Előfizetés

A KSH kiszolgálja a kormány manipulatív törekvéseit – mondja interjúnkban Mellár Tamás

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2021.03.11. 07:00

Fotó: Népszava
Mellár Tamás, közgazdász, parlamenti képviselő szerint a statisztikában sok a bizonytalansági faktor, ám a KSH által megosztott adatok gyakran nem emiatt, hanem politikai megrendelésére torzítják a képet.
Honnan veszi a Központi Statisztikai Hivatal az átlagkereset-adatokat, merthogy a megadott összeg túlzottan is magasnak tűnik?  A statisztika bonyolult tudomány, hisz nehéz feladat a gazdaság és a társadalom változásait folyamatosan leképezni. Számos bizonytalansági faktor rontja a felmérések eredményét, ráadásul a politikai vezetés gyakran elvárja, megrendeli, hogy a kép kedvezően mutassa be a kormányzat teljesítményét. Ez nálunk is igaz, hisz a magyar kormány nagyon határozott és nyomás alatt tartja az általa ellenőrzött hivatalokat. Ha a KSH vezetése nem eléggé elkötelezett, akkor időnként kiszolgálja a kormány manipulatív szándékait. Például akkor, amikor kiszámítja, mekkora az átlagbér. Tavaly a KSH szerint a bruttó havi átlagjövedelem 403 616 forint volt. Ez valós szám? Nem az. A KSH ugyanis az öt embernél többet foglalkoztató vállalkozások dolgozóiról kér csak be adatokat, így nincs benne a statisztikában az ennél kisebb cégek által alkalmazottak bére. Arra hivatkozva teszik ezt, hogy ha valamennyi bérből élőt figyelembe vennének, az nagyon megnehezítené a havonkénti felmérést. Csakhogy a mikróvállalkozások dolgozói és az egyéni vállalkozók kevesebbet keresnek, mint a nagy cégek alkalmazottai. Emellett a nagyüzemek, a bankok, az állami hivatalok beosztottjainak bérét pedig felfelé viszi az átlagszámításnál a vezetők milliós fizetése. Ráadásul az átlagjövedelem-statisztika nem veszi figyelembe a közmunkásokat sem. Mindez felfelé torzítja a béradatokat. Valóban olyan bonyolult a kisvállalkozások adatait begyűjteni, hisz miután minden digitalizált már, az adóhivatal az összes kereső bérét gombnyomásra produkálni tudná… Még erre sincs szükség. Az éves GDP adatból és a foglalkoztatottak létszámából ki lehet mutatni, hogy egy emberre átlagosan mennyi bér jut havonta. Ezt két éve magam is kiszámoltam és publikáltam. Kiderült, hogy az átlagbér legalább 25 százalékkal a KSH által megadott átlagjövedelem alatt van. Ezt a számítást senki sem vitatta. Legmeglepőbb tavalyi adat az volt, hogy decemberre 449 442 forintos átlagbért számolt a KSH. Ebben volt valami trükk? Feltétlenül, hisz az év végén adnak különféle jutalmakat a nagyobb cégeknél, hivataloknál és intézményeknél. Ezért decemberben mindig jóval magasabb az átlagbér. Így ez az adat végképp nagyon megtévesztő. Teljesen értelmetlen a decemberi béradat közlése, ha nem tesszük hozzá, hogy mitől nőtt meg kiugróan az átlagjövedelem. Amúgy mi lenne az a mérőszám, ami pontosabban megmutatná az aktívkorú lakosság havi jövedelemtermelő képességét? Semmiképp sem az átlagbér, hanem az úgynevezett mediánbér. Ez azt mutatja meg, hogy a magyarországi, hozzávetőleg négymillió munkavállaló mezőnyében a középen levők, tehát azok, akik a bérlistán nagyjából a kétmilliomodikak, mennyit keresnek. Hisz épp annyian keresnek náluk többet, mint amennyien kevesebbet. Így a jövedelem szempontjából valóban ők vannak középen. Az ő bérük ad hiteles információt arról, hogy mennyit is keres az, aki a havi jövedelem alapján a középmezőnyében helyezkedik el. A statisztikusok ma már világszerte beszédesebbnek tartják az átlagbérnél a mediánjövedelmet. Egyébként van ilyen adat nálunk is, és ez alapján a KSH számolta átlagbérnél jóval alacsonyabb a magyarok bére, hisz a tavalyi bruttó mediánjövedelem 320 ezer forint. A kézhez kapott pénz a bruttó kereset 70-80 százaléka, ez is szerepet játszik abban, hogy az emberek sokkal kevesebbnek érzik a keresetüket, mint amennyit a KSH átlagbérként közöl. Ez így van, ám ebben nincs manipuláció, azt, hogy a bruttó és a nettó bér között jelentős a különbség, illik tudni. Nekem azzal van bajom, hogy a KSH miképp számolja a bruttó átlagkeresetet, és azzal, hogy miért nem a mediánbér nagyságát közli a lakossággal. Ha azt tenné, tisztábban látnánk, így viszont az adatok félrevezetők.   

