Előfizetés

Más lesz az idei Oscar-gála, bezuhant a Grammy-díjátadó nézettsége

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.16. 10:51

Fotó: ROBYN BECK / AFP
A koronavírus mindenre hatással van.
Az áprilisi Oscar-díjátadón a pandémia miatt csak az előadók, a jelöltek és a jelöltek vendégei lehetnek jelen a gála helyszínén

- jelentette be hétfőn az amerikai filmakadémia csaknem tízezer tagjának elküldött levelében a testület elnöke az MTI szerint

A magyar állami hírügynökség szerint David Rubin azt is közölte, hogy az Oscar-díjkiosztó ceremóniával kapcsolatos egyéb tömeges rendezvényeket is lemondják: nem rendezik meg a jelöltek hagyományos közös díszebédjét és a kormányzók bálját sem a díjak átadása után. A 93. Oscar-díjátadó gálát április 25-én tartják Los Angelesben. Rubin még a jelölések bejelentése előtt elmondta, hogy a Dolby Színház mellett ezúttal egy másik helyszínről is jelentkezik a műsor: a belvárosi Union Station pályaudvarról. A pandémia elleni védekezés jegyében, az alkotók és a szervezők biztonsága érdekében az Oscar-jelölt produkciók vetítései is elmaradnak, nem rendezik meg a legjobb nemzetközi filmes kategória jelöltjeinek koktélpartiját, és nem szerveznek nyilvános találkozókat a rövidfilmes, dokumentumfilmes, animációs, nemzetközi filmes, valamint sminkes és fodrász kategóriába bejutott jelöltekkel. Továbbá elmarad a hagyományos nagyszabású londoni és New York-i Oscar-díjkiosztónéző parti is. Rubin ugyanakkor azt ígérte levelében, hogy az Oscar-műsor "egyedülálló és emlékezetes" lesz, mivel ideális producertrióra bízták a programot: Jesse Collins, Stacey Sher és Steven Soderbergh dolgozik rajta. Idén a legtöbb, 10 Oscar-jelölést David Fincher fekete-fehér, Hollywood 1930-as éveiben játszódó alkotása, a Mank kapta, amelyet hat-hat jelöléssel követ Aaron Sorkin A chicagói 7-ek tárgyalása, Chloé Zhao A nomádok földje és Darius Marder A metál csendje című filmje. 
A 93. Oscar-gálát az ABC televízió közvetíti élőben, és több mint 225 ország és térség televízióiban látható.

Nagyot zuhant a Grammy-díjátadó nézettsége

A tavalyihoz képest 53 százalékkal kevesebben voltak kíváncsiak az amerikai lemezakadémia díjainak vasárnapi átadására - írja ugyancsak az MTI.      A Variety.com beszámolója felidézte, hogy 2020-ban 18,7 millió néző látta a zenei díjátadót, és már ez is visszaesés volt a 2019-es 19,9 millió nézőhöz képest. Idén azonban soha nem tapasztalt mélységbe zuhant a nézettség. A Nielsen közvéleménykutató felmérése szerint 8,8 millióan ültek a képernyő elé a Grammy-ceremónia miatt. A 63. Grammy-gála házigazdája Trevor Noah volt, az előadók között szerepelt Harry Styles, Taylor Swift, Dua Lipa, a BTS, Billie Eilish, Post Malone és Megan Thee Stallion is. A zenei díjátadó eddigi mélypontja 2016-ban volt, amikor 17 milliós közönséget érdekelt a show. A Variety.com ugyanakkor megjegyezte, hogy a gálaműsor volt aznap este a legnagyobb nézettségű program, és a tévéközvetítés mellett a tavalyi műsorhoz képest 83 százalékkal többen követték a díjátadó élő streamingjeit. A közösségi médián is központi téma volt, 77 milliárd bejegyzést fűztek hozzá. A műsor sztárjai öt helyszínről jelentkeztek be, valamint előre felvett zenés videókkal szerepeltek. Négy helyszínről az előadók szórakoztatták a közönséget, az ötödik helyszínen pedig a díjátadás zajlott. A Grammy-díjátadót eredetileg január 31-re hirdették meg, de a pandémia miatt a lemezakadémia a halasztás mellett döntött, és közönséget sem hívtak a rendezvényre. 
Az idei díjátadón egyértelműen a női előadók domináltak. A négy legfontosabb díjat nők vihették haza: Tylor Swifté lett az év albuma, Megan Thee Stallion a legjobb új művész kategóriában nyert, Billie Eilish az év felvételéért, H.E.R. pedig az év daláért járó díjat kapta. A legtöbb, négy Grammy-díjat Beyoncé gyűjtötte be, aki ezzel már rekorder lett a női előadók között, összesen 28 Grammy-díja van.

