Nyugdíjba vonult Sándor, József és Benedek

Az ezredforduló óta már csak 50-70 százalékban válik be a korábban szinte mindig igaz népi bölcsesség.

Az elmúlt fél évszázad meteorológiai adatai alapján már nem Sándor, József és Benedek hozzák a meleget, a tavasz kezdete korábbra tolódott, miközben szeszélyesebbé vált március közepén az időjárás – derült ki Kis Anna meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszék munkatársának tanulmányából. Eszerint az ezredforduló óta már csak 50-70 százalékban válik be a meteorológiai adatok alapján a korábbi évtizedekben 80-100 százalék közötti biztonsággal igaz népi bölcsesség. Sándor, József és Benedek azért hozzák egyre ritkábban „zsákban” a meleget március közepén, mert a tavaszkezdet elmosódott és korábbra került, a március eleji időszak már eleve melegebb a korábbi évtizedekhez képest – olvasható az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatai alapján a tanulmány legfontosabb megállapításai között. Az összegzés szerint az általános tendencia ugyanakkor nem jelent egyenletes melegedést: az elmúlt években március közepét követően épp a szeszélyesebb időjárási viszonyok voltak jellemzők.

A kutatás során a meteorológus úgy vizsgálta a népi mondást, hogy összehasonlította a március 18-20. előtti hét (március 11-17.) és az utána következő hét (március 21-27.) átlaghőmérsékletét. A 2000 előtti években jól elkülönül a március 11-17. és a március 21-27. hetek átlaghőmérséklete, míg az elmúlt 20 évben közelebb esnek egymáshoz az értékek. Voltak olyan időszakok is (2001-2005. és 2016-2019.) amikor ráadásul nemhogy melegedés, hanem lehűlés következett be. Azaz az utóbbi években inkább a szeszélyesebb időjárás volt jellemző a március közepi időszakokra, az egyenletes felmelegedés helyett.

A márciusi átlaghőmérséklet 2011-2019-ben már megközelítette a 7 Celsius fokot, míg a korábbi évtizedekben 5-6 Celsius fok volt jellemző.

Megvizsgálta külön a Sándor, József és Benedek napok átlaghőmérsékletét is, amely a sokéves átlag alapján 6 Celsius-fok volt, és csupán egyetlen évben, 2018-ban fordult elő, hogy ez az érték fagypont alatt maradt. Ugyanakkor a 49 évből 6 évben 10 Celsius fok feletti volt az ekkor mért hőmérsékletek átlaga, és ezen esetek fele az elmúlt 15 évben következett be (2004-ben, 2012-ben és 2014-ben).

„Lehet, hogy mi örülünk az alapvetően melegebb tavaszoknak, de a természet kevésbé: súlyos probléma Magyarországon a tavaszi fagykár a mezőgazdaságban, továbbá eltolódik a növények életciklusa, ami az évezredek alatt összecsiszolódott ökoszisztéma kapcsolatok szétcsúszásához vezethet” – figyelmeztetett a kutató a tanulmányról közölt beszámolóban, amely a Másfélfok című éghajlatváltozással foglalkozó tudományos portálon jelent meg csütörtökön.