Előfizetés

Egyre többen kérnek felügyeletet a közoktatásban

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.03.19. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az iskolai felügyeletre szoruló diákok, és a hasonló cipőben járó óvodások száma is jelentősen nőtt egy hét alatt.
Március 17-én 5386 általános iskolás (a tanulók 0,74 százaléka) és 22 126 óvodás (az óvodások 6,86 százaléka) számára kértek gyermekfelügyeletet – közölte a Népszavával az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Vagyis a koronavírusjárvány erősödése miatt március 8-tól elrendelt teljes távoktatás és intézménybezárás után az iskolai felügyeletre szoruló diákok száma megduplázódott, az óvodásoké pedig két és félszeresére nőtt egy hét alatt. Múlt héten még 8892 óvodás és 2679 iskolás gyermeknek kellett felügyeletet biztosítani az intézményekben. Mint arra a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) rámutatott, a zárás ellenére jelen pillanatban is iskolák, óvodák ezreiben működik gyermekfelügyelet, a bölcsődék továbbra is nyitva vannak, ennek ellenére a kormány továbbra sem tervezi kiemelt csoportként kezelni az oktatás-nevelésben dolgozókat az oltási rendben. „Az ezeket működtető kollégák magukra, immunrendszerükre, és Kásler miniszter ars poeticája alapján a tízparancsolatra vannak utalva a vírussal szembeni védekezésben” – írták. De sokan azok közül sincsenek könnyű helyzetben, akik otthonról tanulhatnak, dolgozhatnak. A Láncreakció projekt oktatási szervezetekből álló munkacsoportja nyílt levélben fordult Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárhoz a távolléti oktatásból kimaradó hátrányos helyzetű tanulók és a Digitális Oktatási Stratégia megvalósításának késlekedése miatt. Maruzsa Zoltán jelezte: kész tárgyalni a szakmai szervezetek javaslatairól. 

„Covid és oltás nélkül is kaptam kártyát”

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2021.03.19. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Koronavírusban elhunyt embernek is postázták az oltási igazolványt, az állami szervezetek nem reagálnak az adatkezelési problémák kapcsán.
Az elmúlt napokban kezdték postázni az oltási (hivatalosan védettségi) igazolványokat, amely igazolja, hogy az illető már átesett Covid fertőzésen vagy védőoltást kapott. Hogy ezzel a dokumentummal mit lehet kezdeni, az az Orbán Viktor által aláírt kormányrendeletből sem derül ki, de vélhetően a jövőben lehet valami funkciója, esetleg az utazások, vagy különböző rendezvények látogatásakor. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter február végén annyit árult el róla, hogy a házi karanténból biztos kiutat jelent, tegnap pedig azt mondta, az újranyitási terv (amelyről nemzeti konzultációban megkérdezik az embereket is) tartalmazni fogja, hogy milyen jogosítvány társul majd az oltási igazolványhoz. Más probléma is felmerül azonban az igazolványok kapcsán, mégpedig az, hogy olyanok is megkapták, ráadásul nem kis számban, akik nem fertőződtek meg, és védőoltást sem kaptak. Az, hogy a kormányzat adatkezelési gyakorlatában súlyos hiányosságok vannak, leginkább az RTL Klubban bemutatott eset bizonyítja, miszerint egy koronavírus-fertőzésben elhunyt férfinek is postázták az igazolványt, a haláleset után két héttel. Lapunknak Nagy Ákos zeneszerző számolt be tapasztalatairól. Elmondta, ő és felesége is megkapta az okmányt, bár egyiküket sem oltották be koronavírus elleni vakcinával és át sem estek a fertőzésen. Szerinte az állami hivatalok hibája emberek életét sodorhatja veszélybe, hiszen lehetnek olyanok, akik tévedésből kapják meg az oltási igazolványt, és visszaélnek azzal, kimaradnak az oltási folyamatból és adott esetben fertőzik környezetüket. Nagy Ákos annak tudja be a tévedést, hogy tavaly december 18-án ő és felesége is elment egy szűrőpontra, mert „valami bujkált bennük”. Az első és a második gyorsteszt is negatív értéket mutatott. Szerinte szűrési eredményük valahogy bekerülhetett az egészségügyi adatok közé, és egy állami hivatal „polcán” rossz helyre került. Az igazolványokat Budapest Főváros Kormányhivatala állítja ki, megkeresésünkre nem reagáltak. Azt, hogy ki tekinthető fertőzésen átesettnek, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben tartják nyilván, a rendszer fenntartója az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). Az OKFŐ a belügyminiszter irányítása alatt van, aki egyébként felel a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért is. Megkerestük a Belügyminisztériumot, de nem válaszoltak, így tett a Miniszterelnöki Kabinetiroda is, amely a vakcinainfón keresztül gyűjti az adatokat azokról, akik regisztráltak oltásra.  A koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló, tavaly decemberi kormányrendelet adatfeldolgozóként említi a belügyminisztert. A védettségi igazolványhoz kapcsolódó rendszer adatkezelési és „alkalmazás-fejlesztési" feladatait nem személyesen Pintér Sándor látja el, hanem az IdomSoft Zrt. Ez a cég kezeli a választási rendszert, és ide futnak be a vakcinaregisztráció személyes adatai is. Az Idomsoft az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) alá tartozik, amely az "okmánylogisztikával kapcsolatos" adatfeldolgozói feladatokat központi szolgáltatóként végzi. Megkerestük a NISZ-t, de itt sem jártunk sikerrel.

