Előfizetés

Szabad szemmel: A társadalom leszakadt rétegeit nehezen érintik a szigorú korlátozások

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.03.18. 07:19

Nemzetközi sajtószemle, 2021. március 18.
Die Zeit Orbán Viktornál ritkán fordul elő az, amit pár napja tapasztalni lehetett nála: némi realizmust és józanságot tanúsított, amikor arról beszélt, hogy a következő hét lesz a legkeményebb a járvány kirobbanása óta. A kormány küszködik a feladattal, miután az orvosok közül rengetegen vették a kalapjukat és mentek el nyugatra, ugyanakkor egyre több a vírushalott. És úgy néz ki, hogy a hatalom nem tud mit kezdeni a helyzettel. Az új megbetegedések száma már napi 10 ezernél jár, szinte minden 4. teszt pozitívnak bizonyult, és ezren vannak lélegeztető készüléken. Ezek igencsak aggasztó adatok egy nem egészen 10 milliós országban. De hát az egészségügyi személyzet jó negyede már más országban dolgozik, a németeknél, osztrákoknál, briteknél. Úgy hogy az anyaországban immár az orvostanhallgatókat is bevetik a Covid-19 ellen. Az EU-n belül a ragály csak a cseheknél és a szlovákoknál követel több áldozatot. Ez persze összefügg azzal is, hogy az egymást követő magyar kormányok évtizedeken át egyre kevesebbet költöttek az ellátásra, így az erősen lepusztult. Ami azután visszatükröződik a lakosság egészségi állapotában, az pedig rontja az esélyeket, ha valaki megkapja a kórokozót. A kialakult helyzetben a Fidesz a végén belátta, hogy csakis azzal tudja maradásra bírni a doktorokat, ha lényegesen emeli a fizetésüket. Ám még így is erősen kétséges, hogy ily módon egy csapásra véget lehet vetni a nehézségeknek. A viszonylag szigorú korlátozások sokat segítenek, ám nagy gond, hogy ezek mekkora szociális költségekkel járnak. A kormánypárt törzsválasztóit ugyanis jóval kevésbé érintik, mint a társadalom leszakadt rétegeit. Olyanokat, akik semmiféle segítséget nem kapnak az államtól. Annál sürgetőbb viszont az oltás gyors lebonyolítása, ami – 13 %-kal nem is áll rosszul – ám Orbán itt is megpróbálja előadni a szokásos kettős játékot. A nyugati szerek mellett vett kínai vakcinát is. Emellett a válságkezelés során is jelentkeznek a szokásos tekintélyuralmi reflexek, illetve átláthatósági problémák. Így kétséges, hogy meg lehet-e bízni a hivatalos számokban, amelyeket a katonai módra megszervezett válságtörzs ad közre. Az ellenzéki képviselők, valamint a független újságírók kérdéseire nem szokott válasz érkezni. És úgy tűnik, ez nagyon is tudatos.
Le Figaro A párizsi francia-lengyel csúcstalálkozó után mind Macron, mind Morawiecki azt emelte ki, hogy vakina-ügyben Európának szolidaritást kell tanúsítania. Az Elysée-palota kertjében tartott sajtótájékoztatón a házigazda rámutatott, hogy az uniós összefogás szavatolja a polgároknak a tisztességes és megbízható eljárást, valamint a szolidaritást, amikor egyes kormányok hajlanak a nemzeti külön útra. Az államfő megjegyezte, hogy a közös erőfeszítések révén növelni tudják a földrészen az előállított oltóanyag mennyiségét ennek köszönhetően a kontinens néhány hónapon belül világelső lesz ezen a területen. Most azonban még a járvány legsúlyosabb szakasza következik, de az elnök biztos abban, hogy az EU megerősödve kerül ki a küzdelemből. A lengyel vendég szintén rámutatott, hogy a jelenlegi helyzetben csakis a szolidaritás mutathat kiutat. Hogy pontosan miről van szó, annak magyarázataként a konzervatív lap hozzáteszi, hogy pl. a magyar és a cseh kormány a Brüsszel által nem engedélyezett kínai és orosz szereket is beveti, ugyanakkor Ausztria és Dánia Izraellel közösen tervez kutatást, illetve szó van együttes gyártásról is.
