek, a demokrácia hívei számára. Megtorló intézkedéseket kell hoznia, korlátoznia kell a gazdasági kapcsolatokat a jogsértő kormányokkal szemben. Ám ahogyan reagált Navalnij bebörtönzésére, vagy a szaúdi újságíró meggyilkolására, az nem volt valami fényes. Ám ahol még – bármennyire is gyengén – de világít a demokrácia lángja, ott védeni és táplálni kell.
Politico Bár megígérte, sőt azt is elfogadta, hogy élőben közvetítik az eseményt, nem ment el az Európai Parlamentben tartott meghallgatásra sem a szlovén kormányfő, sem a kulturális miniszter, de még az emberi jogok ljubljanai biztosa sem, pedig a téma a szlovén sajtó sanyarú helyzete volt. Sőt, még csak ki sem mentették magukat valamilyen elfogadható indokkal. Az eseményt a Polgári Jogok Bizottságának megfigyelő csoportja szervezte, miután a Jansa-kabinet mind inkább elnyomja a szabad médiát és megfélemlíti a hatalmat bíráló újságírókat. Ehhez részben új törvényjavaslatokat nyújt be, részben pedig közpénzből, illetve a többi közt Orbán Viktor egy-két emberének közreműködésével saját sajtóbirodalmat igyekszik összehozni. A Szlovén Újságíró Szövetség elnöke kijelentette a testület előtt, hogy a kormány olyan rendszeren dolgozik, amely kizárólag az állami propagandát terjeszti. A mindennnapokhoz hozzátartozik, hogy a kritikus szerkesztőségek legfeljebb csak nagy sokára kaphatnak bármiféle választ a kormányzati intézményektől. Módszeres és rendszerszintű nyomás nehezedik a hatalommal szembenálló orgánumokra. Ehhez a kabinet együttműködik Orbán köreivel. Pont akkor, amikor a 2. félévben Szlovénia lesz az EU soros elnöke, engedelmességre akarja kényszeríteni az ország hírügynökségét. Az egyik független oknyomozó portál munkatársa pedig arról tájékoztatott, hogy a hatalom tömegtájékoztatás címén arra költi az adóbevételeket, amire csak akarja, főként a településeken, ahol a polgármesterek gyakorlatilag a helyi kiadványok szerkesztőiként működnek. Hozzátette, hogy a magyar üzleti érdekeltségek a politikán túl egyben Budapest regionális terjeszkedését is szolgálják.
Reuters A francia Európa-ügyi államminiszter úgy látja, hogy az EU-nak egységes álláspontot kell képviselnie az orosz és a kínai vakcinák ügyében, azaz egyiket sem szabad bevetni addig, amíg azok nem kapják meg az illetékes uniós hatóság áldását. Beaune szerint ha bárki a saját szakállára jár el ebben az kérdésben, az fenyegeti az egységet és kockáztatja az emberek egészségét. Mint mondta, az nem megy, hogy mindenki azt csinálja, amit akar, mert igen súlyos következményei lehetne, ha használják ezeket az oltóanyagokat. Nem beszélve a szolidaritásról. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy Magyarországon már oltják az embereket a Szputnyik V-vel, a szlovákok már kaptak a szerből, a csehek pedig rendelni akarnak. Közben az Európai Gyógyszerügynökség két napja bejelentette, hogy megkezdte a készítmény vizsgálatát, de ha meg is lesz a jóváhagyás, a Bizottság részéről nem kötelező felvenni a listára a koronavírus orosz ellenanyagát.