Kultúra a karanténban

Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.16. 09:46
Krasznahorkai László
Fotó: AFP
A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk.

Kvantumfizikáról és irodalomról

Februárban jelent meg Krasznahorkai László Herscht 07769 című könyve, amelyről a megjelenéskor lapunkban is olvashattak. A könyv legfontosabb témáit járja körbe a ma este kezdődő háromrészes Mesterkurzus sorozat, melynek keretében Szegő János, a könyv szerkesztője kvantumfizikáról, Bachról, a neonáci mozgalmakról és a könyvről is kérdezi beszélgetőpartnereit a Magvető Kiadó Facebook oldalán. Elsőként kvantumfizika és a könyv kapcsolatáról beszélget a szerkesztő Etesi Gábor fizikussal. A következő napokon Mácsai János zenetörténész, és Félix Anikó szociológus lesz a sorozat vendége. Magvető – Facebook, 18:00 

Emlék-művek

A Ludwig Múzeum Időgép című, új gyűjteményi kiállítását online járhatjuk be ma este Hemrik László múzeumpedagógiai osztályvezető vezetésével. A kiállítás a művészet és az idő viszonyának legkülönfélébb aspektusait járja körül. Az Emlék-művek című tárlatvezetés elsősorban azokra az alkotásokra helyezi a fókuszt, amelyek a múlt, a közelmúlt történelmi mozzanatait, ergo a társadalmi emlékezet számára releváns eseményeket ragadják meg, így szóba kerülnek a köztéri emlékművek is. A tárlatvezetés a Zoom programon keresztül zajlik, jegyet a www.ludwigmuseum.hu weboldalon vásárolhatnak. Zoom-tárlatvezetés, 18:00 

Bach mindenkinek

Ma kezdődik a virtuális térben megrendezett Bach Mindenkinek Fesztivál, amely több mint száz programmal várja az érdeklődőket. A fesztivál online felületein a streamelt koncertek mellett erre az évre készült felvételek, zenés beszélgetések, filmek, valamint a korábbi évek koncertjeiből készült válogatások is ingyenesen lesznek láthatóak. Ma délelőtt Vásáry Tamás zongoraművész, karmester, a fesztivál védnöke mond köszöntőt, ezt követően mások mellett Kubík Tamás orgonaművész, Demeniv Mihály harmonikaművész, és a Flautett Fuvolakvartett ad villámkoncertet. A délutáni órákban fellépnek az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola növendékei és tanárai, s este hét órától az Eiffel Műhelyházból közvetítik a megnyitó eseményt, s nagykoncertet. A részletes programról az esemény weboldalán tájékozódhatnak. www.bachmindenkinek.hu 

Naivitás tétlenül várni, hogy a világ megjavuljon - interjú Nagy Dénes filmrendezővel

