Előfizetés

Kampányüzemmódban a parlament

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.03.09. 07:40

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Ha a parlament a megszokott ütemben ülésezne, akkor a kormányfőnek már most hétfőn fel kellett volna állnia az ülésteremben, hogy választ adjon a hétvégi oltási káoszra.
Csak március 16-án kedden kell majd Orbán Viktornak személyesen válaszolnia a parlamentben az ellenzéki képviselők kérdéseire. Pedig a hétvégi oltási káosz, az enyhén szólva hirtelennek és előkészítetlennek tűnő zárási intézkedések miatt nyilván bőven felmerültek volna kérdések. Ha a parlament a megszokott ütemben ülésezne, akkor a kormányfőnek már most hétfőn fel kellett volna állnia az ülésteremben, hogy választ adjon. Orbán Viktor tavaly decemberen válaszolt utoljára személyesen ellenzéki kérdésre, azóta egyszer beszélt a Parlamentben - a februári nyitó ülésen. Ebből is látszik, hogy enyhén szólva nem terheli túl a képviselőket sem a kormány, sem Kövér László házelnök a tavaszi parlamenti ülésszakban. A február 15-től június 14-ig tartó törvényhozási szezon 18 hetéből csak hét olyan lesz, amikor az Országgyűlés szavazni is fog, vagyis legalább a 199 képviselő felének jelen kell lennie, hogy a határozatképesség biztosítva legyen. Ezzel szemben lesz hét olyan hét, amikor egyáltalán nem lesz plenáris parlamenti ülés. Hogy hány hetente van ülés, az lehetne egyszerű technikai kérdés is, de könnyű belátni, hogy a parlamenti nyilvánosság elsősorban a mindenkori ellenzéknek kedvez. Az interpellációk, kérdések fontos szerepet töltenek be az ellenzék hatalom-ellenőrző szerepét illetően, legkésőbb minden negyedik alkalommal pedig a miniszterelnöknek vagy egy miniszternek személyesen kell ezekre válaszolnia. A kérdésben egyébként elvileg a parlament Házbizottsága dönt, a frakcióvezetőket tömörítő testületnek konszenzussal kellene elfogadnia az ülésrendet, ennek hiányában viszont Kövér László házelnök készíti el annak tervezetét, majd a kormánytöbbség fogadja el. - Sem a Ház vezetése, sem a Fidesz nem vette soha figyelembe az ellenzék véleményét az ülésrenddel kapcsolatban, szóval nem sok jelentősége volt az egésznek – mondta lapunknak egy ellenzéki képviselő. Egy fideszes forrásunk viszont arra hivatkozott, hogy mivel eleve kevés törvényjavaslatot kell megtárgyalniuk tavasszal, nem lenne értelme többet ülésezni. Tény, hogy a kormány parlamentnek benyújtott törvényalkotási programja is elég karcsú: a 18 hétre 27 törvényjavaslat jut, ezek egy része azonban eleve uniós jogharmonizáció, mások többnyire technikai jellegű, kisebb jelentőségű törvénymódosítások, amik nem igényelnek hosszas tárgyalást. Emiatt mondta lapunknak több ellenzéki képviselő is, hogy láthatóan kampányüzemmódba állította a kormány a parlamentet. Minél kevesebbet kell ugyanis a parlamenti munkára koncentrálni, annál több idő és energia jut arra, hogy a képviselők választókerületükben, vagy "terepen” kampányoljanak a következő hónapokban. - A Fidesz ahogy eddig, ezután is mindent elkövet, hogy csökkentse a parlament ellenőrző szerepét. Ezzel viszont nem csak a saját támogatóikat veszik semmibe, hanem azoknak az ellenzéki szavazóknak az akaratát is, akik teljesebb képet szeretnének kapni a kormányzati intézkedések valós hátteréről és hatásairól – mondta a Népszavának Arató Gergely, a DK képviselője. Harangozó Tamás, az MSZP képviselője szerint "bármennyire is tagadja a Fidesz, de nyilvánvaló, hogy tart az ellenzéki előválasztásoktól, és egyáltalán egy 2022-es választási vereségtől, ezért ilyen üres ez a parlamenti szezon és ezért tölthetnek a képviselőik a korábbinál is kevesebb időt az Országgyűlésben. Az MSZP frakcióvezető helyettese szerint a kormánypárt fű alatt valójában már elkezdte a kampányt, ezt szolgálja a tavaszi ülésszak menetrendje is, amit az ellenzék véleményének kikérése nélkül fogadtak el. A Fidesz-frakció sajtóosztálya megkeresésünkre írásban ezt válaszolta: "a Házbizottság január végi ülésén az LMP javasolta, hogy a tavaszi ülésszak előtt tartsunk hétpárti egyeztetést, ez egybeesett a mi elképzeléseinkkel is. Ehhez képest a február 4-i egyeztetésen egyetlen baloldali frakció sem jelent meg, hogy elmondja a véleményét a parlamenti működési renddel kapcsolatban. Ezután levélben tájékoztattuk őket arról, hogy a javaslatainkat írásban is elkészítjük és készek vagyunk azokat megvitatni a Házbizottság tavaszi ülésszakot előkészítő ülésén. Ott szintén nem vettek részt. Ezek után nem világos, hogy mit sérelmeznek".