Tájba illő buszmegállókra is költöttek a Miniszterelnökségnél

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2021.03.11. 06:40

Fotó: GULYÁS GERGELY FACEBOOK-OLDALA
Csak úgy röpködnek a különös célokra osztogatott tízmilliók.
A Gulyás Gergely vezette tárca a kormány honlapján akkurátusan, havi listákon mutatja be a visszterhes szerződéseket, a 2020-as dokumentumok között pedig több érdekes tételt és visszatérő céget is találtunk. A tavaly szeptemberi listáról derül ki például, hogy Miniszterelnökség újabb keretszerződést kötött az antalljozsef25.hu oldalt működtető ICD 2000 Kft.-vel. Mint arról a Népszava elsőként írt, az Antall József néhai miniszterelnök emlékére létrehozott honlap közpénzből és meglehetősen borsos áron működik: a Miniszterelnökség már 2018 és 2019 között is tízmilliót adott az oldal fejlesztésére, bővítésére. Gulyás tárcájától most megtudtuk, hogy 2020-ban kilencmillió forintot küldtek ugyanerre a célra, az oldal üzemeltetői pedig több mint száz tartalmat – cikket, visszaemlékezést – töltöttek fel az oldalra. Az antalljozsef25.hu-nál ugyanis nem saját tartalmakat készítenek, csupán átvesznek Antallról szóló cikkeket, visszaemlékezéseket. A fejlesztésekből ugyanakkor semmi sem látszik, az internet időgépének számító Wayback Machine képernyőfelvételei szerint az Antall-honlap létrehozása óta gyakorlatilag ugyanúgy néz ki. A honlapot az ingyenes Joomla tartalomkezelő rendszer segítségével készítették. Az oldalt fenntartó ICD 2000 Kft. a Kónya-család érdekeltségébe tartozik: a cégben évekig tulajdonos volt Kónya Imre, a Gulyás Gergelyt barátjának valló MDF-es politikus és volt belügyminiszter, jelenleg azonban fia, Kónya Zoltán viszi a boltot. Szerettük volna megtudni, hogy a Kónya-féle vállalkozás tavaly milyen fejlesztői-bővítési munkákat végzett el a honlapon, de nem jutottunk sokra: 2019-ben még szóba álltak velünk, de újabb leveleinkre nem válaszoltak. A céges számon elért férfi pedig a „Népszava” szó hallatán lecsapta a telefont. Szintén egy szeptemberi szerződésből derült ki, hogy a Miniszterelnökség bruttó 18,4 millió forintot fizetett „diagnosztikai vizsgálatokért” a Complex Medical Centernek (CMC). Mint megtudtuk, a vizsgálat PCR-tesztet jelent, és a Miniszterelnökség munkatársait ellenőrizték így. Hogy hány tesztet rendeltek, azt a minisztérium nem közölte, de ha a maximalizált hatósági árral számolunk, az is több mint 940 tesztet jelentene. Arról már korábban is írtunk, hogy Gulyás hivatala a járvány idején sem hagyja az út szélén a dolgozókat: a tárcánál közpénzből tartottak fent VIP-gyermekmegőrzőt az első hullám idején, négy óvónő és két tanítónő foglalkozott soron kívül a munkatársak gyermekeinek felügyeletével. Ha épp nem egy emlékoldal életben tartása köti le, a Miniszterelnökség buszmegállókról álmodozik. Tavaly októberi szerződéslistájuk szerint legalábbis négy céget és egy építészt bíztak meg 140-140 ezer forint +áfa értékben, hogy „két mintaterületre, három kategóriában egy-egy autóbusz-megállót” tervezzenek. A tárca válasza alapján egy gigantikus nemzeti buszmegálló-projekt első lépéseiről lehet szó: a Miniszterelnökség területi államtitkársága a Magyar Művészeti Akadémia szakértőivel fogott össze, hogy „elősegítse az autóbusz-megállók tájkaraktert figyelembe vevő, funkcionálisan és formailag is összehangolt közterületi megjelenését, és (...) egységes szempontrendszert biztosítson a későbbiekben tervezett fejlesztésekhez”.  A keresztényüldözés ügye sem maradt forrás nélkül: a Miniszterelnökség tavaly bruttó 9,3 millió forintot küldött a témában készülő tanulmánykötetre, és bruttó 7,2 milliót a nyomtatás költségeire. 