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2021.03.16. 09:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A pozitív változás alapja, hogy elfogadjuk, nem csak áldozatok voltunk a történelem során, hanem elkövetők is egyben – mondja Nagy Dénes filmrendező, aki első nagyjátékfilmjéért, a Természetes fényért Ezüst Medve-díjat kapott a Berlinalén.
Az első egészestés nagyjátékfilm általában személyes indíttatású alkotás. A világháború témája miért volt fontos? Inkább az izgatott, hogy mit állít ez a film, amelynek főszereplője ugyanolyan helyzetben van, mint én: sötétséget érzékel maga körül – ezt lehet az aktuálpolitikára is érteni, de magára az egész világra is. Ám hiszek abban, hogy e komplikált helyzeten majd túllépünk és minden visszatér a normális kerékvágásba. Viszont ha így futunk neki az életnek, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem vesszük észre azt, ami előttünk van, amire azonnal kellene reagálni. Például, amikor itt voltak a menekültek a Keleti pályaudvarnál, én meg ültem az irodámban, kortyoltam a nagyon finom kávét és azon gondolkodtam, milyen filmet fogok készíteni. Utólag döbbentem rá és tettem fel magamnak a kérdést: miért nem vittem oda egy takarót vagy némi élelmiszert? A fantáziámmal voltam elfoglalva, a valóságról pedig lemaradtam. A Természetes fényben látható katonákkal is pontosan ugyanez történik meg: túl akarnak lenni a háborún és abban reménykednek, hogy hazamennek és minden olyan lesz, mint régen. Az az elsődleges szempont, hogy túléljenek: így számos döntéshelyzetben nem megfelelően reagálnak. Semetka jó embernek gondolja magát, miképpen én is – de valójában gyengék vagyunk és nem tudunk eléggé érzékenyen reagálni a jelen pillanatra. A modern emberi társadalom tragédiája, hogy késve reagálunk. A miértre kerestem a választ. Ha a mai világot és a második világháború korát ugyanaz a sötétség uralja, akkor hol az optimizmus? Nincs. Naivitás van. Azt várjuk, hogy a világ megjavuljon, de nem teszünk semmit. Az aktuálpolitikára értve: ma nagyon nehéz időszakot élünk meg Magyarországon és azt gondoljuk, hogy idővel majd más lesz. De ennek érdekében nem teszünk semmit. Az a legnagyobb tévedésünk, hogy azt gondoljuk, nem a mi feladatunk a változás érdekében tenni. A filmben Semetka sem gondolja, hogy az ő feladata a sötétséget kivilágosítani. Szeretne visszatérni a családjához és tovább művelni a földet: az ő tragédiája, hogy ezt gondolja. Nekünk itt és most van feladatunk. Ezzel nem ítéletet akarok mondani a magyar honvédek felett, hanem pont azt hangsúlyozni, hogy milyen védtelenné válunk krízishelyzetben. A Természetes fény a jelen sötétségében, a kultúrkampf és a történelmi-filmtagadás korában született meg, miközben a hatalom a lelkesítő magyar filmeket várja. Nem olyat, mely a magyar katonák bűneit mutatja be, művészi érzékenységgel. Engem a személyes érzéseim motiváltak, de nagyon fontos részletekbe menően ismerni a múltat és azzal szembenézni. Elképesztően ártalmas az a kép, hogy áldozatként képzeljük el Magyarországot. A pozitív változás alapja, hogy elfogadjuk: nem csak áldozatok voltunk a történelem során, hanem elkövetők is egyben. A történelem sosem egysíkú. Volt egy vetítésünk nyáron a Nemzeti Filmintézetben, ahol Káel Csaba kormánybiztos is látta a filmet és döntőbizottság jelenlétében azt mondta: amikor ő történelmi filmekről beszélt, ilyenre is gondolt. Meglepődtem és persze örültem. Értem, hogy az most a hangulat, hogy a lelkesítő filmeket jobban kell támogatni, de a Természetes fény sem ostorozza a magyarokat. Nem olyan, mint Elen Klimovnál, ahol az elkövetőket a rendező a megtestesült gonosznak ábrázolta. Én azt mutatom be, hogyan tud egy ember efféle szörnyű helyzettel szembesülni. A filmem célja nem az ítélkezés, hanem a megértés. Hangsúlyozom: nem csak a második világháború esetében. Visszamenőleg is sok mindenre érdemes rákérdezni. Például: mi vezetett Trianonhoz? Nem csak az ellenségekre kell mutogatni, hanem Magyarország szerepét is tisztázni érdemes. Például: miért blokkolta az állam a cseheknek vagy a románoknak az autonómiáját? Előrébb jutunk, ha a magunk felelősségét vizsgáljuk. De Magyarországon ez most nagyon nem divat. A konzervatív gondolkodók egyre inkább hiszik azt, hogy nem is vettünk részt semmi rosszban. Például a holokauszt is csak a németek bűne. A múltunk kifehérítése most a trend.  