Karantén alatt kevesebb a lopás, ám több az erőszak

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2021.03.09. 07:20

Fotó: Mihádák Zoltán / MTI
2019-hez képest tavaly 43 százalékkal több gyilkosságot követtek el, de 65 százalékkal nőtt a családon belül elkövetett bűncselekmények aránya is.
Valamelyest csökkent a vagyon elleni bűncselekmények száma az ősz óta bejelentett szigorú kijárási tilalom bevezetése óta, ám a tavaszi lezárásokkal is tarkított 2020-as év összességében jóval erőszakosabbra volt, mint 2019 - derül ki a Belügyminisztérium statisztikai adatbázisaiból. Mindez visszaigazolni látszik, amit korábban utcai járőröktől is hallottunk: míg a kijárási tilalom után a tipikusan közterületi bűncselekmények – rongálás, gépjárműlopás - valamennyire visszaszorultak, ugyanakkor az erőszakra hajlamos személyek a négy fal között folytatták a tevékenységüket. Sőt, valószínűleg jóval keményebben, mint előtte, mivel a 2020-as „vírusévben” mondhatni éppen a legsúlyosabb személy elleni bűncselekmények ugrottak meg. Így tavaly 2019-hez képest 62-vel több gyilkosság történt, ami 43 százalékos növekedés. Jóval több a „kapcsolati erőszakba” sorolható bűncselekmény történt (a kormány így írja körbe a családon belüli erőszakot), így 2019-hez képest 65 százalékkal nőtt azoknak az eseteknek a száma, ahol az elkövető a párjára, szüleire vagy gyermekeire emelt kezet. Kiugró a különbség a nemi erőszaknál is (a belügy több cselekménytípusra bontja a köznyelvben „nemi erőszaknak” tekintett bűncselekményt, így a szexuális erőszakra, szexuális kényszerítésre, szexuális visszaélésre), itt 30 százalékos a növekedés 2019-hez képest. Ha szigorúan csak a szexuális erőszak bűncselekmény-kategóriát nézzük, úgy még nagyobb, 36 százalékos a növekedés tavalyelőtthöz képest. Ezeknél valamelyest visszafogottabb a „sima” testi sértés aránya, itt „csak” ötszázalékos növekedést hozott 2020. A karantén bevezetése csak a vagyon elleni bűncselekmények számában hozott csökkenést. Mint arról korábban a Telex cikkezett, a rendőrség bűnügyi térképéről kiderült, hogy a kijárási tilalom bevezetése után jelentősen csökkent a közterülethez köthető bűncselekmények száma, így a november elején elrendelt korlátozást követően összességében harmadával esett vissza elsősorban a garázdaság, a rongálás és a gépkocsilopás. A rendőrség honlapján található bűnügyi térkép adataiból kiderül, hogy az újévben további másfél százalékkal csökkentek ezek a közterületi bűncselekmények. A legnagyobbat a rablások, kifosztások aránya csökkent, így a karantén előtti időszakban egy hónap alatt - október és november közepe között – 93 ilyen cselekményt regisztrált a rendőrség, míg a karácsony és január 23. közötti időszakban mindössze 58-at, azaz őszhöz képest immáron hatvan százalékos a csökkenés. A Belügyminisztérium éves adatsoraiból úgy tűnik, hogy a vagyon elleni bűncselekményeknél a karantén csak időlegesen fogja vissza a bűnözők ügymenetét, ám a szigorítások elmúltával „behozzák” a lemaradást. Így ha a részletesebb statisztikai adatbázist és az éves adatsorokat nézzük, azaz a teljes, a tavaszi lezárásban érintett 2020-as évet, abból éppenséggel az derül ki, hogy meglehetősen kicsi a különbség a lopások számában. Így tavaly összességében 49 ezer esetet regisztráltak, míg 2019-ben 55 ezret, azaz 13 százalékos volt a csökkenés az egész évre, rablásnál pedig ennél is kisebb, 3 százalékos.