Deutsche Welle Szlovákiában nem csitul a kormányválság, miután Matovics miniszterelnök titokban 200 ezer orosz vakcinát hozatott, de úgy, hogy arról még a koalíció többi pártját sem tájékoztatta, amiben persze része lehetett, hogy azok hallani sem akartak a Szputnyik V-ről. Így most az alig egy éve megalakult szövetség voltaképpen romhalmaz, bármikor megbukhat. A pozsonyi parlament Európa-politikai Bizottság elnöke bejelentette lemondását, mondván, hogy a kormányfő arcul köpte az uniós partnereket, így az ország – Budapest után – szintén belépett a szégyen csarnokába. A gazdasági tárca vezetője, Matovics kirohanásainak rendszeres célpontja, egyrészt a kabinet haladéktalan átalakítását sürgette, másrészt pedig közölte, hogy a miniszterelnök az összes lehetséges vörös vonalat átlépte. Egyelőre nem lehet tudni, mi lesz most, miközben az országot példátlan mértékben sújtja a Covid-19. Nemrégiben igen kemény újabb korlátozások léptek életbe. A gond ott van, hogy Matovics, az egykori politikai aktivista nem képes az összjátékra. Kiszámíthatatlan stílusával maga ellen hergelte a partnereket. Sok megfigyelő úgy értékeli, hogy amit művel, az katasztrófa mind az ország, mind Európa számára. Ebben a helyzetben nagy felelősség hárul a mérsékelt államfőre, aki valószínűleg közvetít a színfalak mögött.
Süddeutsche Zeitung Szorult helyzetbe került az osztrák kancellár, mert korábban mindig úgy intézte, hogy igen jó legyen a sajtója, de most egyik negatív szalagcím zúdul rá a másik után. Közeli munkatársai ügyében nyomoz az ügyészség, parlamenti bizottság vizsgálja, milyen anyagi háttere volt annak, hogy már 31 évesen kormányfő lett. Azaz hogy nem segítették-e törvénytelen adományok a felemelkedését. Pedig idáig fölöttébb elkényeztette a siker, ám most defenzívába szorult. A legutóbbi botrány, hogy egy általa agyondicsért cégről kiderült: az általa piacra dobott maszkok jó része nem odahaza, hanem Kínában készült és a minőségi tanúsítványt egy magyar vállalkozás állította ki. Ráadásul személyes összefonódások is vannak, mert a Hygiene Austria ügyvezetője nem más, mint Kurz irodavezetőjének a sógora. Márpedig Ausztriában is igen elterjedt a politikában a sógorság-komaság. Egyre több olyan aktív, illetve korábbi tisztségviselő ellen merül fel a visszaélés vádja, aki így vagy úgy, de a kancellárhoz vagy valamelyik közvetlen munkatársához kötődik. A legnagyobb vad a pénzügyminiszter, Kurz bizalmasa, akinek még a lakását is átkutatta a rendőrség. Igaz, a politikus előtte felhívhatta a feleségét, aki ezek után sietve távozott, a gyerekkel, de még egy laptopot is magával vitt. Blümel viszont a vizsgáló bizottság előtt azt vallotta: nem is tudja, hogy volt-e neki ilyen gépe. Akárcsak Kurz irodavezetője, aki ugyanerre hivatkozott a meghallgatás során. A csontvázak egymás után esnek ki a szekrényből, így egyre újabb és újabb kérdések merülnek fel. Az eseményeket immár roppant nehéz ellenőrzés alatt tartani a Ballhausplatzról.

Covid-harc a felhők felett

Béres Márton
Publikálás dátuma
2021.03.06. 08:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A koronavírus nem válogat állampolgárságok között, a fertőzést elkaphatjuk egy másik országban is, de van, aki - ha állapotunk és utasbiztosításunk ezt megengedi – hazaszállít minket onnan, méghozzá egy repülő intenzív osztály fedélzetén.
