Felülírhatja az öröklődő fogproblémákat is a szájápolás

Magyarországon a legnagyobb az átlagos foghiány az Európai Unióban. Ma van a szájápolás világnapja.

A szájüregi betegségek a világ számos részén komoly egészségügyi problémát jelentenek, és közel 3,5 milliárd embert érintenek. Magyarország egyike azon uniós országoknak, ahol a legrosszabb állapotban van az emberek fogazata,

Sokan genetikai adottságnak tartják a fogászati problémákat, ezért nem is tesznek a megfelelő szájhigiéniáért. A szájbetegségek fájdalommal és kényelmetlenségekkel járnak, társadalmi elszigeteltséghez és önbizalomvesztéshez is vezethetnek. Mindez azonban a legtöbb esetben megelőzhető, a szájproblémák többsége a korai szakaszban kezelhető – hívta fel a figyelmet a szájhigiénia világnapja alkalmából a Budai Egészségközpont.

„Sokan azt hiszik, ha elromlanak, kihullanak a fogaik, krónikus ínygyulladást vagy még súlyosabb fogászati problémát tapasztalnak, annak csakis az öröklődés lehet az oka. Ám fogazatunk épségét és a szájüregünk egészségét több körülmény is befolyásolhatja. Az alkati adottságok mellett a legfontosabbak az életmódbeli tényezők; a táplálkozás és a fogápolás, a megfelelő szájhigiénia.

Gyökereztethető problémák

Valóban nem kevés olyan, szájjal kapcsolatos olyan tulajdonság van, amelyek örökölhetők, ilyen például az állkapocs formája, a fogak és az állcsontok mérete, alakja, a fogzománc vastagsága, a fogak színe, a fogágybetegségek bizonyos típusai, sőt kutatások szerint a nyáltermelés sajátosságai és a szájüregben lévő úgynevezett szájflóra összetétele is. Ezek bizonyos szinten hatással vannak a fogak egészségére: például a torlódott, rendetlen elhelyezkedésű fogak nehezebben tisztíthatók, így a zugokban megrekedt ételmaradékban és lepedékben könnyebben megtelepednek a fogzománcra káros savat termelő vagy gyulladást keltő baktériumok.

Van néhány genetikai eredetű fogbetegség is, amely a fogzománc súlyos károsodása miatt fogszuvasodásra, fogvesztésre hajlamosít. Ezek azonban szerencsére ritkák, hat-nyolcezer emberből egyet érintenek. Vannak olyan, az állkapocs és a fogazat állapotát érintő elváltozások is – például csírahiány, számfeletti fogak, mélyharapás, ajak- vagy szájpadhasadék –, amelyeknél szintén örökölhető a hajlam.

A szakember szerint azonban nem kell belenyugodni az öröklött fogászati hátrányokba. A családi örökségként kapott problémákra érdemes fokozottan figyelni, és a fogorvossal megbeszélni, mit lehet tenni a komolyabb gondok elkerüléséért. A kontrollra panaszmentesen is javasolt félévente elmenni a fogkő eltávolításán túl azért is, mert az elváltozások nagy része sokáig nem okoz panaszt, és az eldugottabb helyeken - barázdák mélye, fogközök, hátsó fogak - nehezen észrevehető, ha elindult valamilyen kóros folyamat. Amikor már látható vagy panaszt okoz, sok esetben nagyobb lehet a baj. Az időben észrevett és kezelt fogszuvasodások, íny- és fogágyproblémák esetén viszont megelőzhetők a későbbi nagyobb szuvasságok, a gyulladások és a fogvesztés is.

„A fogak rendetlen állása esetén mielőbbi fogszabályozásra van szükség. Ínyproblémáknál pedig sokat segíthet a rendszeres fogkőleszedés és a probléma alapos kivizsgálása, hiszen komolyabb fogágybetegség is állhat a háttérben. Az úgynevezett barázdazárás a fogszuvasodást megelőző beavatkozás, az apró szuvasodások időbeni észlelésével és kezelésével pedig megelőzhetők a későbbi komolyabb beavatkozások, mint a gyökérkezelés vagy a fogeltávolítás” – hangsúlyozta Pogonyi Kinga.

Fontosabb a szájápolási rutin

Az öröklött tényezőknél fontosabb és többeket érint az, hogy milyen szájápolási rutinnal nőttünk fel. A napi legalább kétszeri, de leginkább minden étkezés utáni fogmosás, a rendszeres fogorvosi kontroll, a problémák mielőbbi kezelése képes ellensúlyozni a kedvezőtlenebb genetikai adottságokat. Ám ez fordítva is igaz: a legszerencsésebb alkati tulajdonságokat, a legtökéletesebb fogazatot is hamar tönkre teheti, ha valaki nem fordít kellő figyelmet a fogápolásra, és ha egészségtelen étrendre, sok cukros ételre, finomított lisztből készülő termékekre, üdítőitalokra szoktatnak valakit, illetve ha a dohányzás vagy alkoholfogyasztás is szülői minta.

Érdemes az egyéni adottságok figyelembevételével - a fogorvossal egyeztetve - megtanulni a számunkra legmegfelelőbb szájápolási módokat és a szájhigiéniai eszközök használatát. A fogkefén és a fogselymen túl sok más eszköz is rendelkezésre áll, például fogköztisztító kefe, superfloss, egycsomós fogkefe. Teljesen más technikával, eszközökkel kell fogat mosni fogszabályozó viselése, fogpótlás vagy akár torlódott fogazat esetén. Fontos az adottságainknak leginkább megfelelő fogkrém kiválasztása is, és nagy a jelentősége a már gyermekkorban elkezdett megfelelő szájhigiéniai oktatásnak és a rendszeres fogorvosi kontrollnak – hangsúlyozta a szakorvos.