Törvénysértésen kapták a Digitális Kormányzati Ügynökséget

A Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség tenderét a Közbeszerzési Hatóság egyértelműen versenykorlátozónak találta.

Nem gyakran esik meg, hogy a Közbeszerzési Hatóság törvénysértések miatt érvénytelenít egy eljárást, arra pedig még ritkábban látunk példát, hogy egy kormányzati szerv pályázati felhívását törlik különböző szabálytalanságok miatt. Ez történt a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) által kezelt tenderrel, aminek kétszer is sikertelenül szaladt neki a Rogán Antal és a Miniszterelnöki Kabinetiroda irányírása alá tartozó ügynökség.

A történet még tavaly kezdődött: a hazai turisztikai forrásokat kezelő, állami tulajdonú Kisfaludy2030 Zrt. húsz Balaton-parti településre szeretett volna 500 készpénzmentes jegyértékesítő automatát és 92 elemből álló utastájékoztató rendszert telepíttetni, hogy ezzel is lendítsen a belföldi turizmuson. Az információink szerint legalább másfél milliárd forint értékű tendert a DKÜ kezelte: szeptemberben írták ki a pályázati felhívást, a közbeszerzésre pedig két cég, a Delta Informatikai Zrt. és az S&T Consulting Hungary jelentkezett. Eredményt azonban nem hirdettek, a Közbeszerzési Hatóság döntőbizottsága ugyanis 2020 decemberében magát a kiírást és annak nem nyilvános bontási eredményét is érvénytelenítette.

A kormányzati ügynökség kétszer írta ki a felhívást, de már az elsőnél látszott, hogy a jegyautomaták esetében egy bizonyos terméket akarnak. Egy neve elhallgatását kérő, az ügy részleteit jól ismerő informatikai szakértő szerint ez abból is egyértelműen látszott, hogy az elvárt műszaki paraméterek között meg is nevezték termináltípust. A kívánt készüléket itthon csak egy cég, a Monera Magyarország Kft. forgalmazza.

Az egyik pályázni szándékozó cég - a SmartUP Solution Kft. - problémásnak érezte a kiírás szűkítő elvárásait: jelezték panaszukat a Digitális Kormányzati Ügynökségnek, ami néhány levélváltás után visszakozott, és törölte az első pályázati kiírást. A termináltípus azonban nagyon a szívükhöz nőhetett, hiszen második felhívásukat is erre szabták. Új kritériumaiknak ismét csak a Monera Magyarország által forgalmazott termék felelt volna meg.

A SmartUP próbált alkalmazkodni a helyzethez: ajánlatot kértek a kívánt termékre, a Monera Magyarország azonban visszautasította őket, arra hivatkozva, hogy egy másik pályázóval már megállapodtak. A versenyből így lényegében kizárt cég ezután fordult a Közbeszerzési Hatósághoz.

A Közbeszerzési Hatóság a második kiírást egyértelműen versenykorlátozónak látta, kimondta, a DKÜ a pályázati felhívásban megsértette a közbeszerzési törvényt és a beszerzések műszaki leírásait szabályozó kormányrendeletet is.

Lapunk szerette volna megtudni, hogy mi állt a bedőlt tender mögött, miért ragaszkodott elszántan a DKÜ ugyanahhoz az alaposan körülírt terméktípushoz. Írásban – egyetlen elérhető e-mail-címükön – többször kerestük a kormányzati ügynökséget, eredménytelenül. Nem válaszolt cikkünk megjelenéséig Rogán Antal minisztériuma sem: tőlük azt szerettük volna megtudni, hogy tudnak-e az esetről, és ha igen, annak milyen következményei voltak, lesznek.

A Kisfaludy2030 Zrt. érdeklődésünkre csak annyit írt, hogy a tendert a kormányzati ügynökség bonyolította, így arról csak ők tudnának nyilatkozni. Szófukarok voltak az ügy további szereplői is. Haraszti Tamás, a Monera Magyarország Kft. ügyvezetője üzleti titokra hivatkozva nem árulta el, cége kinek és milyen értékű ajánlatot tett a két pályázó közül – a Delta Systems szintén a titoktartásra hivatkozott, az S&T Consulting Hungary pedig nem is válaszolt. Így szinte lehetetlen kideríteni, hogy az alaposan körülbástyázott pályázati felhívás kinek kedvezett volna - tekintve, hogy mindkét pályázó rendszeres befutónak számít a Digitális Kormányzati Ügynökség tenderein.