Milliárdos üzlet

Az oltási igazolványokat a tavaly 27,4 milliárdos bevétellel záró ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. készíti el. A vállalat vezérigazgatója az ideje nagyobb részét az Egyesült Államokban töltő Erdész Ákos, aki a kétezres években még Gyurcsány Ferenccel üzletelt. Az akkor ellenzékben lévő Fidesz ezért élesen támadta a nagyvállalkozót. Szijjártó Péter 2005-ben még gyanúsnak nevezte, hogy Erdős érdekeltségei sorban nyerték a közbeszerzéseket. A gyanúnak aztán az árnyéka is eloszlott, Pintér Sándor belügyminiszteri kinevezése után is érkeztek a vállalathoz az állami megrendelések.  A csütörtöki kormányinfón elhangzottak szerint eddig 1,44 millió ilyen kártyát gyártottak le. Az igazolványról szóló február 12-i kormányrendelet szerint egy ilyen plasztikkártya előállítási költsége 2000 forint. Nem valószínű, hogy az ANY Biztonsági Nyomda csupán az anyag- és munkaköltséget számlázta ki a kormány felé – ám ha csak ezekkel az ismert tételekkel számolunk, az is 2,8 milliárdos bevételt jelentene a nyomdának. Lapunk próbálta megismerni a valós összeget, eredménytelenül: a közbeszerzési értesítőben nem találtuk nyomát a beszerzésnek, a nyomda pedig arra hivatkozott, hogy részletes tájékoztatást csak a kártyák kibocsátójától kaphatnánk. 

Plasztikkártyát hoz a postás

A védettségi igazolvány jelenleg személyes adatokat – nevet; címet, a személyi igazolvány és az útlevél számát -, illetve az oltás idejét tartalmazza. A felületén lévő QR-kód az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) oldalára vezet. A kártyát nem csak a beoltottak, hanem hivatalosan regisztrált gyógyultak is kapnak, mindkét esetben féléves érvényességi idővel. Az igazolást automatikusan küldik ki nekik. Az is okmányhoz juthat, aki korábban nem is tudott fertőzöttségéről, de egy államilag elismert magánlabor eredményével bizonyítani tudja, hogy már átesett a betegségen. Az ilyenkor kiadott igazolványok a szűrési eredmény napjához képest négy hónapig használhatóak.   Nincs rajta a plasztikkártyán az oltás típusa, mert az Orbán-kormány végül ezt az információt töröltette róla. Több uniós tagállam is jelezte: csak az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott oltással lehet hozzájuk belépni karanténmentesen. A kínai Shinopharm és az orosz Szputnyik V vakcinák még nem rendelkeznek uniós jóváhagyással. 

