Tavaly fél százalékkal csökkent az összesített hazai energiafogyasztás - számítható ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) honlapján nemrég frissített listákból. A havi felhasználások 2020-as összege 1095 Petajoule (PJ). Eszerint zsinórban harmadik éve mérséklődik a hazai energiafogyasztás. Ugyanakkor a koronavírus tükrében a tavalyi adat meglepően csekély. A MEKH-kimutatásban szereplő, az összes lehetséges felhasználást magába foglaló, alapvetően az energiaforrásokból levezetett úgynevezett primer fogyasztás tavaly a 2016-ban, illetve 2011-ben mért szintek körül járt. A KSH idősorának tanúsága szerint a 2006 és 2013 közötti időszak igen jelentős, közel 20 százalékos visszaesést hozott. Ezt 2017-ig meredek, mintegy tíz százalékos emelkedés követte. Azóta pedig bizonytalan csökkenés látható.
Az adat azért fontos, mert az Európai Unió 2030-ra egy bizonyos bázishoz képest 32,5 százalékos energiafogyasztás-csökkenést szeretne elérni a tagállamok egészében. Magyarország ehhez annyit vállalt, hogy 2030-ra nem nő fogyasztásunk a 2005-ös érték fölé. Ekkor mérték egyébként az utóbbi három évtized legmagasabb, 1186 PJ-s primer energiafogyasztását. Tehát - legalábbis a magyar vállalások tekintetében - még mutatkozik tér némi növekedésre is. (Igaz, a hatékonysági számítás alapja nem ez, hanem a vevőkig eljutó termékeket összesítő úgynevezett végső energiafogyasztás-mutató.) Az viszont nem tudható, hogy a kormány pontosan mely ágazatokban és miként hajtana végre fogyasztáscsökkentést. A szenet - vagyis a bezárásra ítéli mátrai lingitblokkokat - leszámítva ugyanis egyelőre az összes nagyobb ágazat bővülésre számít.
Az összesített tavalyi energiatermelés 0,84 százalékkal 443 PJ-ra esett vissza. Változatlanul Magyarország kiszolgáltatottságára utal, amennyiben az itt felhasznált energia nagy részét továbbra is külföldről szerezzük be.
A hazai gázfogyasztás tavaly 3,75 százalékkal 366 PJ-ra nőtt. (Ez köbméterenként 34,1 megajoule-os fűtőértékkel számolva körülbelül 10,7 milliárd köbméter.) A kőolaj és termékei felhasználása viszont 6,7 százalékkal visszaesett. A termék feldolgozásában és az üzemanyagpiacon tehát már megjelent a koronavírus-válság hatása.Szélenergiából 11 százalékkal kevesebb, a szélen és a vízen kívüli megújulókból - lényegében a növényégetésből és a napenergiából - viszont hét százalékkal több energiát használtak fel.
A villamosenergia-fogyasztás fél százalékkal 46,3 terawattórára esett vissza. Ezen belül nagyon szembeötlő a napenergiából származó áramfogyasztás 71 százalékos ugrása. Igaz, ez a termelési mód egyelőre még mindig csak a felhasználás 5 százalékát fedezi. A legnagyobb aránnyal, 35 százalékkal változatlanul a nukleáris forrás vezet, amely ugyanakkor közel másfél százalékos éves visszaesést mutat. Az árambehozatal a teljes fogyasztás negyedét tette ki és az előző évhez képest 7 százalékkal csökkent. Az áramtermelési források között a második legnagyobb, ötödnyi súlyú földgázból öt százalékkal több fogyott. Mintegy 3,6 százalékos részesedést képvisel a biomassza - vagyis a növényégetés -, ami tavaly 3,4 százalékkal csökkent. A belföldi áramtermelés 2 százalékkal bővült.
