Előfizetés

Több millió forint adomány gyűlt össze kérés nélkül Iványi Gábor egyházának

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.10. 17:45

Fotó: Magyar Hang
Az összeget 800 magányszemély, kicsivel több mint egy hét alatt adta össze.
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek eddig több mint 4 millió forintot adtak össze az aHang kampányplatformon adományozók – közölte az aHang szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Február végén indított petíciót a szabad.ahang.hu oldalon az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség azért, hogy a MET visszakapja egyházi státuszát. Magyarország ugyanis még nem tett eleget az Alkotmánybíróság 2013. évi határozatában (6/2013. (III. 1.) AB határozat), valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletében foglaltaknak. Bár a MET nemrég visszakapta technikai számát, vagyis újra lehet nekik adni az szja egyházaknak felajánlható 1 százalékát, egyházi státuszukat továbbra sem kapták vissza. Így nem kapják meg az állami támogatást sem a felajánlások után. Ebben az ügyben a MET már pert nyert Strasbourg-ban a magyar állammal szemben, ezért kártérítést is kapott, de csak visszamenőleg, a 2017 előtti támogatásra.
– Azonban 2017-2020 között változatlanul nem, arra hivatkozva, hogy a bírósági döntés csak a visszamenőleges kifizetésre kötelezte őket, egyházi státuszunk rendezésére nem – ami egyébként nem felel meg a valóságnak. Tehát egyházi státuszunk ügye változatlanul nincs rendezve

– mondta korábban Iványi Gábor.

Közölték, hogy az egyházi státusz visszaszerzéséért indított petíciót már több mint 16 ezren írták alá. Ennek kapcsán Varga Máté, az aHang ügyvezető igazgatója elmondta: „A MET olyan feladatokat vállal át az államtól, amit az állam egyszerűen nem tud elvégezni, hatalmas forráshiánnyal küzd a szociális ágazat. Ezt az űrt töltik be Iványi Gáborék a hajléktalanellátással, utcai szociális munkával, szegény családból származó és SNI-s gyermekek nevelésével és oktatásával, idősotthonaikkal. Elfogadhatatlan, hogy az állam mégis őket vegzálja.” Varga Máté elmondta, hogy a petíciót aláírók kérés nélkül elkezdtek pénzt adományozni az aHangnak azért, hogy támogassák az ügyet.
Ezt az összeget, több mint 4 millió forintot 800 magányszemély, kicsivel több mint egy hét alatt adta össze.

Varga Máté közölte, hogy ezt az összeget még feljebb szeretnék tornászni, a kampány népszerűsítésének költségeit pedig saját forrásokból fedezik. Adományozni továbbra is lehet a számukra. Iványi Gábor az alábbi szavakkal köszönte meg az adományt: „Mindenkit Isten áldjon meg, s adjon ezerszer annyit mindenkinek, mint amennyit adott!”

„Élhetetlenségi spirálba került Budapest”

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.03.10. 16:50

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A főváros hét éves fejlesztési programjának minimum megvalósítási költsége 400 milliárd, az ambiciózus terveké 1000 milliárd fölött van.
Élhetetlenségi spirálba került Budapest. A városban élők jelentős része jövedelmének felét lakhatásra költi, holott a kívánatos mérték legfeljebb egyharmad lenne. De jelentős probléma a légszennyezés és a gépjárműforgalom ugrásszerű növekedése. Mindezek eredőjeként az elmúlt öt évben 60 ezerrel több többen költöztek el Budapestről, mint amennyien beköltöztek. Ez egy kisebb-közepes kerület lélekszáma. A főváros népessége 1960 óta a felére csökkent, miközben az agglomerációban 60 százalékkal többen laknak ma, mint akkor. A városvezetés meg szeretné fordítani ezt a trendet. Az ehhez szükséges programokat a hétvégén bemutatott hét évre szóló Integrált Településfejlesztési Stratégiában gyűjtöttük össze – jelentette ki Balogh Samu kabinetfőnök egy mai háttérbeszélgetésen. Az elvándorlás mindenkinek hátrányos – állítja a kabinetfőnök. - A kiköltözők többsége gyorsan szembesül a mindennapi ingázás gyötrelmével és az sem ritka, hogy a sűrűsödő beépítés miatt a vágyott zöldből sem marad semmi. Az őslakosok nehezebben férnek hozzá a település közszolgáltatásaihoz, míg az önkormányzatok képtelen lépést tartani a rohamosan növekvő közművesítési, óvoda, iskolalétesítési igényekkel. Az egyetlen mindenki számára valós megoldás a spirál megtörése. Ez pedig Balogh Samu szerint nem az elővárosi vasút fejlesztésével, hanem Budapest élhetővé tételével érhető el. Ezt a célt szolgálja az „Otthon Budapesten” címet viselő fejlesztési koncepció, amely kétszer hármas bontásban foglalja össze a feladatokat. Az esélyteremtés a megfizethető lakhatás mellett a zöld fejlesztések a közlekedés és a városüzemeltetés javítását, a zöldfelület növelését, míg a nyitott város a közös döntéshozatalt tűzi ki célul. A másik hármas bontás első eleme az élhető belváros, ahol a fővárosiak harmada él. A legfontosabb feladatok közé tartozik a közterületek minőségének javítása, a városi autópályák humanizálása és a zöldfelületek arányának növelése. A VI. és a VII. kerületben most kevesebb, mint 2 négyzetméter zöld jut egy lakosra, de a fővárosi átlag – 6 négyzetméter – is elmarad a WHO ajánlásában meghatározott 9 négyzetmétertől. A zöldterületek ügye a „Kék-Zöld hálózat” című munkarészben is előkerül, ahol a parkok fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kap a Budapest természetes vizeinek rekultivációja is. A harmadik célterület a rozsdazónák „ökovárosrészekké” alakítása, ahol környezetkímélő modern megoldásokkal teremthetőek új lakónegyedek, óvodával, iskolával, játszótérrel, parkokkal. A Népszava tervek megvalósításához szükséges forrásokat firtató kérdésére Balogh Samu azt válaszolta: „pénz abszolút van”. Ez alatt elsősorban az unió most induló hét éves pénzügyi ciklusának forrásaira, illetve a helyreállítási alapban elérhető milliárdokat értette. Mint fogalmazott: „bármilyen rossz is a költségvetési helyzet most, kell hogy legyen egy víziónk a jövőről és arról, hogy mire költenénk az uniós támogatásokat, ha megkapjuk”. A stratégiának létezik egy minimum, egy alkalmazkodó és egy ambíciózus változata. Az első hét éves költségigénye 400-700 milliárd forint, középút megvalósítása 700-1000 milliárdba kerülne, míg a nagy ábránd ára 1000 milliárd fölötti összeg. Az uniós támogatás konkrét projektekre hívható le, így a fővárosi stratégia programokat is tartalmaz. Köztük a Nagykörút komplex megújítását beleértve a Nyugati téri felüljáró elbontását, a Városháza tömb és a Blaha Lujza tér felújítását, zöld sétány kialakítását az Andrássy úton, a pesti belvárosi Duna-part megújítását, a Népliget, a Gellért-hegy, a Mocsárosdűlő és a Római-part megújítását és a villamoshálózat bővítését több irányba. 

