Előfizetés

Csúcsposztokra tör a kormány az ENSZ-ben

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.03.20. 07:00

Fotó: MTI
A jelöléseknek az adhat politikai pikantériát, hogy az Orbán-kormány korábban többször keményen bírálta az ENSZ-t, esősorban a migrációval kapcsolatban.
Két fontos posztra is jelöltje van a kormánynak az ENSZ-ben – tudta meg a Népszava. Információink szerint még február végén, a külügyminisztérium szokásos nagyköveti értekezletén beszélt arról Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár és egy másik minisztériumi vezető, hogy Magyarország a világszervezet 2022-23-as 77. közgyűlésének elnöki tisztére Kőrösi Csabát, míg a Nemzetközi Jogi Bizottság (ILC) elnökének Varga Rékát jelöli. A jelöléseknek az adhat politikai pikantériát, hogy az Orbán-kormány korábban többször keményen bírálta az ENSZ-t, esősorban a migrációval kapcsolatban. A 2018-as választások előtt az ENSZ is a kormány migráns-ellenes kampányának célpontjává vált, az akkori hirdetés szövege szerint „Az ENSZ azt akarja, hogy folyamatosan fogadjunk be migránsokat. Magyarország dönt, nem az ENSZ!”. Szijjártó Péter külügyminiszter pedig egy tavaly februári Bécsben rendezett terrorizmusellenes konferencián kifejtette, hogy tarthatatlan, hogy az ENSZ olyan ügyekre pazarolja a pénzét, amelyek veszélyesek az egész világra nézve, ilyen a migráció elősegítése.   A külügy vezetői szerint mindkét jelölt esetében jók a magyar esélyek. Elképzelhető, hogy Kőrösi Csaba az egyetlen induló lesz a posztra, de nem kizárt, hogy Ukrajna, vagy Örményország is saját jelölttel áll elő. Az ILC-ben pedig jelenleg a 34 tagból 30 férfi, ráadásul „közép-kelet-európai jelöltet várnak” egy informális rotációs rendszer alapján, így Varga Rékának is nagyon jók az esélyei. Kőrösi Csaba jelenleg a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságát vezeti, korábban Magyarország ENSZ nagykövete is volt, valamint Líbiában, Izraelben és Görögországban dolgozott diplomataként. Varga Réka a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, a nemzetközi köz-, és büntetőjog szakértője, korábban a Vörös Kereszt Nemzetközi Jogi Bizottsága munkatársa volt. Az ENSZ működésének alapját a közgyűlések adják, ezeken születnek a legfontosabb határozatok a 193 tagállam részvételével. Az adott közgyűlés elnöke (jelenleg a török Volkan Bozkir) komoly befolyással van a napirendre és azok megtárgyalásának menetére. Az ILC tevékenységei között kiemelt helyet kap a migráció, a menekültügy, de – az ENSZ honlapja szerint – a szervezet alapvető szerepet játszott a Nemzetközi Bűnügyi Bíróság létrehozásában is.

Alapszabály ellenes lehet a Fidesz kilépése az Európai Néppártból

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.03.20. 06:40

Fotó: Népszava
A távozáshoz akár a pártban alapszabály-módosításra is szükség lehet.
Semmilyen pártdöntés nem ismert a Fideszben az Európai Néppártból (EPP) való távozásról, márpedig a párt alapszabálya ezt írja elő. Mint ismert, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, a Fidesz külkapcsolatokért felelős igazgatója mindössze egy pár szavas Twitter-üzenetben közölte, hogy a párt távozik a legnagyobb európai pártcsaládból és maga a csatolt kilépési nyilatkozat is mindössze egy mondat és utalás sincs benne semmilyen testületi döntésre. Kérdéseket küldtünk a Fidesz sajtóosztályának, Novák Katalinnak, valamint a párt több politikusának is, hogy milyen felhatalmazás alapján, melyik testületben hoztak döntést a kilépésről, ám cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség alapszabályának 4. paragrafusa kimondja, hogy „a Szövetség tagja az Európai Néppártnak és társszervezeteinek”, a 107. pedig arról rendelkezik, hogy „a Szövetség választási listáján az Európai Parlamentbe választott képviselők, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának részét alkotják”. A dokumentum szerint a pártban nagyobb horderejű döntéseket az Országos Választmány, az Országos Elnökség, a pártelnök és a Kongresszus hozhat. Ezek közül az Országos Választmány az Alapszabály 52. paragrafusa szerint „két kongresszus között állást foglal a Szövetség politikáját érintő kérdésekben”; az Országos Elnökség (amely a „Szövetség irányító, döntéshozó szerve”) a 60. paragrafus szerint „irányítja a Szövetség külkapcsolatait”; a Kongresszus a 65. paragrafus alapján „a Szövetség legfelsőbb tanácskozó és döntéshozó szerve”, amely „elfogadja és módosítja a Szövetség Alapszabályát”, „elfogadja és módosítja a Szövetség Elvi Nyilatkozatát és Programját” valamint „politikai állásfoglalásokat fogad el”. Ezek alapján vagy a választmánynak, vagy a kongresszusnak, esetleg az elnökségnek kellett volna határoznia Néppártból való kilépésről is, ezt Novák Katalin Twitter üzenete, de akár a pártelnök döntése sem írhatja felül. Akár alapszabály-módosítás is szükséges lehet a kilépés kapcsán.  Lövétei István alkotmányjogász korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy egy önkéntes kilépés/felfüggesztés esetén a döntést a Fidesz saját alapszabálya szerint sem hozhatta volna meg egy személyben Orbán Viktor, mint pártelnök, hanem a párt valamely döntéshozó testületének erről határozatot kellett volna formálisan is elfogadnia. 

