Előfizetés

Már holnap léphetne az EU, ha erős lenne az akarata – interjú R. Daniel Kelemennel

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.03.20. 08:00

Fotó: RECONNECT
R. Daniel Kelemen, az uniós jog amerikai szakértője szerint eddig sem az eszközök, hanem a politikai akarat hiánya akadályozta a magyar kormány megfegyelmezését.
Nemrégiben azt írta a Washington Postban, hogy Orbán Viktor leépítette a magyar demokráciát és egyfajta hibrid, választási-autokrata rezsimre cserélte le. Ez törvényszerű volt a XX. század magyar történelmének ismeretében vagy meglepő fejlemény? Visszatekintve úgy tűnik, hogy a térséggel foglalkozók közül sokan naívak voltunk. Azt hittük, hogy a demokratikus átalakulás után megtapad az új rendszer. Az EU és vezetői szintén naívak voltak. Egész feltételrendszert dolgoztak ki az új tagoknak a csatlakozáshoz, de arra nem gondoltak, mi lesz, ha azok később mégis eltávolodnak az európai normáktól. Ott a híres, a szavazati jog felfüggesztésével fenyegető 7. cikkely, de az állam- és kormányfők által alkotott Tanács miatt az EU nemigen akarja alkalmazni. Annak idején, amikor foglalkoztatni kezdett a demokrácia gyengülése, apám, aki a Horthy-korszakban született, túlélte a nyilasuralmat és végül a kommunizmus elől szökött el, azt kérdezte tőlem: Mégis, mit vártál, azt hitted, hogy minden sima és könnyű lesz? Úgyhogy talán azok, akiknek már volt tapasztalatuk a térségben, nem voltak annyira naívak, mint néhányan az új nemzedékből. Hiba volt felvenni Magyarországot és néhány más államot a NATO-ba és az Európai Unióba? Mekkora veszélyt jelentenek ezek a rezsimek a szövetségekre és a nyugati demokráciákra? Nem gondolom, hogy hiba lett volna a felvételük. Általában véve helyes lépés volt megnyitni ezeket az intézményeket Kelet felé. Ha akadt hiba, az talán a sietség, a „nagy bumm”, túl sok állam egyszerre befogadása volt. Visszatekintve mondhatnánk, hogy lassabban kellett volna haladni, versenyhelyzetet teremteni és talán csak két országgal kezdeni a bővítést, de ez eső után köpönyeg. Ráadásul kik voltak abban az időben a legfelkészültebb, a legjobb állapotban lévő jelöltek, kik tűntek a leginkább elkötelezettnek a demokrácia, a jogállamiság és a szabad piac iránt? A most legproblémásabb országok tűntek akkor a legkevésbé annak. Magyarország volt a falkavezér – most pedig ő süllyedt a legmélyebbre. Ez nekem azt mondja, hogy nem a bővítés volt a gond, hanem az, hogy nem látták előre a visszacsúszás lehetőségét, nem gondoskodtak az ebben esetben szükséges eszközrendszerről és politikai eltökéltségről. Én is sokat írtam arról, vajon miért nem tesz többet az EU a mostani helyzetben, de talán be kell számítani a sokkot: kezdetben senki nem akarta elhinni, hogy mindez hová vezethet. Miért tart ilyen sokáig Európában a nacionalista populizmus ellen szükséges védelmi mechanizmusok kidolgozása? Alá szeretném húzni és ehhez több írásomban is visszatérek, hogy az EU fő gondja nem az eszközök hiánya. Persze lehetne belőlük több, az mindig jó, ha van, amikor egy kárt szenvedett struktúrát kell megjavítani, de a rendelkezésre állókkal is tudna mit tenni. A gond az, hogy nem hajlandó határozottan lépni. Ennek Magyarország esetében két fő oka van. Az egyik a Fidesz tagsága volt az Európai Néppártban (EPP). Ez folyamatos politikai védelmet biztosított, például a különböző, a magyar demokráciáról született jelentések idején. Az Európai Parlament már 2013-ban figyelmeztetett a visszacsúszásra, de az EPP ellenezett bármilyen aktív cselekvést. Nem is csak a parlamentben, hiszen az EPP a Bizottságban is tekintélyes erő – az EPP adta a Bizottság három legutolsó elnökét, akárcsak a biztosok relatív többségét. Ez pajzsot nyújtott a határozott fellépés, például a kötelezettségszegési eljárások ellen. Vagy itt van például az új eszköz, az EU-s pénzeknek a jogállamisághoz való kötése, de hát korábban is fel tudtak függeszteni bizonyos kifizetéseket, például a strukturális alapok esetében az úgynevezett közös rendelkezések alapján. Ezt olyankor teszik, amikor egyes országokban hiányzik az alapok felhasználáshoz szükséges irányítási struktúra és korrupciós problémák merülnek föl. Azt is állítom, hogy a független igazságszolgáltatás hiánya önmagában is indokolja az alapok felfüggesztését. Voltak korrupciós ügyek is, például Csehország vagy Románia esetében évekkel ezelőtt is függesztettek föl kifizetéseket. Vagyis sok mindent tehettek volna, amit az EPP miatt nem tettek meg. Persze felmerül a kérdés, hogy mi van Lengyelországgal, őket nem védte a néppárt. Az is fontos, hogy a két ország kölcsönösen fedezi egymást, de ennél lényegesebb, hogy a Tanácsban nagyon erős norma a dolgok lerázása. Mivel a nagy dolgok úgyis a kormányközi egyeztetéseken dőlnek el és a tagállamok nem szeretik bírálni egymást. Amikor Mark Rutte holland kormányfő tavaly év vége felé felemelte a szavát, az volt valójában az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő kormányfő nyíltan bírálta a magyarországi visszacsúszást. Előtte még a luxemburgi külügyminiszter tett ilyet, más senki. Nagyon helyes, hogy a Fidesz már nem élvezi a néppárti védőernyőt, de ki hallotta Angela Merkelt Orbánt bírálni? Macron is csak az elnökválasztási kampánya idején emlegette a negatívumokat, de amióta államfő lett, nem tesz ilyet. Mivel annyi mindent kell együtt eldönteniük a Tanácsban, nem bírálják egymást. Nem csak Lengyelország miatt nem alkalmazzák a 7-es cikkelyt, hanem emiatt a hallgatólagos norma miatt sem.