„A fejünk fölött tárgyaltak”

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.03.11. 06:20

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Nagy a felháborodás az Őrségben, amiért a hazai olajipari cég próbafúrásokat szeretne egy fokozottan védett területen. A helyiek attól félnek, őket nem hallgatják meg.
Őriszentpéteren nem veszik félvállról a természetvédelmet: a kisváros központjában éppen zajlik az egyik közintézmény felújítása, a munkások az emelőkaros munkagéppel gondosan félreteszik a gólyafészket, amíg befejezik a kémény rendbetételét. Mire a vándormadarak hazatérnek, mindent rendben találnak. A számos állatnak és védett növénynek helyet adó történelmi tájegység lakóit sokkolta, hogy a magyar olajipari óriás, a település közvetlen közelében tervez próbafúrásokat abban reménykedve, hogy kitermelésre alkalmas földgázt találnak. Bár a MOL többször hangsúlyozta, eddig csak terepszemle történt – keresik, hol érdemes fúrni, ráadásul a majdani kút termelésbe állítása külön engedélyeztetési eljárást igényel –, mi több, február 17-ével még a próbafúrásokkal kapcsolatos eljárást is felfüggesztette a Vas Megyei Kormányhivatal, mindez korántsem nyugtatta meg a helyieket. – Itt régen mindenki az állattartásból, az erdőből élt, manapság pedig egyre többen a turizmusból. A gázkitermelés egyiknek sem tenne jót. Ez egy csendes vidék, erdőkkel vagyunk körülvéve – hangsúlyozza Betti, a központban működő zöldségesbolt vezetője. Hogy mennyire nem bolygatják évtizedek óta a természet rendjét, jól mutatja az önkormányzat lapunknak küldött kimutatása: a kisvárosnak alig 40 millió forint bevétele van évente az iparűzési adóból. Sokan azért is költöznek ide, mert kiváló a levegő, háborítatlan a természeti környezet, s a „betelepülők” gyakran már azt is szóvá teszik, ha trágyaszagot éreznek. Így aztán teljesen egyetértenek az „őslakosokkal” abban, hogy ide nem kell semmiféle gázkút. Az önkormányzat honlapján összegyűjtött lakossági panaszok szerint a helyiek attól tartanak, hogy a beruházáshoz vezető út alig hetven méterre menne a házaktól. Más arra panaszkodott, hogy a már üzemelő gázkitermelő egységeknél többször előfordult, hogy a kutakat „kiégették”, ami „nem kis zajjal, fénnyel és levegőszennyezéssel járt”. A köreti orvosi rendelő előtt éppen oltásra váró idősebbek között sem találunk olyat, aki támogatná a tervet. – Én olyan utcában lakom, ahol rendszeresen járnak a fát szállító teherautó, tudom, milyen zajjal, porral jár ez. Nem kell ide semmilyen építkezés, mert ugyanezt hozná – mondja Ilona. Ismerőse, aki elkísérte az