A fideszesek bíznak az oroszokban

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.03.20. 06:20

Fotó: Népszava / Népszava
A kormánypárti szavazók 57 százaléka Soros Györgyben, 22 az Unióban, 21 az USA-ban és 14 százalékuk Oroszországban lát veszélyt.
A Fidesz szavazóinak 57 százaléka Magyarországra leselkedő veszélyként tekint Soros Györgyre, a kormánypárti hívek negyven százaléka azonban nem hiszi el, amit éjjel-nappal ont magából a fideszes propaganda - ez derül ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készített reprezentatív telefonos közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint leginkább a Momentum szimpatizánsai kételkednek abban, hogy az amerikai üzletember veszélyeztetné Magyarországot, a megkérdezettek mindegyike úgy nyilatkozott, Soros György nem jelent veszélyt. Az MSZP és a Jobbik szavazóinak 28, illetve 24 százaléka azonban kockázatot lát a világ egyik leggazdagabb emberének tevékenységében. A teljes ellenzéki összefogást tekintve 16 százaléknyi szavazóra hatott a jelek szerint a kormány propagandája. A felmérés Magyarország külpolitikai orientációjával és a kormány külpolitikájával kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. Az eredmények alapján a magyar választók még mindig erősen nyugatos értékválasztással bírnak, bár ez pártpreferenciáik alapján eltérő mértékű. Az összes megkérdezett tekintetében egyébként a legtöbben, 31 százalék Oroszországot (16 százalék szerint egyértelműen, 15 százalék szerint inkább veszélyt jelent), 30 százalék Soros Györgyöt (22 százalék szerint egyértelműen, nyolc százalék szerint inkább veszélyt jelent) tartja hazánkra nézve fenyegetőnek. Az Egyesült Államoknál az arányszám 15, az Európai Uniónál 12 százalék. 
Nem meglepő módon Oroszországot éppen a Fidesz szavazói látták a legcsekélyebb mértékben veszélyesnek Magyarországra (csak 14 százalékuk lát ebben veszélyt, míg 82 százalék nem), a legnagyobb arányban viszont a Momentum (79 százalék) és az MSZP (73 százalék) támogatói, a DK és a Jobbik esetében 51 százalék, illetve 35 százalék ez az arány. A teljes ellenzéki összefogásra vetítve éppen fele-fele a Vlagyimir Putyin rezsimjére veszélyforrásként tekintők, illetve ezzel egyet nem értők aránya. Azzal az állítással, hogy „Magyarország az értékek tekintetében hagyományosan a nyugathoz tartozik, ezért a jövőben a nyugat felé kell törekednie” az összes megkérdezett 69 százaléka értett egyet, míg 26 százaléknyian elutasító véleményen voltak. Pártpreferencia alapján viszont egyértelműen a Fidesz választói a legkevésbé nyugatosak, csak 59 százalékuk ért egyet az állítással. Bár az ellenzéki összefogás támogatóinak 81 százaléka határozottan nyugatos, érdekes, hogy a Jobbik (76 százalék) mellett a DK támogatói (79 százalék) lógnak ki egy kicsit lefelé a sorból a 91 százalékban erősen nyugatos MSZP és Momentum (85 százalék) mellett. A kormány külpolitikájával kapcsolatban a Fidesz támogatóinak túlnyomó része (72 százalék) úgy véli, az elsősorban Magyarország érdekeit képviseli, az MSZP, a Momentum és a DK támogatóinak többsége (sorrendben: 54, 56, 52 százalékos arányban) azonban úgy látja, Orbán Viktor elsősorban Oroszország érdekeinek akar megfelelni. A Jobbik esetében 24 százaléknyian gondoltak elsősorban orosz érdekekre, míg 36 százalék úgy látja, nemzeti érdekeket képvisel a magyar külpolitika.