Előfizetés

Egyedüliként futott be, de nem nyerhetett

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.03.12. 06:20

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Bár kedvező előjellel várhatta a Médiatanács szerdai döntését a Klubrádió, az öröm mégis elmaradt.
Kedvező előjellel várhatta a Médiatanács szerdai döntését a Klubrádió, miután a konkurens pályázókat formai hibákra hivatkozva kizárták, illetve a hiánypótlási kört is teljesítette a nyíltan baloldali értékrendű adó a hatóság felé. A médiatörvény ugyanis egyértelműen leszögezi: „amennyiben egyetlen pályázó felel meg a törvényi, illetve pályázati követelményeknek, a Médiatanács (...) megállapítja a pályázó nyertességét”. Ennek ellenére szerdán a kizárólag fideszes delegáltakból álló testület érvénytelenítette a tendert. A kizáró határozatnak két állítása van. A hatóság szerint a rádió több éve „törvénysértő módon” gazdálkodik, ezért „bármikor kényszertörlési eljárás indítható ellene”. De a Médiatanács azt is kifogásolta, hogy a pályázatban benyújtott műsorterv „nem felelt meg a rádiózás alapvető követelményeinek, ellentmondásokat tartalmazott”. – Ez teljességgel elfogadhatatlan, bírósághoz fordulunk – mondta a Népszavának Stock Richárd. A Klubrádió vezérigazgatója szerint aligha feltételezheti bárki is komolyan, hogy egy 20 éve üzemelő rádió nem képes megfelelő műsortervet készíteni, ezért „mondvacsináltnak” és „teljesen abszurdnak” nevezte a Médiatanács kifogásait. Példaként említette, hogy a Reggeli gyors című műsor ismétlését is feltüntették a műsortervben, de a Médiatanács szerint nem világos, hogy mi is az "ismétlés". Tekintettel arra, hogy a pályázat alaki érvényességét egyszer már megállapította a Médiatanács, ezért is szándékosságot lát Stock a mostani döntés mögött. – A rádió gazdasági helyzetére való hivatkozás igazságtalan, minden törvényes a működésünkben – folytatta Stock. Hangsúlyozta, hogy a Médiatanács nem az adóhatóság, tehát nem is tehet olyan megállapítást, hogy törvénytelen lenne a gazdálkodásuk, a NAV pedig soha nem állapított meg ilyet. Bár a Klubrádió mérlege valóban veszteséget mutat, azonban mivel nem kereskedelmi bevételekből, hanem immár tíz éve a hallgatói támogatásokból élnek, félrevezető a Médiatanács értékelése a helyzetükről. A Klubrádió Szolgáltató Zrt. tartozásainak rendezését is bemutatták a pályázatában, ami ellen Stock szerint nem volt kifogása a hatóságnak. A médiatörvény előírásait sem tartotta be a hatóság – véli Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely jogásza. A Médiatanács ugyanis már a kiírásban meghatározza, hogy kik pályázhatnak, tehát a rádió gazdasági háttere a pályázat befogadása után nem lehet a kizárás alapja. Polyák szerint az is furcsa, hogy a Médiatanács hiánypótlást is kért a Klubrádiótól, aminek a rádió eleget tett, tehát ezután hiányosságokat nem kérhetne számon. A Klubrádió egy másik ütést is elszenvedett a héten: nincs módjuk indulni a 95,3-es frekvenciára közelmúltban kiírt pályázaton sem, tekintettel arra, hogy erőforrásaikat lekötötte a 92,9-es tenderének előkészítése. A sávot a rádió 2014-ig használhatta, a Médiatanács hét évig nem írt ki pályázatot, most a kormánypárti Karc FM az egyedüli pályázó.

