Előfizetés

Már a bababoltok is találtak lehetőséget a nyitásra

portfolio.hu
Publikálás dátuma
2021.03.10. 17:56

Fotó: Mónus Márton / MTI/MTVA
Azt nem tudni, hogy milyen jogszabály alapján teszik ezt.
Március 11-től a bababoltok is kinyithatnak. A Brendon Magyarország biztosan így tesz, az operatív törzs iránymutatására hivatkozva jelentette be, hogy holnaptól kinyitja üzleteit - írja a portfolio.hu.
A kormány döntése értelmében hétfőn életbe léptek a március 22-ig tartó szigorított védelmi intézkedések, amelyeket a koronavírus-járvány harmadik hullámában a fertőzésszámok csökkentése érdekében hozott meg a kabinet. A Népszava is közreadta az üzletek listáját, amelyek két hétig nem nyithatnak ki.

Több millió forint adomány gyűlt össze kérés nélkül Iványi Gábor egyházának

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.10. 17:45

Fotó: Magyar Hang
Az összeget 800 magányszemély, kicsivel több mint egy hét alatt adta össze.
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek eddig több mint 4 millió forintot adtak össze az aHang kampányplatformon adományozók – közölte az aHang szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Február végén indított petíciót a szabad.ahang.hu oldalon az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség azért, hogy a MET visszakapja egyházi státuszát. Magyarország ugyanis még nem tett eleget az Alkotmánybíróság 2013. évi határozatában (6/2013. (III. 1.) AB határozat), valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletében foglaltaknak. Bár a MET nemrég visszakapta technikai számát, vagyis újra lehet nekik adni az szja egyházaknak felajánlható 1 százalékát, egyházi státuszukat továbbra sem kapták vissza. Így nem kapják meg az állami támogatást sem a felajánlások után. Ebben az ügyben a MET már pert nyert Strasbourg-ban a magyar állammal szemben, ezért kártérítést is kapott, de csak visszamenőleg, a 2017 előtti támogatásra.
– Azonban 2017-2020 között változatlanul nem, arra hivatkozva, hogy a bírósági döntés csak a visszamenőleges kifizetésre kötelezte őket, egyházi státuszunk rendezésére nem – ami egyébként nem felel meg a valóságnak. Tehát egyházi státuszunk ügye változatlanul nincs rendezve

– mondta korábban Iványi Gábor.

Közölték, hogy az egyházi státusz visszaszerzéséért indított petíciót már több mint 16 ezren írták alá. Ennek kapcsán Varga Máté, az aHang ügyvezető igazgatója elmondta: „A MET olyan feladatokat vállal át az államtól, amit az állam egyszerűen nem tud elvégezni, hatalmas forráshiánnyal küzd a szociális ágazat. Ezt az űrt töltik be Iványi Gáborék a hajléktalanellátással, utcai szociális munkával, szegény családból származó és SNI-s gyermekek nevelésével és oktatásával, idősotthonaikkal. Elfogadhatatlan, hogy az állam mégis őket vegzálja.” Varga Máté elmondta, hogy a petíciót aláírók kérés nélkül elkezdtek pénzt adományozni az aHangnak azért, hogy támogassák az ügyet.
Ezt az összeget, több mint 4 millió forintot 800 magányszemély, kicsivel több mint egy hét alatt adta össze.

Varga Máté közölte, hogy ezt az összeget még feljebb szeretnék tornászni, a kampány népszerűsítésének költségeit pedig saját forrásokból fedezik. Adományozni továbbra is lehet a számukra. Iványi Gábor az alábbi szavakkal köszönte meg az adományt: „Mindenkit Isten áldjon meg, s adjon ezerszer annyit mindenkinek, mint amennyit adott!”

