Az Európai Parlament az EU Bírósága elé fogja citálni az Európai Bizottságot, ha az uniós ellenőrző és végrehajtó testület június 1-jéig nem fogadja el a közösségi kifizetéseket a jogállami normák tiszteletben tartásához kötő rendelet alkalmazását elősegítő iránymutatásait. A Népszavának nyilatkozó parlamenti források szerint ezt a lehetőséget is kilátásba helyezi az ötpárti állásfoglalás-tervezet, amelyet a képviselő-testület plenáris ülése a jövő héten tervez elfogadni. Az EP szerint a tétlenkedés jogsértésnek minősül, mert a jogszabály január 1-jei életbe lépése óta a Bizottság egyetlen esetben sem lépett fel, amikor a jogállami értékek felrúgása miatt károk keletkezhettek az uniós költségvetésben, holott pont ez lenne a dolga.
Informátoraink szerint a kereszténydemokraták, a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és a szélsőbaloldal által támogatott határozattervezet világosan leszögezi: az Európai Bizottság annak ellenére sem kezdeményezett eljárást egyes tagállamok ellen, hogy a jogállam helyzetéről készült tavalyi országjelentéseiben jónéhány aggasztó jelenséget felsorolt, amelyek mind-mind hatással lehetnek a közösségi pénzek felhasználására.
Az év eleje óta érvényben lévő előírások szerint pénzügyi szankciókat vonhat maga például az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése, az önkényes vagy jogellenes hatósági döntések helyreigazításának vagy szankcionálásának az elmulasztása, az összeférhetetlenség elkerülésére vonatkozó biztosítékok hiánya.
Mint a Népszava többször beszámolt róla, a jogszabály rendelkezéseit egyelőre nem alkalmazza az ezzel megbízott Európai Bizottság, mert az állam- és kormányfők - a közösségi költségvetés megvétózásával fenyegető magyar és lengyel vezetés nyomására - tavaly decemberben úgy határoztak, hogy azzal először meg kell várni az EU Bíróságának döntését. A csúcs azt is előírta a biztosi testületnek, hogy csak az ítélet megszületése után tegye le az asztalra a rendelet felhasználására vonatkozó iránymutatásait.
Ennek az eljárásnak a jogszerűségét azonban többen, köztük a jogszabály elkészítésében és jóváhagyásában kulcsszerepet játszó Európai Parlament is vitatja. Az EP szerint az uniós vezetőknek nem volt joguk arra utasítani a brüsszeli intézményt, hogy az ítéletig halassza el az előírások alkalmazását. Parlamenti forrásaink szerint a plenáris ülés elé kerülő állásfoglalás-tervezet ismét világossá teszi, hogy a független Európai Bizottságot egyetlen kormány sem utasíthatja, hogyan gyakorolja a jogosítványait.
Magyarország és Lengyelország március 11-én nyújtott be keresetet a luxemburgi székhelyű bíróságon, kérve a jogállami rendelet megszüntetését. Az uniós képviselő-testület - mint az egyik társjogalkotó és alperes - megerősítette, hogy fel fogja kérni az EU Bíróságát, gyorsított eljárásban tárgyalja az ügyet. Az erről szóló beadványt együtt kell benyújtania az ellenkeresettel, amire két hónap áll rendelkezésére. Ha a gyorsított eljárásról szóló kérelmet a bírósági elnök jóváhagyja, akkor az ítélet az év vége előtt megszülethet, egyébként legalább másfél-két évbe telhet.
Lapunk értesülése szerint néhány tagállam szeretné, ha a miniszteri szintű EU Tanács - amely a parlamenttel együtt társjogalkotó és a bírósági ügy másik alperese - szintén hivatalosan felkérné az unió bíróságát a gyorsított eljárásra.