Van-e akkor elég éles eszköz a szerszámosládában ahhoz, hogy az EU befolyásolni tudja Orbán döntéseit? Igen, van. Mint mondtam a strukturális alapok esetén már eddig is felfüggeszthették a pénzek átutalását, de a Bizottság félénk volt, nem akart egymaga lépni. Az új eszköz, a kifizetéseknek jogállamisági feltételek nem teljesülése miatti visszatartásának alkalmazására a Bizottság tesz majd javaslatot, de a tagállamok minősített, nagyjából kétharmados többségére is szükség lesz. Ez megadja a Bizottságnak azt a politikai támogatást, amelynek a szükségét érzi. Van, aki azt mondja, hogy az egész azért nem fog működni, mert a Bizottságnak majd bizonyítania kell a kihágásnak a közös költségvetést veszélyeztető jellegét. Lesznek dolgok, amelyek kívül esnek ezen a körön, sajnos ilyen például a sajtószabadság elleni támadás. Bár azt hiszem, hogy ezekkel az esetekkel már most is foglalkozhatnának a versenyjogi szabályok alapján. Vannak más esetek is, amikor nehéz bizonyítani a költségvetési vonatkozást, például a kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés. Viszont az igazságszolgáltatás függetlensége már más kérdés, mert ha egy országban ez nem érvényesül, akkor a gazdasági szereplők sem számíthatnak igazságos jogi eljárásra. Ugyanez áll arra, ha gondok vannak az ügyészség függetlenségével, amit már szóba is hoztak egyes európai országok. Vagy akár csak az átláthatósággal, mint ezeknél az új alapítványoknál, amelyeket azért hoztak létre, hogy minden ellenőrzés elől eltakarják a közpénzek elköltését. Úgyhogy lehet majd szilárd jogi alapot találni, ami alapján életbe léptethető lesz a szankció. Ha a Bizottság akarná, már holnap megtehetné, mert a magyar kifogásoknak az EU szabályai szerint nincs halasztó hatályuk.  Lesz élet a Fidesz számára az európai szélsőjobboldalon? Már régóta odatartozik. A Fidesz politikáját és retorikáját tekintve hosszú évek óta szélsőjobboldali párt, de az uniós jog szempontjából nem ez a legkifogásolhatóbb, mert a pártok lehetnek szélsőjobboldaliak, hanem az, hogy autokratikus, megszegi a jogállami normákat és pártállamban konszolidálta a hatalmát. Orbán arról beszél, hogy közös platformra akarja hozni az európai szélsőjobboldali erőket. Ez már 2019-ben szóba került, amikor a Juncker-ellenes plakátok miatt csatázni kezdett az EPP-vel. Salvinivel flörtölt már korábban is, de sosem ment vele semmire. Abban sem hiszek, hogy egyesíteni tudja az összes szélsőjobb erőt. Azt hiszem, hogy Kaczynskihoz és az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportjához fog csatlakozni. Még az is lehet, hogy átnevezik magukat, hogy újrafogalmazzák a márkát. Orbán persze szeretne még pártokat átcsábítani a EPP-től, talán még sikerül is neki az olyanokkal, mint a szlovén miniszterelnök, Janez Jansa, de azt nem hiszem, hogy akár egyetlen nagyobb pártot is át tudna vinni magával. Talán még a Salvini Ligáját tudják megszerezni az Identitás és Demokrácia csoporttól, ha előbb kirúgják a vele rivális Olasz Testvériséget. De azt nem gondolom, hogy EPP-nél nagyobb erőt tudna összekovácsolni. Melyek a jobboldali szélsőség határai egy uniós tagállam esetében? Lát esélyt az elnyomás erőszakossá válására? Azt hiszem, az Európai Uniós tagság azt jelenti, hogy a rezsim nem léphet túl a mai jogászkodó autokrácián. Például inkább oligarchákat használ a független lapok bezárására ahelyett, hogy az újságírókat tartóztatná le. A választási szabályokat használja az ellenzéki pártok bírságolására és ellehetetlenítésére ahelyett, hogy elvinnék vagy megvernék azok tagjait. Ez az EU-tagság előnye: valószínűleg visszatartja a kormányt a további visszacsúszástól. Mert ha bármi kiválthatná a 7-es cikkely alkalmazását, az pont a belarusz típusú, erőszakos autokrácia bevezetése. Ezzel együtt sokan kérdezik tőlem, hogy 2022-ben győzhet-e az ellenzék, Orbán és a Fidesz távozna-e egy vereség esetén. Azt hiszem, minden mást bevetnének – kivéve a nyílt erőszakot. Persze ez sem jelenti azt, hogy a demonstrációkon ne lennének őrizetbe vételek, például a járványügyi szabályokra hivatkozva. Vajon érdekli-e a nyugati demokráciákat a magyarországi helyzet annyira, hogy ellenőrizzék a választások tisztaságát? Azzal kezdhetnék, hogy elolvassák az EBESZ két utolsó választási jelentését. Ezek leszögezik, hogy az érintett választások szabadok voltak, de nem tisztességesek, mert az állam a saját forrásait vetette be a feltételek módosítására. Ez az egyik oka annak, hogy a különböző szervezetek már nem demokráciának, hanem csak választási autokráciának minősítik Magyarországot. Az Európai Unió azonban, ironikus módon, semmi sem tesz a választások megfigyelésére, még akkor sem, ha a saját parlamentjéről van szó. Ez még mindig a 90-es évek naivitását tükrözi, pedig a visszacsúszókat is odaengedik az asztalhoz, ott vannak a Tanácsban és az Európai Parlamentben, az egész európai politikára jelentenek veszélyt. Ha szükség van bármilyen új eszközre, akkor leginkább egy közös választójogi szabály kellene, ami persze kiterjedne a külföldön élő állampolgárok jogaira. Elvégre Orbán választási törvénye megkülönbözteti a Nyugaton és a szomszédos országokban élő magyar állampolgárokat.             

