Az infláció februárban -az egy évvel ezelőtti mértékhez képest - átlagosan 3,1 százalékkal emelkedett, ám az élelmiszerek esetében ez elérte a 3,4 százalékot. A legtöbb elemző idén 3,5-4 százalék közé várja az átlagos pénzromlást, de ha maradnak a múlt évben látott és az év elején folytatódó tendenciák, s a jelek erre utalnak, akkor az élelmiszer-agrárgazdaság áremelkedése továbbra is megelőzi a legtöbb ágazatot. Ez nem jó hír a lakosságnak, hiszen a hazai fizetések jelentős része megy élelmiszerre. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegzése szerint Magyarországon a fogyasztói kosárban az élelmiszerek aránya jelentősen meghaladja az uniós átlagot: a múlt évben az összes háztartás esetében 26,4 százalék volt ez az érték, míg az Európai unió átlagában csak 16 százalékot tett ki. A hazai átlag mögé nézve, KSH számaiból láthatjuk, hogy különösen a nyugdíjasokat és az alacsony jövedelmű családokat sújtja leginkább az ennivalók drágulása, hiszen a jövedelmükből arányaiban többet költenek élelmiszerekre, mint más csoportok. Míg az Unióban az élelmiszerek részaránya a fogyasztói korsárban inkább csökkenő irányú, addig itthon az utóbbi négy-öt évben enyhén emelkedő.
Az élelmiszerek változó ütemben ugyan, de folyamatosan drágulnak. Az elmúlt időszak viszonylag gyors áremelkedési hullámát a legtöbb szakértő a takarmányárak emelkedésével magyarázza, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy a kőolaj ára is folyamatosan kúszik fölfelé, és a tavalyi 10-30 dolláros hordónkénti árhoz képest hamarosan a 70 dollárt ostromolhatja. Ehhez járul a gyenge forint, ami miatt az üzemanyag árak, s ezzel párhuzamosan a szállítási, energia költségek is folyamatosan emelkednek. A gyenge forint és az emelkedő kőolajárak miatt ráadásul az infláció üteme is gyorsulhat. Az idei termésre most lekötött takarmánybúzáért tonnánként már 60 ezer forint fölötti árat kínálnak, de a malmi búza 64-65 ezer forintért is vevőre találhat. Az árpára, ami 40-45 ezer forint szokott lenni ebben az időszakban, most 54-55, a kukoricára, ami szintén 45 ezres átlagáron kelt el, jelenleg 55-60 ezer forintot is megadnának a kereskedők - ismertette Raskó György agrárközgazdász, egy lajoskomáromi mezőgazdasági társaság és integráció vezetője. Ezek az árak garantálják az alapvető élelmiszerek árának folyamatos emelkedését, akár még 2022-re is áthúzódó hatással. A drágulásnak a vásárlóerő szabhat határt, de azt, hogy milyen szinten, az az idei terméstől is függ. A téli csapadékhiányt nagyjából 150 milliméterre becsülik, ami nem sok jóval bíztat. Ha nem jönnek a tavaszi esők, az őszi kalászosok hamarosan szenvedhetnek a vízhiánytól. Az pedig ronthat a hozamokon.
A gabonaárakat nem csak a nagy európai gabonatermelőknél, Franciaországban, Ukrajnában, Romániában, illetve az USA-ban, Kanadában tapasztalható gondok hajtották fel. A kukorica árát elsősorban az újra lendületet kapott kőolajárak húzták fölfelé, mert ismét megnövekedett a bioetanol iránti kereslet. Magyarországon a bioetanol gyárak a 2,5 millió tonna kukoricát képesek feldolgozni és ez meghaladja a hazai termés 30 százalékát – tette hozzá Raskó György. A nemzetközi gabonapiacon megjelent vevőként az óriási mennyiségeket is felszívni képes Kína is.
A hazai árakat leginkább a nemzetközi agrártőzsdei árak mozgatják. A magyar gazdák euróban számolnak, de persze forintért adják a terményt, a sertést, baromfit, tehenet. Az élő sertés kilója nem régen még 350-360 forint volt, de a mérvadó észak-rajna-westfáliai tőzsdei árak 400 forint fölé billentették. Ez az árváltozás pedig előbb vagy utóbb végiggördül a termékpályán.
A baromfi ágazatban a még meglévő készletek fékezhetik az áremelések ütemét, amit a vendéglátóipar lassú éledezése, a kereslet növekedése indokolna – fejtette ki Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke. Az árakat azonban nagyban befolyásolja a takarmányárak alakulása, hiszen az önköltség nagyjából kétharmada a táp. A takarmányárak mintegy 30 százalékosra becsülhető emelkedése a baromfitermelőknél az élőállat előállításának költségeit azonnal 20 százalékkal emeli. Ha ezt nem tudja tovább hárítani a termelő, akkor sokan tönkremehetnek. A túlélésre nagyobb esélye van a nagyok mellett integrációkban tevékenykedő gazdaságoknak. Mindenesetre az ágazatnak el kell érnie a kereskedelmi láncoknál az indokolt költségnövekedést.