Washington Post A vezércikk sürgeti az európai vezetőket, hogy enyhítsenek az aggályokon, amelyeket nagy mértékben felerősített, hogy több mint egy tucat tagországban szüneteltetik az AstraZeneca szerének beadását. Ily módon bizalmi válság torpedózza meg a védekezést, amikor pedig beindult az újabb járványhullám. Magától értetődik, hogy minden kedvezőtlen hatást alaposan ki kell vizsgálni, de itt alapvetően az idővel kell versenyt futni. A vírus nem vár, ezért az EU-nak villámgyorsan újra sínre kell tenni a vakcinakampányt. Ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy a szer okozta a rögképződést az érintett pácienseknél. Maga az amerikai cég azt közölte, hogy ez a jelenség idáig 37-szer lépett fel, miközben 17 millió embernek adták be a vakcinát. Ha nincs oltás, akkor sokkal többször lehetne más okokból trombózisra számítani. A WHO és az Európai Gyógyszerügynökség szintén igyekszik leszerelni a kételyeket. A felfüggesztés ugyanis fokozhatja az aggodalmakat és a földrésznek jelenleg ez úgy hiányzik mint púp a hátára. Igen sokan betegszenek meg a cseheknél, lengyeleknél, olaszoknál és franciáknál. A Philadelphiai Gyerekkórház szakértője arra figyelmeztet, hogy az oltás jelenti a védekezés fő vonalát, de csak ha beadják. És nagyon könnyű megijeszteni a tömegeket, ám annál nehezebb megnyugtatni őket. Tudnivaló, hogy minden gyógyszernek van mellékhatása, semmi sem 100 %-osan biztos és hatékony. De Európának jelenleg több 10 millió embert kell beoltania. Közben számítani kell bökkenőkre és éberen kell ügyelni arra, nehogy súlyos gondok jelentkezzenek, ám a pánikot mindenképpen ajánlatos elkerülni.
Deutsche Welle A kommentár arra figyelmeztet, hogy nem szabad leírni az AstraZeneca vakcináját, még akkor sem, ha jó pár ország jelenleg bebiztosítja magát, amikor felfüggesztette a szer beadását. Ám ebből még egyáltalán nem következik, hogy a készítmény veszélyes, függetlenül attól a néhány esettől, amikor kedvezőtlen mellékhatás merült fel. Először is még nem bizonyított az összefüggés, másodszor pedig az oltástól függetlenül minden nap egyébként is ki vagyunk téve a trombózis lehetőségének. Méghozzá jobban, mintha megkapjuk az oltást. A statisztikák egyértelműen mutatják. De ettől még a készítmény forgalomba hozatalát engedélyező hatóságoknak elő kell venniük a vizsgálati eredményeket, valamint a rendelkezésre álló számokat. Ugyanakkor tény, hogy az oltások után mindig vannak halottak, főként a nagyon idősek és a súlyos betegek között. Ám semmi ok a pánikra. Hiszen pl. minden egymillió nőnél, aki antibébi pirulát szed, körülbelül 1100-nál képződik vérrög. A túlsúly, a dohányzás, vagy a hosszú utazás szintén fokozza a kockázatot. Egyébiránt a trombózisnak vannak sokkal gyakoribb és veszélyesebb válfajai, mint amikor az az agyi vénában jelentkezik. Ugyanakkor a járvány 3. hulláma igen veszedelmesnek ígérkezik, de közben az összes eddig jóváhagyott ellenszer hatékony. Azaz megakadályozzák a súlyos megbetegedést. Tehát életet mentenek. Így az AstraZenecáé is. Ám mivel már a ragály 2,6 millió embert ölt meg, illetve a fertőzöttek száma meghaladja a 120 milliót, nem engedhetjük meg, hogy lemondjunk akár csak egyetlen adag vakcináról is.
New York Times Az oltási akció sikerében sütkérezik a szerb kormány, mivel e tekintetben csak Nagy-Britannia áll jobban Európában. Igaz, ehhez kellettek a kínai és orosz szerek. Viszont ily módon valóságos svéd asztal áll rendelkezésre: ötféle vakcinából lehet választani és mind ingyenes. Azaz a szervezést össze nem lehet hasonlítani azzal, amit idáig az EU összehozott, főként az AstraZenecára építve reményeit. A szerbeknél ugyanakkor az érintettek 30 %-a már megkapta valamelyik készítményt. Ennélfogva a mind inkább autokrata Vucsics elnök PR-sikert aratott, javított saját kormánya, valamint az ország külső megítélésén, gyengítette az ellenzéket és nem utolsósorban új csavart adott az oltóanyaggal összefüggő geopolitikának. Hogy azután mennyit fizetett Moszkvának, illetve Pekingnek, az titok. Ellenzéki képviselők ugyanakkor azon tanakodnak, hogy mekkora szerepe lehet az ügyletben a korrupciónak. Brnabics kormányfő azt mondja: a siker titka az, hogy nem politikai, hanem egészségügyi kérdésnek vették a feladatot és nem érdekelte őket, hogy nyugatról, vagy keletről veszik meg az ellenszert. De azt is megjegyezte, hogy tanácsosabb volna, ha a súlyos helyzetben az EU nagyobb rugalmassággal járna el. Mellesleg az ország várhatóan ősztől elkezdi a Sinopharm vakcinájának gyártását, Kína és az Emirátusok hiteléből. Ám a dolog visszaüthet, ha kiderül, hogy az anyag használhatatlan. A 3. vizsgálati szakaszról Peking még mindig nem tette közzé az adatokat, csak annyi bizonyos, hogy a szer kevésbé hatékony, mint a nyugati vetélytársak. Ugyanakkor a lakosság immár felbátorodott és kezdi semmibe venni a tilalmakat. Ily módon azonban megkétszereződött az új esetek számra.
