Új Egyenlőség;podcast;munka;alapjövedelem;

2021-03-17 18:09:38

Védőháló és helikopterpénz – az állam is sokat nyerne

A közmunkaprogramok helyett garantált munka-programokat sürget Pogátsa Zoltán közgazdász, aki szerint ezzel nem csak a dolgozók, hanem a gazdaság minden szereplője jól jár. A sovány magyar bérpótlásnál pedig sokkal jobb a nyugaton alkalmazott „helikopterpénz”.

Indokolt lenne, különösen válsághelyzetekben, hogy az állam garantált munkahelyeket hozzon létre, amivel az elsődleges munkaerőpiacról kiszorultaknak ad munkát és ezzel biztosítja a megélhetéshez szükséges feltételeket. Tavaly, amikor az Egyesült Államokban megjelent a koronavírus-járvány, egyszerre 40 millió ember veszítette el az állását és a világ szinte összes országában hasonló volt a helyzet. Az emberek egy része csökkentett munkaidőbe került, esetleg otthonról kellett dolgoznia, és amint a cégek elkezdtek csődbe menni, sokan elvesztették a munkájukat.

– Naivitás azt gondolni, hogy ilyenkor a magángazdaság majd munkát ad az embereknek és a kereslet-kínálat kialakítja az egyensúlyt és kijelöli, milyen munkákat és kiknek kell elvégeznie – hívta fel a figyelmet az Új Egyenlőség podcastjában Pogátsa Zoltán közgazdász. Mint mondta, rengeteg olyan feladat van, amit egy társadalomban el kell végezni: ilyen például az útépítés, az iskolafelújítás, az ápolói munkák, az idősgondozás, és lehetne folytatni a sort. A magángazdaság lefed bizonyos feladatokat (sőt, olyanokat is, amire igazából nincs szükség). De korántsem mindent. A garantált munka- vagy munkagarancia programokban épp azt kell megnézni, hogy milyen feladatok vannak a társadalomban, amiket adott időpontban nem végeznek el vagy nem elegendő létszámban, és bárki, aki nem jut álláshoz a magángazdaságban, az jelentkezhet állami munkahelyre és képzést kap. A közmunkával ellentétben viszont ez tisztességes bért, és tartós álláslehetőséget jelent a dolgozóknak, azaz, nem a közmunkaprogramok elnyomó logikájára épül.

– Senki nem vonná kétségbe például, hogy jelenleg ápolóhiány van Magyarországon, ahogy a világ sok más országában. Erre sokan feltennék a kérdést, hogy miért nem fizeti meg az állam jobban ezt a munkát, és akkor a kínálati oldalról (jó fizetés) lehetne orvosolni a keresleti problémákat (létszámhiány). Ennél viszont jobb megoldást jelent a munkagarancia-program, amely első látásra plusz kiadást jelent államnak, valójában azonban akik pénzhez jutnak, azok ebből fogyasztanak is. azaz adók és járulékok formájában, illetve a belső fogyasztás növekedésével az állam is jól jár (ahogy például a kereskedők vagy a termelők is). „Megpörögne a gazdaságban kereslet formájában ez a bér, azaz úgy kell tekinteni rá, mint egyfajta beruházásra, befektetésre” – mondta. Pogátsa Zoltán kiemelte, az állásgarancia programokkal nem szovjet típusú ellátókat hoznánk létre, hiszen a feladatokat és azok végrehajtását meg tudja szervezni egy önkormányzat vagy civil szervezet, szövetkezet, miközben az állam biztosítja a forrásokat. Ráadásul a magáncégeknél dolgozók helyzete, fizetése is jobb lesz ezzel, hiszen az állami garanciaprogram alternatívát jelent azoknak, akik az alacsony fizetések miatt esetleg váltanának, de jelenleg nem tudnak.

– Az Egyesült Államokban még az előző adminisztráció, azaz Trumpék helikopterpénzt is adtak az embereknek, amit most Bidenék bővítettek, sok ezer dollárnyi összeget biztosítva így az állampolgároknak (a helikopterpénz lényege, hogy a jegybank közvetlenül a fogyasztókhoz, a lakossághoz juttat többletforrást, mintha helikopterről szórnák a városokra a pénzt). Ehhez képest Magyarországon volt az egyik legsoványabb bérpótlás, ami nem jó irány. – Megdöbbenek, amikor sokan még a politikusok közül sem értik a munkagarancia program vagy az alapjövedelem bevezetésének fontosságát. Pedig ez a gazdasági hasznosságán felül megélhetési hálót is ad az embereknek – tette hozzá Pogátsa Zoltán.