Ugyancsak szemmel kell tartani a madárinfluenza térképet - tette hozzá az elnök. A legnagyobb veszély a legjelentősebb termelő országokat sújtja, különösen Franciaországot, Németországot és Lengyelországot. Igaz, a nagy számú vágás miatt a magyar termelőknek most javulhatnak az exportlehetőségeik. S ez is arra utal, hogy az olcsó baromfihús is a múlté egyelőre.
A liszt után a kenyér ára is emelkedik
A malom- és sütőiparból érkező hírek is a közelgő áremelkedéseket vetítik előre. A liszt árának 80 százalékát a búza ára határozza meg, s a tavalyi 55 ezer forintos átlagárhoz képest idén a 70 ezerhez közelít. A malomipar múlt évről átmenő készletei nagyrészt elfogytak, hiszen legföljebb három havi készletet tárolnak a vállalkozások. A dráguló alapanyag áremelésre kényszeríti az iparág szereplőit.
A lisztárak alaposan lemaradtak a gabonáé mögött és ez sok cégnél jelenleg veszteséget okoz- mondta a Népszavának Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára. A hazai ellátáshoz szükséges 1,2-1,3 millió tonna kenyérgabona idén is biztosan megterem, és a malmok ebből átlagosan 960 ezer tonna lisztet őrölnek. Az év eleji 7 százalékos lisztár-emelkedés hamarosan magasabb számra változik, és ma még nem tudni hol állapodik meg 2021-ben.
A hazai malomipar 80 százalékát hat nagy vállalat fedi le, a három tucat kisebb malomé a fennmaradó 20 százalék. A nagyok túlélési esélyei jobbak, a kisebbek közül viszont az árhullám elsodorhat néhányat.
A sütőipar erősen függ a malomipartól, hiszen egy kiló kenyérhez átlagosan 75 dekagramm lisztet használnak föl a pékek. Így közvetlenül a bőrükön érzik a lisztárak alakulását.
Az év első két hónapjában az ágazat 5-7 százalékos átadási áremelést tudott elérni a kereskedőknél – jegyezte meg lapunknak Lakatos Tibor a Magyar Pékszövetség alelnöke. Az üzletekben legkeresettebb félbarna és fehérkenyér ára kilonként átlagosan 300 forint, vagy inkább afölött van, de ez nem marad így - tette hozzá. Ha kis lépésekben is, de a sütőipar kénytelen lesz a továbbiakban árat emelni, és erre a szakemberek szerint akár már áprilisban sor kerülhet. Annál is inkább, mert az amúgy is 0-2 százalék közötti profittal dolgozó pékségek közül sokan már veszteséggel termelnek.
A tavaly júliustól három hónapig tartó bértámogatás sok vállalkozást megmentett, de idén egyelőre ilyen lehetőséget nem látunk- mondta Lakatos Tibor. Az ágazatot is sújtotta a járvány miatt bedőlt turizmus és vendéglátás, hiszen voltak olyan pékségek, amelyek szinte kizárólag szállodáknak, vendéglőknek értékesítették a termékeiket, s ők lehetetlen helyzetbe kerültek. A közintézményeknek szállító pékségek is megsínylették a járvány miatti korlátozásokat, s volt olyan vállalkozás, amelyik a termelésének 40 százalékát veszítette el az elmúlt időszakban.
A fogyasztást ösztönözni lehetne, ha az alapélelmiszerekre megállapított 18 százalékos általános forgalmi adót (áfa) 5 százalékra csökkentené a kormány. Egyelőre ennek az elfogadása sem körvonalazódik.
A túlélést segítette még a nulla kamatozású agrár Széchenyi kártya. Ezt három éves türelmi idővel is föl lehetett venni, ami lélegzetvételhez juttatta az érintett vállalkozókat. Az energia árak, a minimálbér, illetve a kötelező szakmai bérminimum terhei a többi agrárágazathoz hasonlóan a sütőipart is nehéz próba elé állította. Sőt, mivel a pékségek többnyire éjszakai műszakban dolgoznak, a bérköltségek emelkedése miatt, azzal arányosan, még e pótlékok is terhelik a vállalkozásokat.
A kisebb pékségek fennmaradását tovább nehezíti, hogy az egyik legnagyobb hazai sütőipari cég 17,5 milliárd forintos beruházással egy 17 ezer négyzetméter alapterületű új üzemet épít, ami a tömegtermelésben mindenképpen meghatározó lesz. Ez alaposan átrendezheti a piacot, mert a torta nem lesz nagyobb, csak a szeletek elosztása változik – tette hozzá Lakatos Tibor.
