Meghökkentő bejelentést tett a napokban John Whittingdale, a brit kulturális minisztérium médiaügyi államtitkára. Parlamenti képviselők előtt kijelentette, amint a szigetország túlnyomó részében elérhetővé válik a gyors szélessávú internetkapcsolat, felmerülhet, hogy a BBC működését finanszírozó, minden brit háztartásra kivetett díjat hasonló előfizetési struktúra válthatja fel, mint amilyen például a Netflixé. A BBC 2022-ig érvényes licencdíja évi 157,50 font (67 ezer 208 forint), - áprilistól 159 font - míg a Netflix havi előfizetését éppen az év elején emelték fel 9,99 fontra (évi 51 ezer forint). Ami a szélessávú összeköttetést illeti, a kormánynak vissza kellett vonulnia korábbi hangzatos ígéretéből, mely szerint 2025-re minden egyes otthonba bevezetik a száloptikát. A jelenlegi cél ugyanebben az időkeretben 85 százalék. A világ egyik legfejlettebb gazdaságában méltatlan, hogy még egy olyan tehetős megyében is, mint a kelet-angliai Norfolk grófság, élvezhetetlenek a világhálós szolgáltatások. A dátumnak abból a szempontból van jelentősége, hogy két évvel később jár le a BBC tevékenységét meghatározó királyi statútum, azaz 2027-ben jön el az igazság pillanata a közszolgálati óriás számára.
A médiával kapcsolatos kérdésekben kétségtelenül gazdag tapasztalatokkal rendelkező államtitkár, - ő volt a szakbizottság elnöke a 2009-10-es, a News of the World bezárásához vezető telefonlehallgatási botrány idején, - meggyőződése, hogy megkérdőjelezhető a licencdíj létjogosultsága, amikor már nem mindenki igényli a BBC-t. A konzervatív politikus szerint a fiatalok egyre inkább a letölthető (Video on Demand) műsorokat preferálják.
Maga a BBC megdöbbentő lehetséges előfizetési összeggel állt elő. A csatorna megrendelésére készült jelentés szerint a BBC jelenlegi programkínálatának színvonalával felérő, reklámmentes struktúra, melybe video-, audio- és hírműsorok egyaránt tartoznának, legalább évi 400 fontba (több mint 170 ezer forint) kerülne. A BBC összeadta a tévés, filmes, zenei és fizetős online hírszolgáltatók előfizetésének átlagát. Azt követően azonban, hogy a vezérigazgató, Tim Davie bemutatta a tanulmányt, politikusok és a BBC számos kritikusa is támadást indított a szolgáltató ellen. A bírálatok arról szóltak, ha a BBC annyira megéri az árát, miért nyilvánítja továbbra is bűncselekménynek az engedélydíj kifizetésének elmulasztását? "Ha igazán hinne magában, boldogan csatlakozna a Netflixhez és venné fel a versenyt az önkéntesen felvállalt előfizetéses csatornákkal" - nyilatkozta a Telegraphnak Philip Davies, a digitális, kulturális, média és sport állandó parlamenti bizottság volt tagja. Az egyik vezető euroszkeptikus honatya, Andrew Bridgen ahhoz hasonlította a tényt, hogy a BBC bankszámlájára kerülő licendíj kifizetése nélkül nem lehet tévét nézni a szigetországban, mintha "valaki, aki az újságárusnál egy Daily Telegraphot akar venni, csak akkor tehetné ezt meg, ha egyben egy Guardiant is megvásárolna".
A pandémia közepette munkába lépett Tim Davie a BBC jövőjével kapcsolatban a legnagyobb hangsúlyt a pártatlanságra helyezi. Ebben a szellemben eltanácsolja a BBC-től azokat, akik rendre erős véleményeket fogalmaznak meg a közösségi oldalakon. A vezérigazgató elismeri, a szervezet túl bürokratikus, ezért további leépítésekkel " rugalmasabbá kell tenni". Különösen ambiciózusnak tűnik annak a célkitűzésnek a betartása, hogy a következő három-öt évben a személyzeti állomány 50 százalékát nők, legalább 20 százalékát feketék, ázsiaiak és etnikai kisebbségekhez tartozók, minimum 12 százalékát pedig fogyatékkal élők tegyék ki. A "munkatársak sokféleségének és a befogadás szellemének javításával lehet majd biztosítani, hogy a BBC hűen tükrözze az általa szolgált társadalom szerkezetét" - jelentette ki Tim Davie.