Oltási rend - Generációkra szabott esélyek

Gulyás Erika Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.03.19. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Nepszava
Noha a kormány állítja, hogy az idősekre koncentrál az oltási rendben, ez nem minden korosztályra igaz: a nyolcvan felettiek kisebb eséllyel jutnak vakcinához.
Júniusra, de akár május végére a teljes magyar lakosság megkapja a védőoltást – jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tegnap. Az kétséges, hogy tartható-e ez az ütemterv – nem egy határidőt módosítottak már –, az viszont biztos: az átoltottságig marad a veszély, mert a harmadik hullám még mindig felszálló ágban van. Csütörtökre újabb 6500 embernél mutatták ki a koronavírust, már majdnem tíz és félezren vannak kórházban és rekordmagas, 207 volt a halálos áldozatok száma. Egy nap alatt több mint negyvennel nőtt a gépen lévők létszáma, tegnap már 1170-en szorultak lélegeztetésre. Ez pedig már közelíti azt a számot, amit Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora jelölt kritikusnak: számításai szerint a magyar egészségügy teherbíró képessége 1200-1250 lélegeztetett beteg körül határozható meg. Nála optimistább Gulyás Gergely: szerinte a jelenleginél két és félszer több lélegeztetésre szoruló embert is el tudna látni a rendszer. Ezzel szemben Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke – aki, mint arról beszámoltunk, a napokban cenzúráról, félretájékoztatásról és szakmai hibákról írt nyílt levelében – a Válasz online-nak adott interjúban úgy fogalmazott: „A koronavírus-ellátás ilyen tömegű beteg esetén katasztrófamedicinát igényelne a hazai tönkrement egészségügyben. Katasztrófamedicina esetén vége az eddig használt szabályoknak, tudomásul kell venni, hogy azok már nem tarthatók, minden megoldás megengedett, amivel több életet menthetek meg.” Nemcsak a jelenlegi kórházi állapotok megítélése ellentmondásos, hanem az is, mi várható a közeljövőben. Gulyás Gergely optimistán március végére tette a fordulópontot, szerinte utána zuhan a betegszám. Az országos tisztifőorvos azonban hosszú küzdelemre készül, Müller Cecília szerint rendkívüli mértékben nőhet a fertőzöttek száma, még messze nincs itt a nyitás ideje. Tegnap – a várakozásokkal ellentétben nem derült ki –, hogy a kormány mit tervez: Gulyás Gergely csütörtökön csak azt monda, hogy Orbán Viktor miniszerelnök pénteken tesz bejelentést. Az ellentmondások az oltási rendszerből sem tűntek el. Noha a kormány hangsúlyozza, hogy az idősek oltására koncentrál – Gulyás Gergely tegnap megerősítette, elsősorban a 65 év felettieket kapják a vakcinát és nem például az érettségiztető tanárok – sok adat árnyalja a képet. Mindenekelőtt az, hogy az 1,7 millió regisztrált idős nagyjából fele még mindig nem kapta meg a vakcinát. Ráadásul az idős korosztályok átoltottsági aránya között nagy különbségek mutatkoznak.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ legfrissebb, múlt heti adatai szerint Magyarországon a 80 évnél idősebbeknek csak az 50,6 százalékát oltották be. Ez az európai középmezőnyt jelenti, Izlandon a legidősebbek 97 százalékát, Máltán 88 százalékát, Írországban a 80 százalékát oltották be. A 70-79 évesek között 44,7 százalékos a beoltottság – ezzel viszont már toronymagasan vezeti az európai listát Magyarország. A 60-69 évesek negyede is megkapta már legalább az első oltását itthon, ami szintén kiemelkedőnek számít a kontinensen. Mindez azt jelzi, hogy az idősökön belül is a 60-79 évesekre fókuszál a kormány, a 80 felettiekre kevésbé, nekik kisebb esélyük van a gyors beoltásra.

