– Mindenkinek a maga mi-a-fenéje, hogy mit rak oda, szóval mindenki azt rak oda, amit akar – tárta szét a karját egy 67 esztendős Marikaként bemutatkozó decsi asszony, amikor arról faggattam: mit szólt ahhoz, hogy Heberling Tibor, a község fideszes polgármestere miféle díszletben olvasta fel március 15-ei köszöntőjét.
Aki látta a neten már többezerszer megosztott felvételt az ünnepi aktusról, az tudja, hogy a Tolna megyei falu első embere iskolás stílusban megírt és elmondott beszédének két kép adott hátteret: az egyiken Orbán Viktor, a másikon a kistérség kormánypárti parlamenti képviselője, Horváth István nézett a nézőkre, biztatón. A fílinget az tette teljessé, hogy a Heberling előtti asztalon egy Orbán-képes bögre foglalt el hangsúlyos helyet.
A 3 és félperces film kommentelői általában kíméletlen iróniával minősítették a feltétlen kormányhűségével proklamáló polgármestert. Arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon a Sárköz központjának számító, 4 ezer lelkes településen miképp vélekednek a faluvezetőről. A fentiekben megszólaló Marika nénit nem zavarta az említett díszlet. Az egykor kábelgyárban dolgozó asszony a kérdésemre válaszolva nem titkolta, hogy ő a Fideszre szavazott, és szerinte, aki úgy voksolt, mint ő, azt nem bántotta a fideszes háttér.
Igaza volt. Az utcán leszólítva beszélgettem tucatnyi helybélivel, s a kormányhoz húzók nem akadtak fenn Orbán és párttársa képén, meg a bögrén. A kormánykritikus decsiek másképp éreztek:
– Csak nevetünk ezen az egészen – legyintett az egészségügyben szolgáló, vörös hajú Mónika, aki mentősnek készülő húszéves lányával sietett az utcán, de ennél többet egyikük se mondott.
A hazafelé bicikliző, egykor szövetkezetben dolgozó, 66 éves Ilona is elmosolyodott:
– Ez azért túlzás. Ha a forradalomról beszél a polgármester, akkor ne legyen ott Orbán képe. Ezen itt mindenki nevet. De nemcsak itt, ahogy hallom a decsieken nevetnek az egész országban.
Mint kiderült, a határon túl is. Az orvosi rendelő előtt álló Mária, aki ettől a hónaptól ment nyugdíjba a honvédségtől, így beszélt:
– A lányom, aki nyolc éve Skóciában él, felhívott, hogy náluk a decsieken nevetnek. Kint sok magyar megnézte, a velük lakó lengyelek is megnézték, ők is nevettek. A telefon után megnéztem én is a filmet, mert addig nem láttam, és hát én is csak mosolyogtam.
Amúgy az ellenzékkel szimpatizáló decsiek nem mondtak rosszat polgármesterükről. Rendes, igyekvő embernek tartják, aki családjával húsüzletet működtet helyben, Szekszárdon és Őcsényben. Dicsérték is a boltok termékeit. Betértünk a decsi üzletbe, ahol udvarias volt a kiszolgálás, elég volt ránézni egy szalámira, az eladó már vágott is belőle grátisz kóstolót.
Azt, hogy Heberling Tibor mikor lett „ennyire” fideszes, és miért érezhette fontosnak kitenni a már leírt kellékeket, senki nem tudta. Próbáltuk megkérdezni erről őt, magát, de hiába. A covid miatt telefonon kerestük a hivatalban, de – bár bent volt - nem értük el, és üzeneteinkre sem reagált. Aztán elment a hivatalból. Közben megtudtuk mobilszámát, és hívtuk is:
– A csőszerelő vagyok – mondta egy férfi.
– A polgármestert keressük, ez nem az ő telefonja?
– Az övé, de átadta nekem, hogy én vegyem fel.
– Nem tudná visszaadni neki?
– Nem, majd ő eldönti, visszahívja-e önöket.
Később az utcán megállt mellettünk egy autó, aminek sofőrje a polgármester feleségeként mutatkozott be:
– Nem akar beszélni, ne is keressék! – mondta határozott kedvességgel.
– Pedig megkérdeznénk, hogy miért volt fontos az ünnepen az Orbán-kép és -bögre?
– Ez az ő hite, hagyni kell, hadd csinálja!
Arról egyébként nem hallottunk a faluban, hogy Heberling Tibort valamilyen nagyobb állami támogatás tette volna hálássá. Sőt, azt hallottuk, hogy korábban a vállalkozásnak volt vágóhídja is, de az bezárt. A feleség erről ennyit mondott:
– Nem bírtunk a multikkal…
Az élelmiszerbolt mögötti udvaron két férfi sörözött.
– Józsefek vagyunk mindketten, és jövő héten hozzuk a meleget – mutatkozott be a beszédesebb. – Nem láttam azt a filmet, de nem is érdekel. Nem értem, mi a baj vele? Az ellenzéknek semmi se jó. Akkor kellett volna megmutatni, hogy mit tudnak, amikor ők voltak hatalmon. De csak a lopás ment.
– Most nincs lopás?
– Most is van. Mind lopnak. A kérdés az, hogy ki lop többet?
– És ki lop többet?
– Nem mondom meg. Elég, ha az tudja, aki lop.
– Nem épp a választóknak kéne pontosan tudniuk?
– Azok soha nem tudják meg.
A decsi szőlőben egy ötvenes férfi metszi a vesszőket.
– Nem láttam a filmet, de hallottam róla – morogta. – Régen a Lenin-kép alatt vonultunk, most az Orbán-kép alatt. Ennyi. Leszarom, az jobban izgat, hogy nincs eső, porlik a föld.
Öt perc múlva sűrű havaseső szakad ránk. Bemegyünk a présházba, és az esőnek örülve kékfrankossal kínál.
– Remélem, nem lesz már nagyobb fagy – adja elő újabb kívánságát kvaterkázás közben.
– A faluban egy József nevű ember megígérte, hozza a meleget.
– Politikus volt az is?
–Nem.
– Akkor talán tényleg hozza. Politikusnak nem hiszek, az csak mondja, hogy hoz, de mindig csak visz.
