Előfizetés

Ultimátum készül a korrupciót elnéző Európai Bizottságnak

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.03.17. 15:27

Fotó: Shutterstock
Az EP június elsejéig ad határidőt a biztosi testületnek, hogy tisztázza: hogyan és mely esetekben kívánja alkalmazni a jogállami szabályrendszert.
Az Európai Parlament az EU Bírósága elé fogja citálni az Európai Bizottságot, ha az uniós ellenőrző és végrehajtó testület június 1-jéig nem fogadja el a közösségi kifizetéseket a jogállami normák tiszteletben tartásához kötő rendelet alkalmazását elősegítő iránymutatásait. A Népszavának nyilatkozó parlamenti források szerint ezt a lehetőséget is kilátásba helyezi az ötpárti állásfoglalás-tervezet, amelyet a képviselő-testület plenáris ülése a jövő héten tervez elfogadni. Az EP szerint a tétlenkedés jogsértésnek minősül, mert a jogszabály január 1-jei életbe lépése óta a Bizottság egyetlen esetben sem lépett fel, amikor a jogállami értékek felrúgása miatt károk keletkezhettek az uniós költségvetésben, holott pont ez lenne a dolga. Informátoraink szerint a kereszténydemokraták, a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és a szélsőbaloldal által támogatott határozattervezet világosan leszögezi: az Európai Bizottság annak ellenére sem kezdeményezett eljárást egyes tagállamok ellen, hogy a jogállam helyzetéről készült tavalyi országjelentéseiben jónéhány aggasztó jelenséget felsorolt, amelyek mind-mind hatással lehetnek a közösségi pénzek felhasználására. Az év eleje óta érvényben lévő előírások szerint pénzügyi szankciókat vonhat maga például az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése, az önkényes vagy jogellenes hatósági döntések helyreigazításának vagy szankcionálásának az elmulasztása, az összeférhetetlenség elkerülésére vonatkozó biztosítékok hiánya. Mint a Népszava többször beszámolt róla, a jogszabály rendelkezéseit egyelőre nem alkalmazza az ezzel megbízott Európai Bizottság, mert az állam- és kormányfők - a közösségi költségvetés megvétózásával fenyegető magyar és lengyel vezetés nyomására - tavaly decemberben úgy határoztak, hogy azzal először meg kell várni az EU Bíróságának döntését. A csúcs azt is előírta a biztosi testületnek, hogy csak az ítélet megszületése után tegye le az asztalra a rendelet felhasználására vonatkozó iránymutatásait. Ennek az eljárásnak a jogszerűségét azonban többen, köztük a jogszabály elkészítésében és jóváhagyásában kulcsszerepet játszó Európai Parlament is vitatja. Az EP szerint az uniós vezetőknek nem volt joguk arra utasítani a brüsszeli intézményt, hogy az ítéletig halassza el az előírások alkalmazását. Parlamenti forrásaink szerint a plenáris ülés elé kerülő állásfoglalás-tervezet ismét világossá teszi, hogy a független Európai Bizottságot egyetlen kormány sem utasíthatja, hogyan gyakorolja a jogosítványait. Magyarország és Lengyelország március 11-én nyújtott be keresetet a luxemburgi székhelyű bíróságon, kérve a jogállami rendelet megszüntetését. Az uniós képviselő-testület - mint az egyik társjogalkotó és alperes - megerősítette, hogy fel fogja kérni az EU Bíróságát, gyorsított eljárásban tárgyalja az ügyet. Az erről szóló beadványt együtt kell benyújtania az ellenkeresettel, amire két hónap áll rendelkezésére. Ha a gyorsított eljárásról szóló kérelmet a bírósági elnök jóváhagyja, akkor az ítélet az év vége előtt megszülethet, egyébként legalább másfél-két évbe telhet. Lapunk értesülése szerint néhány tagállam szeretné, ha a miniszteri szintű EU Tanács - amely a parlamenttel együtt társjogalkotó és a bírósági ügy másik alperese - szintén hivatalosan felkérné az unió bíróságát a gyorsított eljárásra.

