Honnan veszi a Központi Statisztikai Hivatal az átlagkereset-adatokat, merthogy a megadott összeg túlzottan is magasnak tűnik?
A statisztika bonyolult tudomány, hisz nehéz feladat a gazdaság és a társadalom változásait folyamatosan leképezni. Számos bizonytalansági faktor rontja a felmérések eredményét, ráadásul a politikai vezetés gyakran elvárja, megrendeli, hogy a kép kedvezően mutassa be a kormányzat teljesítményét. Ez nálunk is igaz, hisz a magyar kormány nagyon határozott és nyomás alatt tartja az általa ellenőrzött hivatalokat. Ha a KSH vezetése nem eléggé elkötelezett, akkor időnként kiszolgálja a kormány manipulatív szándékait. Például akkor, amikor kiszámítja, mekkora az átlagbér.
Tavaly a KSH szerint a bruttó havi átlagjövedelem 403 616 forint volt. Ez valós szám?
Nem az. A KSH ugyanis az öt embernél többet foglalkoztató vállalkozások dolgozóiról kér csak be adatokat, így nincs benne a statisztikában az ennél kisebb cégek által alkalmazottak bére. Arra hivatkozva teszik ezt, hogy ha valamennyi bérből élőt figyelembe vennének, az nagyon megnehezítené a havonkénti felmérést. Csakhogy a mikróvállalkozások dolgozói és az egyéni vállalkozók kevesebbet keresnek, mint a nagy cégek alkalmazottai. Emellett a nagyüzemek, a bankok, az állami hivatalok beosztottjainak bérét pedig felfelé viszi az átlagszámításnál a vezetők milliós fizetése. Ráadásul az átlagjövedelem-statisztika nem veszi figyelembe a közmunkásokat sem. Mindez felfelé torzítja a béradatokat.
Valóban olyan bonyolult a kisvállalkozások adatait begyűjteni, hisz miután minden digitalizált már, az adóhivatal az összes kereső bérét gombnyomásra produkálni tudná…
Még erre sincs szükség. Az éves GDP adatból és a foglalkoztatottak létszámából ki lehet mutatni, hogy egy emberre átlagosan mennyi bér jut havonta. Ezt két éve magam is kiszámoltam és publikáltam. Kiderült, hogy az átlagbér legalább 25 százalékkal a KSH által megadott átlagjövedelem alatt van. Ezt a számítást senki sem vitatta.
Legmeglepőbb tavalyi adat az volt, hogy decemberre 449 442 forintos átlagbért számolt a KSH. Ebben volt valami trükk?
Feltétlenül, hisz az év végén adnak különféle jutalmakat a nagyobb cégeknél, hivataloknál és intézményeknél. Ezért decemberben mindig jóval magasabb az átlagbér. Így ez az adat végképp nagyon megtévesztő. Teljesen értelmetlen a decemberi béradat közlése, ha nem tesszük hozzá, hogy mitől nőtt meg kiugróan az átlagjövedelem.
Amúgy mi lenne az a mérőszám, ami pontosabban megmutatná az aktívkorú lakosság havi jövedelemtermelő képességét?
Semmiképp sem az átlagbér, hanem az úgynevezett mediánbér. Ez azt mutatja meg, hogy a magyarországi, hozzávetőleg négymillió munkavállaló mezőnyében a középen levők, tehát azok, akik a bérlistán nagyjából a kétmilliomodikak, mennyit keresnek. Hisz épp annyian keresnek náluk többet, mint amennyien kevesebbet. Így a jövedelem szempontjából valóban ők vannak középen. Az ő bérük ad hiteles információt arról, hogy mennyit is keres az, aki a havi jövedelem alapján a középmezőnyében helyezkedik el. A statisztikusok ma már világszerte beszédesebbnek tartják az átlagbérnél a mediánjövedelmet. Egyébként van ilyen adat nálunk is, és ez alapján a KSH számolta átlagbérnél jóval alacsonyabb a magyarok bére, hisz a tavalyi bruttó mediánjövedelem 320 ezer forint.
A kézhez kapott pénz a bruttó kereset 70-80 százaléka, ez is szerepet játszik abban, hogy az emberek sokkal kevesebbnek érzik a keresetüket, mint amennyit a KSH átlagbérként közöl.
Ez így van, ám ebben nincs manipuláció, azt, hogy a bruttó és a nettó bér között jelentős a különbség, illik tudni. Nekem azzal van bajom, hogy a KSH miképp számolja a bruttó átlagkeresetet, és azzal, hogy miért nem a mediánbér nagyságát közli a lakossággal. Ha azt tenné, tisztábban látnánk, így viszont az adatok félrevezetők.