Az EU is vizsgálódik

Épp a Médiatanács döntésének napján tárgyalta az Európai Parlament plenáris ülése a magyar sajtószabadság helyzetét – ahogy arról csütörtökön beszámoltunk, a Klubrádió is gyakran emlegetett példa volt. Vera Jurová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke szerint a jogállam tiszteletben tartásáról szóló, júliusban megjelenő éves országjelentésben ismét értékelni fogják a média helyzetét. Emellett az uniós normák veszélyeztetésének kockázatai miatt elindított 7. cikkelyes eljárás keretében ugyancsak tárgyalni fognak a sajtószabadság állapotáról Magyarországon és Lengyelországban. 

Közel a kritikus határ: nem csökken a nyomás az egészségügyön

Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.12. 06:00

Fotó: ORBÁN VIKTOR FACEBOOK-OLDALA
Noha már az olasznál is rosszabbak a magyar halálozási mutatók, a kormány a korábbinál kevesebbet ígér most az új, rövid távú oltási terveiben.
Nemcsak az egészségügyi intézmények számára jelent óriási terhelést az, hogy mind több fertőzött szorul kórházi ellátásra, hanem az Országos Mentőszolgálatnak is. Lapunk úgy értesült, hogy a héten több olyan nap is volt, amikor a 900-at közelítette a kórházba szállított igazolt koronavírusos és a Covid-gyanús betegek száma. Igaz, a teher területileg nem kiegyenlített: Zalában például tíz alatti esetszámról értesültünk, míg ugyanezen a napon a Komárom-Esztergom megyei kórházakba közel félszáz beteget szállítottak. Egyelőre nincs jele annak, hogy csökkenne a nyomás az egészségügyön: tegnap az új fertőzöttek száma 8312-re nőtt. Kórházban 8329 embert ápoltak, közülük már 911-en szorulnak lélegeztetőgépre. Ez pedig már közel van ahhoz a kritikus határhoz, amelyről Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora beszélt decemberben: „A magyar egészségügy teherbíró képessége 1000 lélegeztetett beteg körül határozható meg.” Még hétfőn megkerestük a rektort, hogy megtudjuk, ma is hasonlóan látja-e ezt. Csütörtökön azt közölte lapunkkal: mivel az egészségügyi dolgozók elsőként kaphatták meg a védőoltást, az „ellátók – számításaim szerint – a korábbiakhoz képest 20-25 százalékkal jobban terhelhetők.” Vagyis ez alapján szerinte 1200-1250 lehet a határ. Lapunk más forrásból úgy értesült, hogy jelenleg 1900 darab lélegeztető-géppel is ellátott intenzív ágy áll rendelkezésre országosan, ebből pedig szerdán majdnem 400-at jelentettek szabadnak. Az már más kérdés, hogy rendelkezésre áll-e mindenütt kellő számú szakorvos és szakápoló. Különösen Merkely Béla állásfoglalásának tükrében tűnik meglepőnek Gulyás Gergely kancelláriaminiszter csütörtöki kijelentése, ami szerint „a szabad ágykapacitás 13244, a szabad lélegeztetőgép-kapacitás pedig 1918 lélegeztetőgéppel felszerelt ágy.” Igaz, a miniszter nem intenzív ágyakról beszélt, és hangsúlyozta azt is: „van szabad kapacitás, de tudjuk, hogy a humánerőforrás biztosítása volt mindig is a legnehezebb.” Mindez már csak azért is kulcsfontosságú, mert a hazai állapotok egyre aggasztóbbak: tegnap – amikor újabb 172 áldozatról számoltak be és az elhunytak száma 16497-re nőtt – kiderült, hogy Magyarország nemzetközi összevetésben még rosszabbul teljesít. A 444 szúra ki, hogy az Our World In Data nevű online adatbázis szerint egy helyet rontott hazánk: Magyarországon a hetedik legmagasabb az egymillió emberre eső halálozás. Ezen a listán már az olasznál is rosszabbak a magyar mutatók. Ellentmondásos tendenciák terhelik az oltást is. Miközben a legalább egyszer beoltottak száma 1,107 millióra nőtt, a kormány már némiképp finomított rövid távú tervein. Korábban Orbán Viktor kormányfő még azt mondta: „Ha a kínai vakcinával is elkezdődhet az oltás, akkor húsvétig minden eddig regisztráltat be tudnak oltani, 2 millió 448 ezer embert.” Noha bevetették már a kínai vakcinát, Gulyás Gergely tegnap már úgy árnyalta a képet: „A regisztráltak számától függően beolthatják az időseket húsvétig.” Tegnap kiderült, hogy az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte a Johnson and Johnson vakcinát is, amelyből a kormány 4,3 millió adagot kötött le. Ebből az oltásból, a többivel ellentétben, csak egyet kell beadni. Közben elkezdték postázni a vakcinaigazolványokat, igaz a Telex szerint itt is akadtak hibák: volt olyan irat, ami nem került be a központi egészségügyi adatbázisba, de aztán ezt javították.

