Őriszentpéteren nem veszik félvállról a természetvédelmet: a kisváros központjában éppen zajlik az egyik közintézmény felújítása, a munkások az emelőkaros munkagéppel gondosan félreteszik a gólyafészket, amíg befejezik a kémény rendbetételét. Mire a vándormadarak hazatérnek, mindent rendben találnak. A számos állatnak és védett növénynek helyet adó történelmi tájegység lakóit sokkolta, hogy a magyar olajipari óriás, a település közvetlen közelében tervez próbafúrásokat abban reménykedve, hogy kitermelésre alkalmas földgázt találnak.
Bár a MOL többször hangsúlyozta, eddig csak terepszemle történt – keresik, hol érdemes fúrni, ráadásul a majdani kút termelésbe állítása külön engedélyeztetési eljárást igényel –, mi több, február 17-ével még a próbafúrásokkal kapcsolatos eljárást is felfüggesztette a Vas Megyei Kormányhivatal, mindez korántsem nyugtatta meg a helyieket.
– Itt régen mindenki az állattartásból, az erdőből élt, manapság pedig egyre többen a turizmusból. A gázkitermelés egyiknek sem tenne jót. Ez egy csendes vidék, erdőkkel vagyunk körülvéve – hangsúlyozza Betti, a központban működő zöldségesbolt vezetője. Hogy mennyire nem bolygatják évtizedek óta a természet rendjét, jól mutatja az önkormányzat lapunknak küldött kimutatása: a kisvárosnak alig 40 millió forint bevétele van évente az iparűzési adóból. Sokan azért is költöznek ide, mert kiváló a levegő, háborítatlan a természeti környezet, s a „betelepülők” gyakran már azt is szóvá teszik, ha trágyaszagot éreznek.
Így aztán teljesen egyetértenek az „őslakosokkal” abban, hogy ide nem kell semmiféle gázkút. Az önkormányzat honlapján összegyűjtött lakossági panaszok szerint a helyiek attól tartanak, hogy a beruházáshoz vezető út alig hetven méterre menne a házaktól. Más arra panaszkodott, hogy a már üzemelő gázkitermelő egységeknél többször előfordult, hogy a kutakat „kiégették”, ami „nem kis zajjal, fénnyel és levegőszennyezéssel járt”. A köreti orvosi rendelő előtt éppen oltásra váró idősebbek között sem találunk olyat, aki támogatná a tervet.
– Én olyan utcában lakom, ahol rendszeresen járnak a fát szállító teherautó, tudom, milyen zajjal, porral jár ez. Nem kell ide semmilyen építkezés, mert ugyanezt hozná – mondja Ilona. Ismerőse, aki elkísérte az oltásra, arról beszél, ha maga a telep kicsi is lenne, az oda vezető vezetékek kiépítése, a földmunkák komolyan megbolygatnák a természetet.
– Nem kell ez nekünk – mondja, majd némi szkepszissel hozzáteszi: „persze, ha nagyon akarják, úgyis meg fogják csinálni, a mi szavunk nem sokat ér”. Véleményével nincs egyedül: Őriszentpéteren, a szomszédos Bajánsenyén és Szalafőn sokan attól tartanak, hogy „a fejük felett fognak dönteni a nagyok”. Pedig az olajipari cég közleményeiben rendszeresen leszögezi, amint a járványügyi helyzet lehetővé teszi, lakossági fórumokat fognak szervezni, hogy minden felmerülő kérdést tisztázzanak. Ugyanakkor az őriszentpéteri képviselő-testület és Őr Zoltán polgármester is határozottan elutasítja a MOL terveit.
A próbafúrások város Galambszer nevű része közelében folynának, alig négyszáz méterre a házaktól. Nem véletlen, hogy a közelben lakók indították a tiltakozó petíciót, amit lapzártánkig közel 27 ezren írtak alá. A kezdeményező Farnadi Péter a Népszavának azt mondta, egy Natura 2000-es besorolású, vagyis fokozottan védett területről van szó, „semmi keresnivalója itt semmilyen bányászati tevékenységnek”. Úgy véli, hiába beszél a cég gázkitermelésről, az eddigi dokumentumok alapján egyáltalán nem lehet kizárni, hogy később esetleg olajat is kitermelnek majd.
– Maga a kút ötven méterre lenne a Séd-pataktól, amelyik Őriszentpéter központján folyik keresztül. Ha bármi történne, rögtön odavezetné a szennyezést. A MOL nem járt el korrektül, hiszen nem a helyieket kereste meg először, csak a Vas Megyei Kormányhivatallal, a fejünk fölött tárgyaltak – sorolja az ellenérveket a fiatal családapa. Mivel az Őrségi Nemzeti Park is illetékes az ügyben, megkerestük őket is, de azt válaszolták, „folyamatban lévő hatósági vizsgálatokat nem kívánnak kommentálni”.