FT A két tartományi kudarc után nagy bajban vannak a német kereszténydemokraták, mert a múlt hétvégi eredmény felülírja a számításokat a szeptemberi országos választás előtt. Erre hívja fel a figyelmet a vezércikk, kiemelve, hogy immár teljesen nyílt lett a verseny. A CDU két olyan helyen kapott hatalmas pofont, amelyet egykor a bástyájaként tartott nyilván. De most már azt a lehetőséget sem szabad kihagyni a kalkulációkból, hogy a párt kiszorul a hatalomból, ha visszavonul legfőbb ütőkártyája: Merkel. Persze az is igaz, hogy Baden-Württembergből és Rajna-Pfalzból még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, hiszen mindkét helyen sokan szavazhattak tiltakozásból a kereszténydemokraták ellen, mert már elegük van a járvány okozta megszorításokból. Ezzel együtt kirajzolódik, hogy jönnek fel a zöldek, sőt, akár még a kancellári tisztséget is megszerezhetik. Annak pedig lesznek következményei a határon túl is. Teljesen megváltozna Berlin hozzáállása a pénzügyi fegyelem, a környezetvédelem, valamint az oroszokhoz és a kínaiakhoz fűződő kapcsolat ügyében. Mindez pedig kihatna az EU-ra is. Az egyik lehetséges alternatíva az ún. jelzőlámpa koalíció, tehát, hogy a környezetvédők a szociáldemokratákkal, valamint a liberálisokkal állnak össze. Ami nem lenne rossz a német demokrácia szempontjából, mert a szavazópolgárok számára lenne valós választási lehetőség. Így most a CDU új vezérének új ötleteket kell kitalálnia a párt megújítására, miután a CDU tekintélyének rettenetesen sokat ártott az elfuserált védekezés a járvány ellen. Továbbá a korrupciós botrányok is megviselték a hírnevét. Olyannyira, hogy Laschet egyáltalán nem lehet biztos abban: ő lesz a jobbközép kormányfőjelöltje. A kereszténydemokraták hagyományosan a status quo-t testesítik meg, de most úgy néz ki, hogy éppen ez lesz az Achilles-sarkuk.
Die Welt A konzervatív lap azt írja, miután az eddigi állás szerint 5 külföldi egyetemre mentik ki az SZFE 150 diákját a „modellváltás” elől, hogy az Orbán-kormány eltörölte az intézmény autonómiáját. Az irányítást egy kuratóriumnak adta át, amelyben csak a saját emberei ülnek. Erre válaszul a tanulók és tanárok jó két hónapra megszállták az iskolát. Kritikusok szerint a hatalom nacionalista, illetve klerikális irányba igyekszik elvinni a képzést. Az új vezetés új helyszínen képzeli el a munkát és új tanerőket szerződtetett. Közülük sokan idáig inkább azzal tűntek ki, hogy a hivatalos vonalat képviselték az állami médiában. Ugyanakkor még nem világos, kiket fognak oktatni, mert a hallgatók túlnyomó többsége támogatta az egyetem elfoglalását.
BBC Nagy-Britanniában életfogytiglanra ítéltek egy férfit, aki meggyilkolt egy magyar nőt. Az eset 3 éve, Jersey szigetén történt, de az eset körülményeit a halottkém nem tudta pontosan rekonstruálni. Ám a közvetett bizonyítékok így is elég nyomatékosak voltak, így a bíró kimondta, hogy a tettesnek minimum 14 év és két hónapot börtönben kell tölteni. Annak idején az ipari kamerák rögzítették, hogy a 37 éves Besenyei Zsuzsa autójával az elkövető lakásához hajtott. Utána az 57 éves Jamie Lee Warn először, három napra, egy parkolóban állította le a kocsit, a csomagtartóban a holttesttel. Majd a tetemet beledobta a tengerbe és külön elsüllyesztette a járművet is. A víz azonban két nap múlva a felszínre hozta az áldozatot. A hely rendőrfőnök helyettes külön felrótta a férfinak, hogy az milyen gondosan igyekezett eltüntetni a nyomokat, nehogy ráterelődjön a gyanú és ez is alátámasztja bűnösségét. Ugyanakkor az asszony életét már nem lehet visszaadni, ám a kemény büntetés remélhetőleg enyhíti a család gyászát.