Lovász László kapta az idei Abel-díjat

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2021.03.17. 13:26

Fotó: Népszava
A matematikusok Nobel-díjaként jegyzett kitüntetés másik díjazottja Avi Wigderson, a princetoni Fejlett Tanulmányok Intézetének munkatársa.
Lovász László, a budapesti Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke kapja idén az izraeli Avi Wigderson, a princetoni Fejlett Tanulmányok Intézetének munkatársával együtt a matematika Nobel-díjaként is emlegetett Abel-díjat a Norvég Tudományos Akadémia szerdai bejelentése szerint. A két díjazott azzal érdemelte ki az elismerést, hogy „meghatározó jelentőségű munkásságukért az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén és szerepükért abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak” – olvasható az mta.hu-n.  A számítási bonyolultság elmélete – amely az algoritmusok sebességével és hatékonyságával foglalkozik – az 1970-es években még gyerekcipőben járt, de ma már mind a matematika, mind az elméleti számítógép-tudomány elismert területe. A hetvenes években a matematikusok új nemzedéke felismerte a diszkrét matematika gyakorlati alkalmazásának új lehetőségeit a számítógép-tudományban. A számítási bonyolultság gyakorlati jelentősége megnőtt, és ma már az internetbiztonság elméleti alapjaként tekintünk rá, az elméleti számítógép-tudomány új eredményeit pedig a hatékony algoritmusok tervezésénél használják. „Lovász és Wigderson az elmúlt évtizedekben vezető szerepet játszott ebben a fejlődésben. Tevékenységük sok szempontból összefonódik, hiszen munkásságuk meghatározó volt a számítási véletlenszerűség megértése és a hatékony számítás határainak kutatása szempontjából” – mondta Hans Munthe-Kaas, az Abel-bizottság elnöke. „Kettőjük iránymutatásának köszönhetően a diszkrét matematika és a viszonylag fiatal elméleti számítógép-tudomány a modern matematika központi területeivé vált.” Az 1948-ban Budapesten született, tizenéves kora óta „sztármatematikusként” emlegetett Lovász László munkássága összeköttetést teremtett a diszkrét matematika és a számítógép-tudomány között. Tudományos publikációi mellett számos könyv szerzőjeként ismert, műveiben mindig világosan és érthetően fogalmaz. Inspiráló előadó és vezető, aki egy cikluson keresztül (2007-től 2010-ig) a Nemzetközi Matematikai Unió elnöki tisztét is betöltötte. Az 1970-es években a gráfelmélet volt a tiszta matematika egyik első olyan területe, ahol megmutatkoztak a számítási bonyolultság elméletének sajátos problémái és lehetőségei. Lovász munkásságának egyik legfontosabb eredménye, hogy meghatározta, hogyan képes a diszkrét matematika megoldani a számítógép-tudomány alapvető elméleti kérdéseit. Később úgy nyilatkozott, nagyon szerencsés volt, hogy részese lehetett egy olyan időszaknak, amelyben a matematika teljesen együtt fejlődött egy alkalmazási területtel. A számítógép-tudományt megalapozó munkája mellett Lovász László széles körben alkalmazható, hatékony algoritmusokat is kidolgozott. Ezek egyike a róla, valamint az Arjen Lenstra és Hendrik Lenstra testvérpárról elnevezett LLL-algoritmus, mely fogalmi áttörést jelentett a rácsok megértésében, amelyek figyelemre méltóan jól alkalmazhatók többek között a számelmélet, a kriptográfia és a mobil számítástechnika területén. A jelenleg ismert titkosítási rendszerek, amelyek képesek ellenállni egy kvantumszámítógép támadásának, az LLL-algoritmuson alapulnak. Lovász László számos díjat kapott, köztük az 1999-es Wolf-díjat, az 1999-es Knuth-díjat, a 2001-es Gödel-díjat és a 2010-es Kiotó-díjat.    Avi Wigderson arról ismert, hogy képes meglátni az összefüggéseket a matematika egymástól látszólag távoli területei között is. Wigderson az izraeli Haifában született 1956-ban. Munkásságának fontos eredménye, hogy elmélyítette a matematika és a számítógép-tudomány kapcsolatát. Emellett alighanem mindenki másnál többet tett az algoritmusok sebességével és hatékonyságával foglalkozó bonyolultságelmélet területének bővítéséért és mélyebb kidolgozásáért. Wigderson kutatásai a bonyolultságelmélet minden jelentősebb, megoldatlan problémáját felölelték, így nem vitás, hogy központi szerepet játszott a matematika e területének fejlődésében. Több mint 100 tanulmány társszerzőjeként ismert. A bonyolultságelmélet legfontosabb mai alkalmazása a kriptográfia. Pályafutása elején Wigderson meghatározó szerepet játszott ezen a területen, így a nullaismeretű bizonyítás megalkotásában is, amelyet napjainkban a kriptovalutákhoz kötődő technológiában alkalmaznak. 1994-ben Wigderson elnyerte a számítógép-tudományi Rolf Nevanlinna-díjat. Számos egyéb díja között szerepel a 2009-es Gödel-díj és a 2019-es Knuth-díj – olvasható az MTA honlapján. 
Lovász László és Avi Wigderson