Ujhelyi: a kormánynak tisztáznia kell, hogy Magyarország kért-e a Pfizer több millió adagnyi vakcinájából

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.10. 15:58

Fotó: Varga György / MTI
A következő hetekben milliós nagyságrendben érkezik majd az uniós vakcina – erősítette meg Ujhelyi István szocialista EP-képviselő online tájékoztatóján.
A politikus közölte azt is, hogy az Európai Gyógyszerügynökség csütörtökön ideiglenes engedélyt ad a Johnson&Johnson vakcinának, ezzel is bővül az elérhető oltóanyagok választéka.
Az MSZP politikusa szerdán részt vett az Európai Bizottság és az Európai Parlament közötti vakcinaügyi egyeztető csoport első, zártkörű ülésén az EP közlekedési és turisztikai bizottsága alelnökeként. Az ülés követően Ujhelyi István elmondta, hogy az Európai Bizottság jelenlévő biztosainak tájékoztatása szerint az uniós gyógyszerügynökség (EMA) holnap megadja az amerikai Johnson&Johnson oltóanyag ideiglenes engedélyét, így ez a vakcina is része lehet a tagállami oltási kampányoknak. Bejelentette, hogy 55 millió vakcinát vállalt a következő három hónapra az amerikai gyártó, Magyarországnak ebből 1,2 millió oltóanyag jár.
Mivel egydózisú oltásról van szó, ez 1,2 millió magyar ember beoltását teszi majd lehetővé.

Ujhelyi István megerősítette azt a hírt is, hogy az Európai Bizottság tárgyalásainak köszönhetően a Pfizer mintegy négymillió extra adag vakcinát ajánlott fel az európai gócpontok számára.
– Én egyelőre nem hallottam, hogy Magyarországot felsorolták-e volna ezen gócpontok között, ezt nyilván a magyar kormánynak kellene kezdeményeznie. A magyar kormánynak muszáj lenne minden egyes adag oltóanyagért lehajolnia, ezért tisztáznia kell, hogy kértünk-e ebből a négymillió adagból, vagy kezdeményezzük-e hasonló plusz adagok lehívását a jövőben

– fogalmazott Ujhelyi István.

Az oltási igazolványok kapcsán ismét felhívta arra a figyelmet, hogy megnyugtatóbb lenne, ha az uniós tagállamok mindegyikében csak uniós engedéllyel rendelkező oltóanyagokat használnának, de ha már úgy alakult, hogy EMA-engedély nélküli vakcinákat is beadnak például Magyarországon, akkor az ilyen oltással rendelkező állampolgárokat nem érheti hátrány az egységes európai vakcina-igazolvány rendszerének elfogadásakor. Az online sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az uniós vakcinák leszállítása felgyorsul a következő időszakban:
  • januárban 14 millió,
  • februárban 28 millió,
  • márciusban 60,7 millió uniós vakcinát osztottak, illetve osztanak szét az Unióban,
  • ehhez képest áprilistól már havi 100 millió felett lesz ez a mennyiség.
Ujhelyi szerint ez az uniós támogatással létrejött gyártói kapacitások megnövelésének köszönhető, jelenleg ugyanis már harmincöt gyárban zajlik az uniós oltóanyagok készítése. A szocialista politikus úgy véli, hogy a megnövekedett uniós szállítmányok segítségével hazánkban is hamarosan elérhető lesz a nyájimmunitás, ehhez azonban az is szükséges, hogy a magyar kormány hatékonyan meg tudja szervezni a gyors beoltást.