Az ilyen típusú konzervatív gondolkodással nem tudok azonosulni, ez zsákutca. A bűnbakkeltés zártsághoz vezet és ahhoz a fikcióhoz, hogy egyek vagyunk. Ajánlom Závada Pál regényét, amely sokkal részletesebben beszél a második világháborúról. Rengeteg olyan borzalom történt, amelynek nyoma sincs a mai közbeszédben. Nem tart attól, hogy a múlt bűneivel való szembesítés miatt nem fogják eléggé nemzetinek tartani a Természetes fényt? Egyáltalán, fontos-e ma ez az idea? Én nagyon szeretem Magyarországot. Szeretek itt élni. Jó volna, ha mindenkinek jó lenne itt élni. A film ezzel a céllal készült. Azzal, hogy elfojtunk dolgokat, nem lesz jobb érzés magyarnak lenni. De kérdezem, mit jelent a nemzeti Magyarország ideája? Ki tudja ma visszafejteni a tiszta vérvonalát a honfoglalásig? Nekem a szüleim német származásúak, de magyarnak tartották magukat. Ha megnézzük a vezetékneveinket, nincs még egy olyan náció, ahol ennyiféle etnikum megmaradt volna. Jelölik, hogy honnan jövünk: Szerb Antal, Török Ferenc, Bolgár György – a listát nagyon sokáig folytathatnám. A filmben az őrnagy, aki hazaküldi a Semetkát, egy vajdasági parasztember, a neve Franczia Gyula. Ő magyarnak vallja magát, de a családja kétszáz éve Elzászból jött ide, amikor a Habsburgok betelepítették. Nekem például orosz feleségem van, a gyerekeim pedig egyszerre magyarok és oroszok. Ez gazdagodása a létnek, nem pedig a leszűkítése. Hangsúlyozom: a második világháborúban a megszálló magyar hadsereg katonáinak minimum az egyharmada nem magyar anyanyelvű volt, hanem szlovák, rutén vagy román. És valóban: tényleg nincs semmi nemzeti abban, hogy kivittük például a szláv szlovákokat, hogy harcoljanak a szlávok ellen. A 71. Berlinálén volt a világpremier, gondolom sok online interjút adott. Igen. Miket kérdeztek? A német újságírók rengeteg aktuálpolitikai kérdést tettek fel, miközben a többi országból érkező zsurnaliszták nem, az angolszász kritikusok pedig „csak” egy háborús filmet láttak. A németek nagyon kíváncsiak voltak arra, vajon a film mennyire tükrözi a mai viszonyokat. Azt szinte mindenki feszegette, hogy a társadalom milyen viszonyban áll a második világháborúval, szó van-e arról, hogy a magyarok kollaboráltak a náci németekkel. Megdöbbentek azon, hogy mennyire nem a közbeszéd része a második világháború. Ungváry Krisztián is csak mintegy húsz évvel ezelőtt kezdett írni erről a korszakról – az oroszellenesség a rendszerváltás előtt tabunak számított, illetve utána már említett áldozatkép dominál. Az angolszász újságírók jelentős többségének újdonság volt, hogy Magyarország német szövetséges volt és az ő oldalukon harcoltak. Filmrendezőként nem furcsa ilyen kérdésekre válaszolni? Zavarbaejtő. Nyilván azért készítek filmet, hogy az önmagáért beszéljen. A Természetes fényre is művészeti alkotásként tekintek, melynek csak egy összetevője a történelem. Több kritika a már említett Elem Klimov Jöjj és lásd! című klasszikusához kapcsolta a Természetes fényt. Az a film annyiban tényleg inspirált, hogy biztos voltam abban, mást szeretnék mutatni, mint Klimov. Az én nagyapámból indultam ki, aki szintén ott volt Oroszországban – nemrég halt meg kilencvenkilenc évesen –, és emberként ismerek. Elképzeltem, hogy ő hogyan viselkedett volna egy olyan helyzetben, ha az osztaga felgyújt egy falut. Sosem tudtam őt azonosítani azzal a képpel, ahogy a Klimov-film mutatja be a németeket, akik sátáni kacagással ölik az embereket. Én a katonák szemszögét mutatom meg, ezzel teljesen szembe megyek Klimovval. Ha valós referenciát kell mondanom, akkor Tarkovszkij Sztalkerének a hangulata a mérvadó. Mindig is izgatott a ködös, félhomályos orosz vadon, amely egyszerre szenvtelen és lírai. Závada Pál regényétől igencsak eltávolodott végül.  Valóban, a jelenetek szintjén a filmnek nem sok köze van a könyvhöz. A regény húsz évet ölelt át és számos főszereplője van, én csak egy embert, Semetka Istvánt emeltem ki és négy napját mutatom meg. Konkrétan egy jelenet sincs a könyvből átemelve. Amit a vásznon látunk, azokat olyan eredeti naplók inspirálták, amelyeket éveken keresztül kutattam a Hadtörténeti Levéltárban. A film szellemisége mégis azonos Závada regényének szellemiségével, miközben írtam a forgatókönyvet ez inspirált, és ily módon ez is egyfajta adaptáció.  

Névjegy

Nagy Dénes Budapesten született 1980-ban, filmrendező, forgatókönyvíró, vágó. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen végzett 2009-ben rendezői szakon, osztályfőnöke Szász János volt. A Berlini Filmakadémián egy évet tanult. Kovács Éva című rövidfilmjét bemutatta a Tampere Rövidfilm Fesztivál (2006), a Russian Playgroundot a Cannes-i Kritikusok Hetén vetítették (2009), Vmeste (Együtt) című rövidfilmjét 2008-ban a Magyar Filmkritikusok díjazták, a 38. Magyar Filmszemlén pedig elnyerte a legjobb rövidfilmrendezőnek járó díjat. Lágy eső című rövidfilmje a portugál Curtas nemzetközi filmfesztiválon megkapta a legjobb fikciós rövidfilm díját. Természetes fény című első nagyjátékfilmje elnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál legjobb rendezőnek járó Ezüst Medve-díját.