Száz nap alatt 25 millió oltásnál tartanak Nagy-Britanniában

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.17. 20:57

Fotó: PAUL HENNESSY / AFP / NurPhoto
Eddig a teljes felnőtt brit lakosság csaknem fele részesült a koronavírus elleni oltásból.
Meghaladta a 25 milliót a koronavírus ellen beadott első oltási dózisok száma Nagy-Britanniában – jelentette be szerdán Matt Hancock brit egészségügyi miniszter. A Twitteren közzétett bejegyzésében az egész ország sikertörténetének minősítette az eredményt. A tárcavezető kiemelte: a nagy-britanniai oltási kampány kezdete után éppen száz nappal lépték át a 25 milliós határt, ami azt is jelenti, hogy mindeddig a teljes felnőtt brit lakosság csaknem fele részesült a koronavírus elleni oltásból.  A brit egészségügyi minisztérium részletes szerda esti ismertetése szerint eddig pontosan 25 273 226-an kapták meg az első dózist a Nagy-Britanniában forgalmazott két oltóanyag – a Pfizer/BioNTech vagy az Oxford/AstraZeneca vakcina – valamelyikéből. A második dózist 1 759 445 embernek adták be.
A brit kormány célkitűzése az, hogy július végére a teljes brit felnőtt lakosság – hozzávetőleg 53 millió ember – megkapja a koronavírus elleni oltást. Az eredeti oltási menetrend ezt a célt szeptemberre tűzte ki, de Boris Johnson brit miniszterelnök nemrégiben bejelentette: az oltási kampány lendülete alapján a kormány a céldátumot július végére előrehozta.

Szerdán megkezdődött az 50-54 év közötti korosztály oltása, és így az oltási kampány a legveszélyeztetettebbként kijelölt lakossági csoportok közül az utolsóban is elindult. A teljes menetrenden belül a következő célkitűzés az, hogy az elsőbbségi listán szereplő mind a kilenc kockázati csoport összes tagját, vagyis az 50 éven felüli teljes brit lakosságot, április közepéig beoltsák. A brit egészségügyi minisztérium szerdai adatsora változatlanul azt mutatja, hogy a nagy-britanniai oltási kampány immár nagyon komoly mértékben csökkenti a koronavírus-járvány okozta súlyos megbetegedések és halálozások számát. A minisztérium közölte: szerdán 5758, a szerda estével zárult egy hétben 39 655 új koronavírus-fertőzést azonosítottak szűrővizsgálatokkal országszerte. Az év elején voltak időszakok, amikor naponta 60 ezernél több, esetenként csaknem 70 ezer új koronavírus-fertőzést mutattak ki tesztekkel Nagy-Britanniában. A brit kormány számítási módszertana szerint szerdán 141, a szerdán véget ért egy hétben 844 páciens haláláról érkezett jelentés. Ez azt jelenti, hogy a Covid-19 betegség okozta halálozások heti száma egy hét alatt csaknem 30 százalékkal csökkent. Az év elején voltak olyan időszakok, amikor meghaladta a napi 1300-at a Covid-19 betegségben elhunytak száma Nagy-Britanniában. A szerda esti sajtótájékoztatón Jonathan Van-Tam angliai tisztifőorvos-helyettes megerősítette:
„nincs bizonyíték arra, hogy az AstraZeneca vakcinájának alkalmazása növelné a vérrögképződés kockázatát, amire hivatkozva az elmúlt napokban több európai országban is felfüggesztették az AstraZeneca-vakcina alkalmazását. Arra viszont bőséges bizonyíték áll rendelkezésre, hogy ez az oltóanyag emberéleteket ment meg”.

