Előfizetés

Alig csökkent a tavalyi energiafogyasztás

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.03.12. 08:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A koronavírus dacára tavaly csak fél százalékkal mérséklődött az ország összesített energiafogyasztása. A napelem-áramfelhasználás majdnem megkétszereződött.
Tavaly fél százalékkal csökkent az összesített hazai energiafogyasztás - számítható ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) honlapján nemrég frissített listákból. A havi felhasználások 2020-as összege 1095 Petajoule (PJ). Eszerint zsinórban harmadik éve mérséklődik a hazai energiafogyasztás. Ugyanakkor a koronavírus tükrében a tavalyi adat meglepően csekély. A MEKH-kimutatásban szereplő, az összes lehetséges felhasználást magába foglaló, alapvetően az energiaforrásokból levezetett úgynevezett primer fogyasztás tavaly a 2016-ban, illetve 2011-ben mért szintek körül járt. A KSH idősorának tanúsága szerint a 2006 és 2013 közötti időszak igen jelentős, közel 20 százalékos visszaesést hozott. Ezt 2017-ig meredek, mintegy tíz százalékos emelkedés követte. Azóta pedig bizonytalan csökkenés látható. Az adat azért fontos, mert az Európai Unió 2030-ra egy bizonyos bázishoz képest 32,5 százalékos energiafogyasztás-csökkenést szeretne elérni a tagállamok egészében. Magyarország ehhez annyit vállalt, hogy 2030-ra nem nő fogyasztásunk a 2005-ös érték fölé. Ekkor mérték egyébként az utóbbi három évtized legmagasabb, 1186 PJ-s primer energiafogyasztását. Tehát - legalábbis a magyar vállalások tekintetében - még mutatkozik tér némi növekedésre is. (Igaz, a hatékonysági számítás alapja nem ez, hanem a vevőkig eljutó termékeket összesítő úgynevezett végső energiafogyasztás-mutató.) Az viszont nem tudható, hogy a kormány pontosan mely ágazatokban és miként hajtana végre fogyasztáscsökkentést. A szenet - vagyis a bezárásra ítéli mátrai lingitblokkokat - leszámítva ugyanis egyelőre az összes nagyobb ágazat bővülésre számít. Az összesített tavalyi energiatermelés 0,84 százalékkal 443 PJ-ra esett vissza. Változatlanul Magyarország kiszolgáltatottságára utal, amennyiben az itt felhasznált energia nagy részét továbbra is külföldről szerezzük be.
A hazai gázfogyasztás tavaly 3,75 százalékkal 366 PJ-ra nőtt. (Ez köbméterenként 34,1 megajoule-os fűtőértékkel számolva körülbelül 10,7 milliárd köbméter.) A kőolaj és termékei felhasználása viszont 6,7 százalékkal visszaesett. A termék feldolgozásában és az üzemanyagpiacon tehát már megjelent a koronavírus-válság hatása.Szélenergiából 11 százalékkal kevesebb, a szélen és a vízen kívüli megújulókból - lényegében a növényégetésből és a napenergiából - viszont hét százalékkal több energiát használtak fel. A villamosenergia-fogyasztás fél százalékkal 46,3 terawattórára esett vissza. Ezen belül nagyon szembeötlő a napenergiából származó áramfogyasztás 71 százalékos ugrása. Igaz, ez a termelési mód egyelőre még mindig csak a felhasználás 5 százalékát fedezi. A legnagyobb aránnyal, 35 százalékkal változatlanul a nukleáris forrás vezet, amely ugyanakkor közel másfél százalékos éves visszaesést mutat. Az árambehozatal a teljes fogyasztás negyedét tette ki és az előző évhez képest 7 százalékkal csökkent. Az áramtermelési források között a második legnagyobb, ötödnyi súlyú földgázból öt százalékkal több fogyott. Mintegy 3,6 százalékos részesedést képvisel a biomassza - vagyis a növényégetés -, ami tavaly 3,4 százalékkal csökkent. A belföldi áramtermelés 2 százalékkal bővült.