oltásra, arról beszél, ha maga a telep kicsi is lenne, az oda vezető vezetékek kiépítése, a földmunkák komolyan megbolygatnák a természetet. – Nem kell ez nekünk – mondja, majd némi szkepszissel hozzáteszi: „persze, ha nagyon akarják, úgyis meg fogják csinálni, a mi szavunk nem sokat ér”. Véleményével nincs egyedül: Őriszentpéteren, a szomszédos Bajánsenyén és Szalafőn sokan attól tartanak, hogy „a fejük felett fognak dönteni a nagyok”. Pedig az olajipari cég közleményeiben rendszeresen leszögezi, amint a járványügyi helyzet lehetővé teszi, lakossági fórumokat fognak szervezni, hogy minden felmerülő kérdést tisztázzanak. Ugyanakkor az őriszentpéteri képviselő-testület és Őr Zoltán polgármester is határozottan elutasítja a MOL terveit. A próbafúrások város Galambszer nevű része közelében folynának, alig négyszáz méterre a házaktól. Nem véletlen, hogy a közelben lakók indították a tiltakozó petíciót, amit lapzártánkig közel 27 ezren írtak alá. A kezdeményező Farnadi Péter a Népszavának azt mondta, egy Natura 2000-es besorolású, vagyis fokozottan védett területről van szó, „semmi keresnivalója itt semmilyen bányászati tevékenységnek”. Úgy véli, hiába beszél a cég gázkitermelésről, az eddigi dokumentumok alapján egyáltalán nem lehet kizárni, hogy később esetleg olajat is kitermelnek majd. – Maga a kút ötven méterre lenne a Séd-pataktól, amelyik Őriszentpéter központján folyik keresztül. Ha bármi történne, rögtön odavezetné a szennyezést. A MOL nem járt el korrektül, hiszen nem a helyieket kereste meg először, csak a Vas Megyei Kormányhivatallal, a fejünk fölött tárgyaltak – sorolja az ellenérveket a fiatal családapa. Mivel az Őrségi Nemzeti Park is illetékes az ügyben, megkerestük őket is, de azt válaszolták, „folyamatban lévő hatósági vizsgálatokat nem kívánnak kommentálni”.

Koncessziós fúrás

„Nem csak úgy rámutattunk a térképre, az Őrségben már az 50-es évek óta jelen vagyunk szénhidrogén-kitermeléssel” – mondta a Népszavának Bakos Piroska. A MOL szóvivője szerint a cég ma is öt gázkutat működtet a térségben. A területen folytatandó kutatásra pedig koncessziójuk van, amit 2017-ben az állam írt ki. Ez valóban egy Natura 2000-es területen fekszik, de Bakos szerint „ez a minősítés nem jelent kategorikus tiltást, hanem fokozott figyelmet, óvatosságot követel meg”. Csak az év meghatározott szakaszában engedélyezett a fúrás, többek között azért, hogy a fészkelő madarak költését ne zavarják. Bakos szerint nemcsak konzultálni fognak a helyiekkel, de a lakóhelyektől távolabb eső alternatív helyszíneket is keresnek a kutatófúrásra.