Lehetőséget kaptam arra, hogy elkísérjem a TrustAir Aviation csapatát egy „covid küldetésre”. A Győr melletti Pér repülőteréről indultunk, ugyanis itt található a TrustAir bázisa, innen indulnak és ide érkeznek vissza a repülőgépek egy-egy betegszállítást követően. Az előttünk álló feladat az utóbbi időkben már rutinmunkának számít: Franciaországól kell hazahozni egy COVID-19 fertőzött honfitársunkat, hogy magyar kórházban folytathassák gyógykezelését. A csapat két részből áll: a hajózó személyzetből és az orvosi csapatból. Már a felszállás előtt megkezdődik a komoly munka. Amíg a pilóták véglegesítik a repülési tervet, addig az egészségügyi csapat elhelyezi a speciális covid-kapszulát a repülőben, és ellenőrzi az orvosi eszközöket. Rövidesen a mentőrepülőgép már az Alpok felett suhan. Az orvosi csapat három tagból áll. Lukács András mentőtiszt elmondta, a TrustAir üzleti modellje eredetileg a turizmusra épült. „Ha utazás vagy nyaralás közben baleset ér, mi a biztosítód megkeresésére hazaszállítunk. Egyrészt a biztosítónak nem kell fizetnie a külföldi ellátást, ami intenzív terápia esetén több ezer eurós nagyságrendű lehet, másrészt a betegeknek is jobb, ha a saját környezetükben gyógyulhatnak. A vírushoz nekünk is alkalmazkodnunk kellett, beszereztünk több speciális izolációs kapszulát, amelyben biztonságosan, mások veszélyeztetése nélkül tudunk szállítani koronavírusos beteget. A kapszulában negatív nyomás van, levegőellátását a repülőgép oxigénrendszere biztosítja a repülés során, a beteg által kilélegzett fertőző levegőt nagy hatékonyságú szűrők tisztítják meg, így nem kell védőruhába öltöznünk, mert a betegtől nem kaphatja el senki a vírust.” A gép felszerelését már Dr. Kulcsár Linda aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos mutatja meg, aki „flight doctor-ként” dolgozik a TrustAir kötelékében. „Minden van itt, ami egy modern intenzív osztályon is. Egyedül a hely kisebb egy esetleges beavatkozáshoz, de nagyon ritka, hogy nagyobb műveletet kéne végeznünk, mivel előre gondolkozunk, és próbáljuk a beteget stabil állapotban szállítani. A biztosítók orvosa a TrustAir orvosigazgatójával konzultálva dönt arról, hogy a beteget földi vagy légi úton, és mikor lehet szállítani. Ha megkapjuk a felkérést, 3 órán belül fel is tudunk szállni a betegért, ha az időjárás is úgy akarja. A covidos szállítások különösen nagy kihívást jelentenek. Azonban egyre több megkeresést kapunk magánszemélyektől is, például Albániából, ahol rossz állapotok uralkodnak a kórházakban. Ezekben az esetekben jellemzően az a kérés, hogy családtagokat szállítsunk át egy-egy nyugat-európai kórházba, ezzel megadva a betegeknek az esélyt a túlélésre. Ilyenkor különösen nagy felelősség hárul a TrustAir orvosi csapatára. Rendszeresen előfordul, hogy jobb állapotban adtuk át a beteget a fogadó kórházban, mint ahogyan elhoztuk a küldő kórházból.”
Közben megkezdjük a leszállást a francia repülőtérre. Itt már vár minket a földi mentő partner mentőautója. A kommunikációban Bagyó Sándor mentéstechnikus segíti a csapatot. Ő is több évtizedes mentési tapasztalattal rendelkezik, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának az elnöke. „Amikor a kórház covid osztályán befektetjük a beteget a kapszulába, természetesen mi is védőruhát viselünk. Az izolációs eszköz lezárását alapos fertőtlenítés követi, ezután indulunk vissza a repülőtérre. Magyarországon, a célkórházban is ugyanez az eljárás, a kapszulát csak a fogadó kórház covid osztályán nyitjuk ki” - magyarázza, majd az orvosi csapat indul is a helyi kórházba a betegért. Rájuk várva a légikikötőben a pilóták a repülőt készítik elő a visszaútra, felügyelik a tankolást, és újból ellenőrzik az időjárás-előrejelzéseket. Viszonylag gyorsan, alig több, mint 2 óra alatt vissza is érkezett az orvoscsapat a beteggel. A szállítás legkritikusabb pontja következik: a kapszulában lévő beteget át kellett tenni a mentőautóból a