Ferenc pápa gazdag programot bonyolított le hétvégén Irakban, ahová pénteken érkezett meg. Vizitjének csúcspontja a szombati Ali al-Szisztáni nagyajatollahhal való, háromnegyedórás nedzsefi találkozója volt. Vendéglátója az iraki síiták nagytekintélyű vezetője, aki sokat tett az iraki demokratikus változásokért. Iránnal szemben nem támogatja, hogy a papságnak politikai hatalma legyen, s ellenségesen is fogadta, hogy a perzsa állam nagy befolyásra törekszik Irakban. Igazi vallási volt ez a pápa és a nagyajatollah között. Hogy Irakban valóban történelmi eseményről volt szó, bizonyítja: Musztafa al-Kadimi kormányfő bejelentette, március 6. a tolerancia és az békés egymás mellett élés nemzeti napjaként ünneplik. A Szentszék sajtóirodájának közlése szerint a háromnegyedórás találkozón a pápa a vallási közösségek közötti együttműködés és a barátság fontosságát hangoztatta „a kölcsönös tisztelet és a párbeszéd ápolása révén”. Ferenc pápa köszönetet mondott a nagyajatollahnak, aki kiállt a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeiért, illetve az üldözöttekért az erőszak és a nehézségek közepette is.
A pápa többször is hangoztatta iraki látogatása során, a béke zarándokaként érkezett az országba. Ezt emelte ki a bibliai településen, Urban tartott vallásközi találkozón is. A színhely nem véletlen: innen származik Ábrahám, akit a muzulmánok, a zsidók és a keresztények is ősatyának tartanak, így kapocs a nagy történelmi vallások között. A pápa beszédében rámutatott, a különböző vallásoknak testvéri módon kell együttműködniük egymással. Arra ösztökélt mindenkit, hogy a szeretet révén őrizzék meg a testvériséget. „Mi, Ábrahám leszármazottai, úgy érezzük, mindenekelőtt az a feladatunk: segítsük fivéreinket, nővéreinket, hogy felemeljék tekintetüket és imájukat az Ég felé.” – emelte ki a pápa. Utalt arra, azok, akik gyűlöletet szítanak Istenre hivatkozva, éppen saját vallásukat árulják el. S a hívők kötelessége, hogy tiltakozzanak, ha a terrorizmus visszaél a vallással. „Imádkozzunk azért is, hogy a lelkiismereti szabadságot és a vallásszabadságot mindenütt tiszteletben tartsák és elismerjék: ezek alapvető jogok, mert szabaddá teszik az embert arra, hogy szemlélje az Eget, amelyért teremtetett.” – hangoztatta a katolikus egyházfő.
Szombaton este Bagdadban, a Szent József székesegyházban mutatott be szentmisét, káld rítus szerint. A káld katolikusok élén a pátriárka áll, de elfogadják a pápa primátusát. A liturgia nyelve a szír-arámi nyelv. A pápa beszédében kiemelte, a keresztények erejét a szeretet adja. „Ez adja a mi erőnket. S amíg a hatalom, a dicsőség és a gőg elmúlik, addig a szeretet megmarad. Aki megéli a boldogságokat, örökkévalóvá teszi a múlandót, a földre hozza a Mennyet” – hangoztatta Ferenc pápa a Vatikáni Rádió közlése szerint.
A látogatás legveszélyesebb része vasárnapi erbíli és moszuli látogatása volt. Erbílben, a kurd autonóm régió fővárosában vallási régió és civil vezetők fogadták. Ezután helikopterrel repült Moszulba, amely évekig az Iszlám Állam (IS) terroristáinak székhelyeként szolgált. A katolikus egyházfő a landolást követően különleges felvezetéssel a színhelyre: konvoja elején és mögött két, rakétavetőkkel ellátott katonai jármű haladt. A Szeplőtelen Fogantatás templomban a helyi keresztény közösség tagjaival találkozott. Ismét arra figyelmeztetett, elfogadhatatlan az Isten nevében tett erőszak. Egyúttal a háború áldozataiért imádkozott. Ezt a templomot az IS rémuralma idején lőtérként használtak. Ezt követően Karakosban beszélt abban a 2019-ben felszentelt templomban, amelyet 2014-ben rombolt le az IS. Ezután – már ismét Erbílben – szentmisét mutatott be a Franso Hariri-stadionban. A pápa hétfő reggel tér vissza Rómába.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter is méltatta Ferenc pápa történelmi iraki látogatását. Mint a Twitteren kiemelte, a vizit révén elősegíti a vallási harmóniát. Blinken elismerése azt is jelzi, hogy jelentősen javul az Egyesült Államok és a Vatikán kapcsolata, ami nem volt éppen felhőtlen Donald Trump elnöksége alatt.
