Szoros eredménnyel szavazták le az arcot eltakaró ruhák viseletét Svájcban

Kevés szavazaton múlt, hogy az igenek vagy a nemek kerekednek felül.

A javaslatot a jobboldali Svájci Néppárt (SVP) terjesztette elő, amely olyan jelszavakkal kampányolt, mint: "Stop szélsőségesség".

Egy vezető svájci muszlim csoport szerint ez "sötét nap" a muszlimok számára. "A mai döntés régi sebeket ejt, tovább terjeszti a jogi egyenlőtlenséget és az egyértelmű kirekesztés jeleit küldi a muszlim közösség felé - áll a Muzulmánok Központi Tanácsának közleményében. A szervezet a bíróságon támadja meg a döntést. A svájci kormány a tiltás ellen érvelt, mondván, nem az állam feladata megmondani, hogy mit viseljenek a nők.

A Luzerni Egyetem kutatása szerint Svájcban szinte senki sem hordja a burkát, és csak kb. 30 (!) nő viselheti a nikábot (ami arra hasonlít leginkább, mint a nyitóképünkön szereplő kampánygrafika - a szerk.)

Svájc 8,6 milliós lakosságának körülbelül 5 százaléka muszlim, legtöbbjük Törökországból, Boszniából és Koszovóból származik.

A népszavazásról beszámoló BBC megjegyzi, Svájcban az emberek közvetlen beleszólást kapnak a politika alakításába, rendszeresen arra kérik őket, hogy népszavazáson nyilvánítsanak véleményt különféle kérdésekben. Ugyan a mostani népszavazás közvetlenül nem az iszlámról szólt, és arra is törekedett, hogy megakadályozza az esetleges erőszakos utcai tüntetők arc-takarását. A referendumot azonban széles körben "burka-tilalomnak" nevezték.

Az Amnesty International is felszólalt a tilalom ellen, azt veszélyes politikának nevezve, amely sérti a nők jogait, ideértve a véleménynyilvánítás és a vallás szabadságát.

Nem a mostani volt az első, amikor a népakarat szembement a kormányzat álláspontjával. Ez történt akkor is, amikor az SVP azt javasolta, tiltsák be a minaretek építését, mondván, azok az iszlamizációt jelképezik.

Az AFP hírügynökség képei szerint az eredmény miatt már többen tüntetnek a svájci fővárosban, Bernben.