Az Orbán-kormány nevet, mi pedig sírunk – így reagált a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) alapító elnöke, Juhász László a DK elnökének kijelentésére, hogy ő ma is azt gondolja, mint 2008-ban, vagyis, hogy az „együtt sírunk, együtt nevetünk” elv alapján a gazdaság sikereiből jár a nyugdíjasoknak is. Gyurcsány Ferenc azon az online rendezvényen szólalt meg, amelyen a fenti idősszervezet nyilvánosságra hozta nyugdíjreform tervezetét és az ehhez kapcsolódva megfogalmazott 12 pontos kiáltványát, s egyben lehetőséget teremtett az ellenzéki Összefogás pártjainak, hogy véleményt mondjanak a javasolt lépésekről.
A nyugdíjrendszer totális átalakítását eredményező reformcsomagot a NYUSZET tanácsadó testülete dolgozta ki Herczog László korábbi szociális és munkaügyi miniszter vezetésével. A munkában Simonovits András nyugdíjszakértő, Katona Tamás volt pénzügyi államtitkár, az Államkincstár egykori vezetője mellett részt vettek az ernyőszervezet 300 ezer tagot képviselő 7 tagszervezetének vezetői és szociális, egészségügyi szakemberek is. A javaslatokat először a tagság véleményezhette, a visszajelzéseket a végleges terv elkészítésekor felhasználták. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert az egyik legfontosabb kritika a jelenlegi kormánnyal szemben a párbeszéd teljes hiánya, ezért szeretnének a munkáltatók, munkavállalók és a kormány mellett a nyugdíjas szervezeteket is bevonó négyoldalú egyeztető fórumot létrehozni. Gúr Nándor, a szervezet soros elnöke azt hangsúlyozta, hogy a nyugdíjasokat, de már a nyugdíj előtt állókat is kedvezőbb helyzetbe hoznák az ajánlott változtatások.
A terjedelmes szakmai tanulmány kivonata a politikai pártoknak és a törvényhozóknak címzett nyílt levél, amelyben a NYUSZET tagjai például azt követelik, hogy a központi költségvetésből a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra fordított összeg ismét érje el a 2008-2009-es szintet, a GDP 11-11,5 százalékát, hogy a nettó átlagbér és az átlagnyugdíj arányosan közeledjen egymáshoz, legyen ismét rugalmas a nyugdíjba vonulás, álljon vissza a magas jövedelmeknél a járulékplafon, az éves emeléseknél pedig a vegyes indexálás, de nem a bérnövekedés automatikus beszámításával, mint korábban. A szervezet szakértői ezt és másik hat pontot tartanak bevezethetőnek már 2023-tól, egy nagy csomagot 2026-ig folyamatosan, de van olyan hosszú távú eleme is a változtatásoknak, amit alapos előkészítés után csak 2026 után vezetnének be.
Az ellenzéki pártok képviselői visszaigazolták, hogy helyesnek tartják a javasolt irányt és a leírt intézkedések nagy részét is, bár persze néhány kérdésről még szükségesnek látják az egyeztetést, mielőtt beemelnék az Összefogás közös programjába. Így fogalmazott az LMP társelnöke, Schmuck Erzsébet, az MSZP társelnöke, Tóth Bertalan, a Momentum elnökségi tagja, Bárdi Zsuzsanna és a Párbeszédet képviselő Tordai Bence is, a jobbikos Gyüre Csaba pedig megköszönte, hogy a civil szervezet elvégezte ezt a munkát – ahogy fogalmazott – a kormány helyett. S itt már nem a mostanira gondolt, hanem a reményeik szerint jövőre felálló újra.