Drága és ködös kínai üzlet

Az orosz vakcinából a két oltás ára mintegy 17 euró, a kínaiból pedig két dózis 63 euró – árulta el tegnap Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter pontos összegek megadása nélkül hozzátette: a kínai és az orosz vakcinánál is olcsóbbak az uniós beszerzésből származó készítmények. Később közzétette a kínai vakcina vásárlási szerződését. Ebből az derül ki, hogy ködös tulajdonosi hátterű cégtől vett Magyarország kínai szert.

Emmi: várják ki a sorukat a tanárok

Továbbra sincs tervben, hogy a pedagógusok és más oktatási dolgozók külön csoportként elsőbbséget élvezzenek az oltási rendben – legalábbis ez derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lapunknak küldött tájékoztatásából. A szaktárcát azt követően kerestük meg, hogy a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform is azt kérte, a tavaszi szünet végéig, vagyis április 7-ig haladéktalanul oltsák be az ezt igénylő oktatási dolgozókat. Miután március 8-tól óvoda- és iskolazárást rendelt el a kormány, erre most gyorsan és egyszerűbben sort lehetne keríteni – ahogy azt meg is tették az ügyészségi és bírósági dolgozók esetében. Az Emmi annyit írt: az eddigi több mint egymillió beoltott között életkoruknál vagy betegségüknél fogva sok pedagógus is megkaphatta már az oltást. „Jelenleg is folyamatos az oltás, és a legveszélyeztetetttebbek, az idősek és krónikus betegek élveznek prioritást” – tették hozzá. Arra a kérdésre, eddig mennyi pedagógust oltottak be, nem kaptunk választ.

Lefújt rendezvények

Elmaradnak a március 15-i ünnepségek, csak a zászlófelvonást tartják meg a nemzeti ünnepen hétfő reggel 8 órakor a Kossuth téren. A Kossuth- és a Széchenyi-díjak átadását is későbbre halasztják, de a díjazottak névsorát az ünnep napján nyilvánosságra fogják hozni.

Emmi: várják ki a sorukat a tanárok

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.03.11. 21:23
Képünk illusztráció
Fotó: MARTIN BUREAU / AFP
A pedagógusok és más oktatási dolgozók nem élvezhetnek elsőbbséget az oltási rendben.
Továbbra sincs tervben, hogy a pedagógusok és más oktatási dolgozók külön csoportként elsőbbséget élvezzenek az oltási rendben – legalábbis ez derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lapunknak küldött tájékoztatásából. A szaktárcát azt követően kerestük meg, hogy a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform is azt kérte, a tavaszi szünet végéig, vagyis április 7-ig haladéktalanul oltsák be az ezt igénylő oktatási dolgozókat. Miután március 8-tól óvoda- és iskolazárást rendelt el a kormány, erre most gyorsan és egyszerűbben sort lehetne keríteni – ahogy azt meg is tették az ügyészségi és bírósági dolgozók esetében. Az Emmi annyit írt: az eddigi több mint egymillió beoltott között életkoruknál vagy betegségüknél fogva sok pedagógus is megkaphatta már az oltást. „Jelenleg is folyamatos az oltás, és a legveszélyeztetetttebbek, az idősek és krónikus betegek élveznek prioritást” – tették hozzá. Arra a kérdésre, eddig mennyi pedagógust oltottak be, nem kaptunk választ.