Rugalmatlan rendszer

Előre vennénk az oltási sorrendben a súlyosabb betegeket, de erre nincs érdemi mozgásterünk, ugyanis a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) központi listája és utasításai szerint az életkor a legfőbb rendező elv, ezt be kell tartanunk – monda lapunknak Lantos István gödi háziorvos. – Nagyon fel vannak háborodva a fiatalabbak, mert ők is már veszélyben vannak – fogalmazott Magyar Anna, II. kerületi háziorvos. Egy név nélkül nyilatkozó békés megyei háziorvos is arról beszélt lapunknak: egy negyvenes éveiben járó betege „orvosi szempontból nem kérdés”, hogy a sor elejére lenne sorolandó, de hivatalos úton esélye sincs ezt elérni. A Zuglóban rendelő Hámori Katalin kérdésünkre elmondta, hogy az oltási listákat kiadó NEAK-nál nincs olyan kapcsolattartó sem, akinek az orvosilag indokolható változtatásokat jelezhetnék. Márpedig válogatni lenne kiből. A lapunknak nyilatkozó orvosok kivételes esetekben pár súlyos állapotú beteget az idősebbek mellé tudtak sorolni trükkökkel, például ha megüresedett egy hely, de ez nem veszélytelen. Az orvosokat ugyanis megbüntethetik, amennyiben eltérnek a hivatalos oltási tervtől. – Eddig szemrehányást nem kaptunk egy-egy beteg előre sorolásáért, és bár kiküldtek egy fenyegető levelet az oltási rend szigorú betartásáról, én minden döntésemet tudom szakmailag indokolni. Viszont nem tudom, hogy lesz-e ezért megtorlás – mondta Magyar Anna. A vakcinák rugalmasabb elosztásáért kiált a krónikus betegek valamennyi statisztikája. Több mint 1,4 millió magyar túlsúlyos, de közülük csak kevéssel több mit 300 ezren 75 éven túliak. Ugyanakkor 55 és 75 év között 800 ezer ember elhízott, s még a 45-55 év közötti csoportban is majdnem 180 ezer és ugyanez a helyzet az egymillió cukorbeteggel, bár őket a veszélyeztetettségi sor elején szerepeltetik. A Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének elnöke lapunknak kiemelte, hogy a koronavirus.gov.hu oldalon közzétett adatokból látni, majdnem minden harmadik elhunyt szenvedett ebben a betegségben, tehát érthető, hogy az oltási sorrendben is előre kerülnek a cukorbetegek. Füzesi Brigitta azt tapasztalja a visszajelzések alapján, hogy a háziorvosok segítik a pácienseiket, ahogy az egész országot behálózó civil szervezeteik is. Egyik legfontosabb feladatuknak tekintik, hogy regisztrációra biztassák azokat a társaikat, akik még nem jelentkeztek védőoltásra. Nekik sincsenek adataik a regisztrált cukorbetegekről, ezért felmérést kezdenek, hogy megtudják, milyen a cukorbetegek átoltottsága. A Rákosmenti Gyerekcukorbetegek Egyesületének vezetője is fontosnak tartaná, hogy a felnőtt környezet oltassa be magát a cukorbeteg gyerekek védelmében, hiszen a 18 év alattiaknak még nincs ellenőrzött vakcina, ami megvédené őket a fertőzéstől. A pajzsmirigybetegségek is korán kezdődnek, összesen 700 ezren küzdenek az alul- vagy túlműködés tüneteivel. Első körben ennek a betegségnek az autoimmun háttere miatt kifejezetten ellenezték a szakemberek, hogy pajzsmirigy problémákkal küzdők az orosz vakcinát kapják, most azonban több hatvanas évei végén járó olvasónk jelezte, hogy ezzel akarják beoltani. A magas vérnyomásra már mindent jónak tartanak, hiszen hárommilliónyi érintettel kell számolni.

Nyitásra készülnek

Véget ért csütörtök este 8 órakor az újraindításról szóló online konzultáció, amit már több mint félmillióan kitöltöttek – jelentette be közösségi oldalára feltöltött videójában Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Mint mondta, "ugyan még a járványhelyzet legnehezebb napjait éljük", de ahogy haladunk előre az oltással, úgy az újraindításra is készülünk. A kormányszóvivő közölte: az újraindítás idejét a szakemberek mondják meg, de nekünk is lehetőségünk van befolyásolni annak ütemét, vagy azt is például, hogy a védettségi igazolvány milyen jogosultságokkal járjon. Az online konzultáció eredményét később ismertetik.