Nyáj

Nehéz megérteni azt a titkolózást, ami az orosz és a kínai oltások beszerzését lengi körül. Ha azt várják az emberektől, hogy minél többen oltassák be magukat akár orosz vagy kínai vakcinával is (ez a kormány célja), az a legkevesebb, hogy a kérdésekre válaszolnak.

A vásárlásról kötött szerződésekről több képviselő és portál is próbált információkat gyűjteni, hiába. A 444.hu először a külügyi tárcát kereste meg, ha már a kormányban Szijjártó Péterék jelentették be a 2 millió adag Szputnyik V és az 5 millió Sinopharm vakcina megvételét, de válaszuk szerint ők nem illetékesek. Ezután jött a Miniszterelnökség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de ott is jelezték, hogy nem tőlük fogják a papírokat megkapni. Pedig Gulyás Gergely miniszter arról beszélt, hogy a vakcinabeszerzések szerződései közérdekű adatok, és oda is adják az említett portálnak „időben”. Csak azt nem árulták el, honnan kell kérni. Vagyis adják, csak kérni kell, de hiába kérik, nem adják.

Bármiféle logika keresése innentől elég reménytelen. A vakcinaszerződésekről érdeklődő Szél Bernadett képviselőnek például azt írták, hogy „veszélyeztetné a védekezést”, ha késlekedés nélkül odaadnák a dokumentumokat. Rejtegetik az oltási tervet (ami nem azonos az oltási sorrenddel), a sajtót és a képviselőket lerázzák, miközben az emberektől együttműködést kérnek.

Az, hogy valóban 50 milliárdba került-e az ötmillió adag kínai vakcina (amire Gulyás Gergely utalt a tízezer forint feletti adagonkénti árral), esetleg 92-be (a brit orvosi szaklap, a Lancet bő 18 ezer forintos alapárról írt korábban), nem elsősorban az ár miatt fontos. Hanem a bizalom miatt, amit építeni kell(ene). Mert járvány idején az átláthatóság nem oltásellenesség, a kérdés nem veszély, a válasz nem kockázat – legalábbis elvben. Galgóczi Ágnes népegészségügyi főosztályvezetőtől tegnap azt tudhattuk meg, hogy a nyájimmunitás nyárra kialakulhat. Ehhez már csak pár millió embert kell beoltani úgy, hogy közben a nyáj és képviselői lehetőleg ne kérdezősködjenek.