Boris Johnson bővíti a brit atomarzenált és az indiai-csendes-óceáni térség felé kacsongat

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2021.03.17. 20:13

Fotó: JESSICA TAYLOR / AFP
A brit kormányfő szerint Oroszország és Kína jelenti a legnagyobb fenyegetést az Egyesült Királyságra nézve, ám ez nem zárja ki az együttműködést.
Hiba lenne hidegháborút folytatni Kínával szemben, ám az ázsiai ország jelenti a legnagyobb veszélyt az Egyesült Királyság gazdasági biztonságára, a brit jólétre és értékekre – erről beszélt Boris Johnson brit miniszterelnök külpolitikai víziójának bemutatásakor. A kormányfő szerint el kell elhárítani a Pekingből érkező támadásokat, ám közben folytatni kell a pozitív kereskedelmi és befektetési kapcsolatokat. Johnson Oroszországot nevezte a "legnagyobb fenyegetésnek" a brit nemzetbiztonságra nézve és elmondta: amíg nem javul a kétoldalú viszony, addig London aktívan alkalmazza az elrettentést és védekezik az Moszkvától származó fenyegetések "teljes spektrumával szemben". A brit kományfő amellett is elkötelezte magát, hogy a jövőben is "elmélyült" gazdasági és védelmi együttműködést folytat az Európai Unióval, ám megjegyezte: a Brexit lehetőséget biztosít eltérő prioritásokra is. A hangsúly az indiai-csendes-óceáni térség felé fog elbillenni, a diplomáciai és kereskedelmi fókusz Indiára, Japánra, Dél-Koreára és Vietnámra helyeződik át. A Johnson által kedden a parlamentben ismertetett új stratégia legblikkfangosabb eleme, hogy visszavonja a 2010-es kormányváltás után hozott döntést, mely a 2020-as évek közepéig 225-ről 180-ra kívánta csökkenteni a nukleáris töltetek számának felső határát. A konzervatív kormány azon az alapon, hogy más országok "növelik és szélesítik nukleáris arzenáljukat", a korábbi szintet is meghaladó 260-ra bővíti a raktáron tartott, bevethető robbanótöltetek volumenét. Valamelyest megnyugtató ígéret, hogy a szigetország megkíméli az atomcsapástól a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országokkal és az 1968-as atomsorompó egyezmény aláíróival szemben. A 114 oldalas áttekintés vérfagyasztó előrejelzésként "valószínűnek tartja", hogy egy terrorista csoport sikeres vegyi, biológiai vagy atomtámadást hajt végre a világ 2030 előtt. Az előterjesztésre reagálva mind Sir Keir Starmer, az ellenzéki Munkáspárt vezére, mind Ian Blackford, a Skót Nemzeti Párt westminsteri frakcióvezetője tiltakozott a nukleáris bővítés ellen, utóbbi egyenesen "szégyenteljesnek" nevezve azt. A vitában felszólaló tory képviselők erősen bírálták a Kína-politika kettőségét, Julian Lewis, a parlament titkosszolgálati és biztonsági bizottságának elnöke "kapzsi naivitásnak" minősítette azt, különösen annak a korábban kiszivárogtatott megjegyzésnek a fényében, melyet a külügyminiszter tett. Dominic Raab úgy fogalmazott, hogy ha az ország csak olyan országokkal kereskedne, amelyek megfelelnek az Emberi Jogok Európai Egyezménye normáinak, "kimaradna a jövő növekvő piacai által nyújtott lehetőségekből".