„Élhetetlenségi spirálba került Budapest”

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.03.10. 16:50

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A főváros hét éves fejlesztési programjának minimum megvalósítási költsége 400 milliárd, az ambiciózus terveké 1000 milliárd fölött van.
Élhetetlenségi spirálba került Budapest. A városban élők jelentős része jövedelmének felét lakhatásra költi, holott a kívánatos mérték legfeljebb egyharmad lenne. De jelentős probléma a légszennyezés és a gépjárműforgalom ugrásszerű növekedése. Mindezek eredőjeként az elmúlt öt évben 60 ezerrel több többen költöztek el Budapestről, mint amennyien beköltöztek. Ez egy kisebb-közepes kerület lélekszáma. A főváros népessége 1960 óta a felére csökkent, miközben az agglomerációban 60 százalékkal többen laknak ma, mint akkor. A városvezetés meg szeretné fordítani ezt a trendet. Az ehhez szükséges programokat a hétvégén bemutatott hét évre szóló Integrált Településfejlesztési Stratégiában gyűjtöttük össze – jelentette ki Balogh Samu kabinetfőnök egy mai háttérbeszélgetésen. Az elvándorlás mindenkinek hátrányos – állítja a kabinetfőnök. - A kiköltözők többsége gyorsan szembesül a mindennapi ingázás gyötrelmével és az sem ritka, hogy a sűrűsödő beépítés miatt a vágyott zöldből sem marad semmi. Az őslakosok nehezebben férnek hozzá a település közszolgáltatásaihoz, míg az önkormányzatok képtelen lépést tartani a rohamosan növekvő közművesítési, óvoda, iskolalétesítési igényekkel. Az egyetlen mindenki számára valós megoldás a spirál megtörése. Ez pedig Balogh Samu szerint nem az elővárosi vasút fejlesztésével, hanem Budapest élhetővé tételével érhető el. Ezt a célt szolgálja az „Otthon Budapesten” címet viselő fejlesztési koncepció, amely kétszer hármas bontásban foglalja össze a feladatokat. Az esélyteremtés a megfizethető lakhatás mellett a zöld fejlesztések a közlekedés és a városüzemeltetés javítását, a zöldfelület növelését, míg a nyitott város a közös döntéshozatalt tűzi ki célul. A másik hármas bontás első eleme az élhető belváros, ahol a fővárosiak harmada él. A legfontosabb feladatok közé tartozik a közterületek minőségének javítása, a városi autópályák humanizálása és a zöldfelületek arányának növelése. A VI. és a VII. kerületben most kevesebb, mint 2 négyzetméter zöld jut egy lakosra, de a fővárosi átlag – 6 négyzetméter – is elmarad a WHO ajánlásában meghatározott 9 négyzetmétertől. A zöldterületek ügye a „Kék-Zöld hálózat” című munkarészben is előkerül, ahol a parkok fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kap a Budapest természetes vizeinek rekultivációja is. A harmadik célterület a rozsdazónák „ökovárosrészekké” alakítása, ahol környezetkímélő modern megoldásokkal teremthetőek új lakónegyedek, óvodával, iskolával, játszótérrel, parkokkal. A Népszava tervek megvalósításához szükséges forrásokat firtató kérdésére Balogh Samu azt válaszolta: „pénz abszolút van”. Ez alatt elsősorban az unió most induló hét éves pénzügyi ciklusának forrásaira, illetve a helyreállítási alapban elérhető milliárdokat értette. Mint fogalmazott: „bármilyen rossz is a költségvetési helyzet most, kell hogy legyen egy víziónk a jövőről és arról, hogy mire költenénk az uniós támogatásokat, ha megkapjuk”. A stratégiának létezik egy minimum, egy alkalmazkodó és egy ambíciózus változata. Az első hét éves költségigénye 400-700 milliárd forint, középút megvalósítása 700-1000 milliárdba kerülne, míg a nagy ábránd ára 1000 milliárd fölötti összeg. Az uniós támogatás konkrét projektekre hívható le, így a fővárosi stratégia programokat is tartalmaz. Köztük a Nagykörút komplex megújítását beleértve a Nyugati téri felüljáró elbontását, a Városháza tömb és a Blaha Lujza tér felújítását, zöld sétány kialakítását az Andrássy úton, a pesti belvárosi Duna-part megújítását, a Népliget, a Gellért-hegy, a Mocsárosdűlő és a Római-part megújítását és a villamoshálózat bővítését több irányba.