A Mavir vezérigazgatója lett az elnök is

A Mavir Zrt. felügyelőbizottsága március 11-én határozatlan időre az igazgatóság elnökévé választotta Biczók Andrást, a társaság vezérigazgatóját, aki így elnök-vezérigazgatóként folytatja munkáját - közölte a hazai villamosenergia-rendszer irányításáért felelős állami társaság. A döntés a hatékonyabb vállalatirányítási struktúra kialakítását célozza, és megfelel a hazai és nemzetközi energiaipari gyakorlatnak. Biczók András 2019 júliusa óta vezeti a Mavirt vezérigazgatóként. Azelőtt a gáziparban dolgozott, közvetlenül a Mavirba érkezése előtt, az MMBF Földgáztároló Zrt. elnök-vezérigazgatójaként. Tanulmányait Németországban, az Universität Hannover közgazdasági szakán végezte. Biczók András a közlemény szerint nagyobb rugalmasság mellett szorosabb együttműködést is ígért az érintettekkel. Azt nem említették, hogy elődjét, Töröcskei Istvánt tavaly júniusban mentették fel az elnöki beosztásából. Az üzletembert, akit a korábban a Fidesz gazdasági hátországának központi alakjaként emlegetett, azóta kegyvesztetté vált Simicska Lajos köréhez soroltak, a 2010-es kormányváltást követően foglalhatta el a legfontosabb villamosenergia-ipari cég elnöki posztját. Visszahívását megelőzően Töröcskei István ellen büntető eljárás indult és le is tartóztatták az áttételes tulajdonába tartozó Széchenyi Kereskedelmi Bankkal kapcsolatos gyanúk miatt. A Szlovénia és Magyarország közötti, kétszer 400 kilovoltos villanyvezeték kereskedelmi üzeme 2022 tavaszán indulhat meg - áll a Mavir másik tegnapi közleményében.

Több mint 6 millióan vesztették el állásukat a koronavírus első hullámában

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.11. 19:30

Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP
A foglalkoztatási válság Franciaországot, Lengyelországot, Olaszországot és Görögországot sújtotta a legkeményebben.
A koronavírus-járvány első hulláma több, mint 6 millió munkahely megszűnéséhez vezetett az Európai Unióban, és az ideiglenes szerződéssel dolgozó munkavállalókat, valamint a fiatal nőket kétszer jobban sújtotta a munkanélküliség, mint a 2008-as pénzügyi válság idején - olvasható az európai uniós intézményrendszerhez tartozó Eurofound ügynökség csütörtökön közzétett felmérésében. Az elemzés szerint az EU-ban 5,7 millióval kevesebb embert foglalkoztattak 2020 tavaszára, mint 2019 végén, és ugyanebben az évben 6,3 millióval kevesebb embernek volt munkája a járvány előtt megjósolt foglalkoztatási trendnövekedéshez képest. Az Eurofound tanulmánya szerint a távmunka, a rövidített munkaidőt biztosító rendszerek és egyéb állami támogatások hozzájárultak a munkahelyek védelméhez, de vélhetően több a gazdaságilag inaktív uniós állampolgár, mint amennyi a hivatalos tagállami munkanélküliségi statisztikákban szerepel. 2019 negyedik negyedévében az unióban élő 450 millió ember közül 201 millió rendelkezett munkahellyel. A 2020-as év tavaszát megelőző 12 hónapban az uniós foglalkoztatási ráta 2,4 százalékkal, a foglalkoztatottak heti munkaóraszáma közel egy órával csökkent. A foglalkoztatási válság Franciaországot, Lengyelországot, Olaszországot és Görögországot sújtotta a legkeményebben. A fiatalabb, kevesebb tapasztalattal rendelkező munkavállalók száma csökkent a legerőteljesebben, részben a munkaerő-toborzás leállása miatt.  A távmunka bevezetésével a nagyobb városokban élő jól képzett munkavállalók nagyobb valószínűséggel kerülték el az elbocsátásokat, mint az alacsonyabban képzett dolgozók. Ez a társadalmi egyenlőtlenségek kiéleződéséhez vezethet - hívta fel a figyelmet az uniós ügynökség.   

Pontosan 11 évnyi átlagbérre van szüksége annak, aki lakást venne a fővárosban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.11. 18:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az ingatlanárak csaknem kétszer akkora mértékben nőttek, mint az átlagkeresetek.
Egészen meghökkentő adatot közölt a Takarék Index a lakásárakról. 
Eszerint több mint 11 évnyi átlagbért kell félrerakni Budapesten egy 60 négyzetméteres lakás megvásárlásához.

Nógrádban, Hevesben, Békésben már ehhez elég "csupán" 3-5 évnyi átlagbér. A legdrágább lakások Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megyében vannak. Itt 8 évnyi fizetés szükséges ahhoz, hogy valaki hozzájusson egy lakáshoz. Országos szinten 2014 és 2020 között a lakások és házak értéke 121 százalékkal növekedett, az átlagkereset viszont csak 66 százalékkal nőtt. Járási szinten az látható, hogy Budapesten és környékén, a Balatonnál, illetve Győr, Kecskemét, Sopron, Mosonmagyaróvár és Szentgotthárd térségében kell a legtöbbet fizetni egy lakásért - áll a hvg.hu összesítésében.