repülőgépbe, ami a repülő szűkös hátsó ajtaja miatt bonyolult feladat. A pilóták is kiveszik a részüket a speciális hordágy mozgatásából, ők a repülőgépben, az egészségügyi szakemberek kívülről segítik be a kapszulát a fedélzetre. A felszállás után már Kulcsár doktornő mutatja meg nekem az izolációs eszköz működését és a különböző grafikonokat kirajzoló monitorokat. „A betegeket, akiket az izolációs kapszulában szállítunk, az esetek nagy részében altatjuk. Ez sokkal humánusabb a betegnek, elég nehéz ébren, mozdulatlanul kibírni benne a repülést és a kórházig vezető utat. A beteg vénájára csatlakoztatott csöveken keresztül folyamatosan kapja az infúziót és a gyógyszereket, ezt kívülről változtatni, adagolni tudom, eközben a gépek monitorozzák az életműködését, már a legkisebb rendellenesség esetén is figyelmeztető jelzést kapunk”. Az út során szerencsére erre nem került sor, a beteget stabil állapotban szállítottuk végig. Magyarországon már várt ránk a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának a mentőautója, ahová átemelték a beteget kapszulástól és az orvosi csapat már indult is a fogadó kórházba. Itt ugyanaz a procedúra következett, mint Franciaországban. Beléptek a beteggel a covid osztályra, ahol felébresztették az altatásból, majd védőruhába öltözve kinyitották az izolációs inkubátort, és átadták a kórháznak a pácienst. Az izolációs eszköz fertőtlenítése után indultunk is vissza a repülőtérre, hogy immáron beteg nélkül, üres kapszulával visszarepüljünk a bázisra, Pérre. Testközelből tapasztalhattam meg, milyen embert próbáló feladat ez, ugyanakkor a sok nehézség és felelősség ellenére mennyire gyönyörű is egyben, mind a pilóták, mind az egészségügyi csapat részéről.

Egyezség az EU és az USA között a nagy repülőgyártókról zajló vitában

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.05. 23:02

Fotó: EU COMMISSION/POOL / Anadolu Agency via AFP
Nem volt protokolláris az Ursula von der Leyen és Joe Biden közötti pénteki telefonbeszélgetés.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti partnerség helyreállítása és újjáélesztése volt az egyik fő téma pénteken, amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke és Joe Biden amerikai elnök egyeztetett egymással telefonon. A Fehér Ház közleménye szerint megállapodtak abban, hogy négy hónapra felfüggesztik a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által korábban jóváhagyott – az Airbus-Boeing-üggyel kapcsolatos – vámok kivetését, és törekednek a régóta folyó vita megoldására. Az Egyesült Államok, valamint az Európai Bizottság között 2004 óta húzódik vita a világ két legnagyobb repülőgépgyártója, az amerikai Boeing és a francia Airbus anyagi támogatásáról. A WTO vitarendezési testülete 2018 májusában az Európai Uniót, 2019 áprilisában viszont az Egyesült Államokat marasztalta el. A WTO választottbírósága pedig 2019 októberében mondta ki, hogy évi 7,5 milliárd dollár kárt okoztak az Egyesült Államoknak az Airbusnak kölcsönök formájában nyújtott, tiltott uniós támogatások. Ezért engedélyezte, hogy az USA büntetővámot vessen ki 7,5 milliárd dollár értékű európai termékre. A Kereskedelmi Világszervezet tavaly októberben viszont az EU-nak engedélyezte, hogy 4 milliárd dollár értékű amerikai terméket sújtson büntetővámmal a Boeingnek nyújtott, tiltott támogatások miatt.
A két vezető abban is egyetértett, hogy együttműködnek a COVID-19 járvány visszaszorítása érdekében. Az EB elnöke meghívta az amerikai elnököt egy májusi, Rómában tartandó egészségügyi témájú csúcstalálkozóra Rómába. Ursula von der Leyen és Joe Biden között szó volt még a globális gazdasági fellendülésről, az éghajlati válság kezeléséről és a demokrácia megerősítése érdekében teendő intézkedésekről. Megállapodtak abban is, hogy együttműködnek a közös kihívásokat jelentő ügyekben is, ezek sorában mindenekelőtt Kínát, Oroszországot, Fehéroroszországot, Ukrajnát és a Nyugat-Balkánt említették.