Mindent elvesztettek a fideszesek

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.03.09. 07:00

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fis / MTI
Egyedül Járóka Lívia járt egy csöppet jobban.
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke hétfőn hivatalosan bejelentette, hogy az Európai Néppárt (EPP) frakciójából kilépett 12 fideszes képviselő múlt péntek óta a függetlenek csoportjában foglal helyet. Távozásukkal nem csak a frakciótagságukat veszítették el, hanem a szakbizottsági tisztségeiket és helyeiket is, amelyeket az EPP nevében töltöttek be. Egyedül Járóka Lívia parlamenti alelnök őrizheti meg a pozícióját a tisztségviselők év végén esedékes, félidős újraválasztásáig, mert őt a plenáris ülés választotta meg. Bocskor Andrea a Kulturális Bizottság, Gál Kinga a Biztonság és Védelempolitikai albizottság, Tóth Edina a mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottság alelnöki tisztségétől búcsúzott. A megüresedett bizottsági posztok és helyek betöltéséről a képviselőcsoportoknak kell megállapodniuk a következő napokban és hetekben. A testületek összetételének tükröznie kell a parlament összetételét, ami azt jelentheti, hogy az EPP valamelyest visszaszorul, a többi frakció és a függetlenek pedig plusz helyekhez juthatnak. Utóbbiak azonban nem tölthetnek be vezető pozíciókat, és nincs delegáltjuk a szakbizottságok legfőbb döntéshozói grémiumában, a koordinátorok között. A pártfrakcióhoz nem tartozó képviselők szinte sohasem kapnak jelentéstevői megbízatást, és jóval kevesebb felszólalási időből gazdálkodhatnak, mint a többiek. A függetlenek meglehetősen vegyes társaságot alkotnak, görög kommunistától a katalán szabadságharcoson át az olasz populistákig sok náció és nézetrendszer képviselője a tagja. A Fidesz érkezésével 39 fősre duzzadt csoportban nincs egyeztetés, a szavazásokon mindenki a lelkiismerete szerint nyomja meg a gombot. - Ez nem értékelvű, programalkotó közösség - nyilatkozta lapunknak Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő, aki az EP megalakulása óta a függetlenek között politizál. A politikus szerint a fideszesek miatt nem fog megváltozni a leosztás a képviselőcsoportban, mindenki megőrizheti eddigi bizottsági tagságát, de valószínűleg nagyobb lesz a verseny a felszólalási időért. A Fidesz EP-képviselői átmeneti otthonuknak szánják a függetlenek csoportját. Orbán Viktor pártelnök miniszterelnök egy “valódi” konzervatív blokk létrehozásán munkálkodik, ami az európai parlamenti erőviszonyokat tekintve nem lesz könnyű feladat.