A matematika olyan, mint egy jó keresztrejtvény

„Mindig is az izgatott, hogyan lehet a különböző tudományterületeket összekapcsolni: ezért kezdtem el annak idején az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika összefüggéseivel foglalkozni” – mondta el az MTI-nek Lovász László.  A matematikus hozzátette, az izraeli matematikussal jól ismerik egymást, de nincsenek rendszeres munkakapcsolatban. „Wigdersonnal ugyanannak a területnek a két oldalán állunk, kicsit eltérő fókuszból tekintünk a tudományra”.  Lovász László szerint a járvány matematikai szempontból is nagy kihívás, kutatócsoportjával az emberek kapcsolati hálóján keresztül a járvány terjedésének dinamikáját vizsgálják. Meglátása szerint a matematika oktatása során azt is érdemes bemutatni, hogy mely területeken alkalmazzák, példaként említve a mobiltelefonok vagy a GPS működését, amelyek olyan izgalmas dolgok, hogy a tananyag szintjén is érdekessé tehetik ezt a tudományt. Fontos, hogy az oktatási rendszerben átadják a diákoknak a matematika szeretetét, hiszen matematikával foglalkozni olyan élmény, mint rejtvényt fejteni – vélekedett Lovász László.    Az Abel-díj, amelyet a Norvég Tudományos Akadémia ad és a norvég kormány finanszíroz, 7,5 millió norvég korona (körülbelül 271 millió forint) pénzjutalommal jár. A díjazottakat az öt nemzetközileg elismert matematikusból álló Abel-bizottság ajánlása alapján választják ki.

Operatív Törzs: Fiatalokat is magával ragad a járvány

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.17. 13:09

Fotó: Béres Márton / Népszava
Müller Cecília szerint a járványkezelés legkritikusabb heteit éljük.
A közel 1,4 millió beadott oltás azt jelenti, hogy a lakosság 14 százaléka már be van oltva – mondta György István az Operatív törzs tájékoztatóján. Az oltási munkacsoport vezetője szerint jelentősen fékezi az oltási program menetét, hogy az uniós vakcinákból kevesebb érkezik, például az AstraZeneca már korábban jelezte ezt.
120 ezer adag Pfizerből 98 ezret a regisztrált idősek elsőkörös oltásokra használnak, 22 ezer adagot második körös oltásra használnak. 130 ezer Szputnyik vakcinát kórházi oltópontokra szállítanak, további 20 ezer adagot rendőrök, katonák oltására használják. Az AstraZenecából 4800 oltópontra jut oltóanyag, ezeket a medikusok, orvosok, katonák oltására lehet felhasználni. Összesen 276 ezer idős ember beoltására van vakcina - összegezte. Továbbra sincs elég oltóanyag ahhoz, hogy bevonják a szakrendelőket az oltásba – tette hozzá György István. Szerinte egyes polgármesterek külső oltópontokra szeretnék küldeni a háziorvosokat, miközben nem oltópontból, hanem oltóanyagból van kevés. Müller Cecília szerint a járványkezelés legkritikusabb heteit éljük. Az országos tiszti főorvos megerősítette, hogy az elmúlt 24 órában 195-en hunytak el. Hozzátette, az adatok is mutatják, hogy a krónikus betegeken és az időseken túl fiatalokat is magával ragad a járvány. Az aktív betegek több mint 3 százaléka szorul kórházi kezelésre. 1128 fő van lélegeztetőgépen, rendkívüli terhelésnek vannak kitéve az intézmények – fogalmazott. Nem lehet megmondani, meddig tart a harmadik hullám agresszív szakasza, viszont kedvezőtlen hír, hogy a szennyvizekben majdnem mindenhol emelkedik az örökítőanyag. Budapesten, Miskolcon, Zalaegerszegen nőtt a leginkább, csökkenést viszont sehol sem mértek. Ez arra figyelmeztet, hogy 1-2 hétig még a fertőzöttek számának emelkedésére kell számítani – jelentette ki. Müller Cecília rámutatott, a 40-49 éves korosztályban mértek a legnagyobb érintettséget. A 10. héten a főváros területén azonosították a fertőzöttek 21 százalékát, Pest megyében 18 százalékát, Zala megyében volt a legkevesebb fertőzött, mindössze 1 százaléknyi.