Boris Johnson bővíti a brit atomarzenált és az indiai-csendes-óceáni térség felé kacsongat

A brit kormányfő szerint Oroszország és Kína jelenti a legnagyobb fenyegetést az Egyesült Királyságra nézve, ám ez nem zárja ki az együttműködést.

Hiba lenne hidegháborút folytatni Kínával szemben, ám az ázsiai ország jelenti a legnagyobb veszélyt az Egyesült Királyság gazdasági biztonságára, a brit jólétre és értékekre – erről beszélt Boris Johnson brit miniszterelnök külpolitikai víziójának bemutatásakor. A kormányfő szerint el kell elhárítani a Pekingből érkező támadásokat, ám közben folytatni kell a pozitív kereskedelmi és befektetési kapcsolatokat. Johnson Oroszországot nevezte a "legnagyobb fenyegetésnek" a brit nemzetbiztonságra nézve és elmondta: amíg nem javul a kétoldalú viszony, addig London aktívan alkalmazza az elrettentést és védekezik az Moszkvától származó fenyegetések "teljes spektrumával szemben". A brit kományfő amellett is elkötelezte magát, hogy a jövőben is "elmélyült" gazdasági és védelmi együttműködést folytat az Európai Unióval, ám megjegyezte: a Brexit lehetőséget biztosít eltérő prioritásokra is. A hangsúly az indiai-csendes-óceáni térség felé fog elbillenni, a diplomáciai és kereskedelmi fókusz Indiára, Japánra, Dél-Koreára és Vietnámra helyeződik át.

A Johnson által kedden a parlamentben ismertetett új stratégia legblikkfangosabb eleme, hogy visszavonja a 2010-es kormányváltás után hozott döntést, mely a 2020-as évek közepéig 225-ről 180-ra kívánta csökkenteni a nukleáris töltetek számának felső határát. A konzervatív kormány azon az alapon, hogy más országok "növelik és szélesítik nukleáris arzenáljukat", a korábbi szintet is meghaladó 260-ra bővíti a raktáron tartott, bevethető robbanótöltetek volumenét. Valamelyest megnyugtató ígéret, hogy a szigetország megkíméli az atomcsapástól a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országokkal és az 1968-as atomsorompó egyezmény aláíróival szemben. A 114 oldalas áttekintés vérfagyasztó előrejelzésként "valószínűnek tartja", hogy egy terrorista csoport sikeres vegyi, biológiai vagy atomtámadást hajt végre a világ 2030 előtt.

Az előterjesztésre reagálva mind Sir Keir Starmer, az ellenzéki Munkáspárt vezére, mind Ian Blackford, a Skót Nemzeti Párt westminsteri frakcióvezetője tiltakozott a nukleáris bővítés ellen, utóbbi egyenesen "szégyenteljesnek" nevezve azt. A vitában felszólaló tory képviselők erősen bírálták a Kína-politika kettőségét, Julian Lewis, a parlament titkosszolgálati és biztonsági bizottságának elnöke "kapzsi naivitásnak" minősítette azt, különösen annak a korábban kiszivárogtatott megjegyzésnek a fényében, melyet a külügyminiszter tett. Dominic Raab úgy fogalmazott, hogy ha az ország csak olyan országokkal kereskedne, amelyek megfelelnek az Emberi Jogok Európai Egyezménye normáinak, "kimaradna a jövő növekvő piacai által nyújtott lehetőségekből".