NÉVJEGY

A Rutgers Egyetem politológia és jogprofesszora, a EU politika Jean Monnet professzori székének birtokosa, az unió intézményi és jogi rendszerének egyik vezető amerikai szakértője. Budapesten született apja révén magyar gyökerei is vannak, ért és olvas magyarul. Három évtizeddel ezelőtt Budapesten volt cserediák, ahol önkéntesként segítette a Fideszt – és az akkor alakuló Közép-európai Egyetemet is.

Szabad szemmel - Jourová: a verdikt már a nyáron megszülethet

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.03.20. 07:57

Nemzetközi sajtószemle, 2021. március 20.
Bloomberg A Bizottság alelnöke azon van, hogy már az idén vonják meg az uniós támogatásokat azoktól a tagállamoktól, amelyeknél hiba van a kréta körül a demokratikus normák ügyében, akkor pedig kudarcot vall Orbán Viktor elképzelése, hogy a jövő tavaszi választásokig ne lehessen beélesíteni az új jogállami mechanizmust. A múlt decemberi csúcson elfogadott szabályozás elvben januárban érvénybe lépett, ám a magyar és a lengyel kormány elérte az Európai Tanácsban, hogy addig ne alkalmazzák, amíg nem mond róla véleményt az EU legfőbb bírósága. Csakhogy Jourová szerint a verdikt már a nyáron megszülethet. Így Magyarország akár 7,2 milliárd, Lengyelország pedig majdnem 24 milliárd eurónak mondhat búcsút. Már ha Brüsszel a jelenleg megszületőben lévő iránymutatásnak megfelelően azt állapítja meg, hogy fennáll a támogatások elsikkasztásának veszélye, aminek feltétele a jól működő igazságszolgáltatás és közbeszerzési rendszer, valamint hatékony ügyészség. Ezen a szűrőn pedig alighanem fennakad mind Budapest, mind Varsó. Az alelnök azt is tervezi, hogy a retorziót ne csak utólag lehessen elrendelni, azaz visszaélések esetén nem fizetnék ki a benyújtott számlákat, hanem az alapot előre be lehetne fagyasztani, ha gond merül fel az átláthatóság kapcsán. Ily módon már ebben az évben el lehetne rendelni szankciókat. Jourová szerint csak az kellene hozzá, hogy az EUB kedvező állásfoglalása esetén a Bizottság két hónapon belül véglegesítse a játékszabályokat. A politikus megismételte, hogy a helyzet csak rosszabb lett, mind a magyaroknál, mind a lengyeleknél. Ám egyúttal fontosnak nevezte, hogy a mechanizmus jogilag támadhatatlan legyen, bármennyire is igyekszik a maga részéről gyorsítani annak bevezetését. Hiszen, mint mondta, nem akármilyen fegyverről van szó, ezért ha eleve nem lehet kikezdeni, akkor annál hasznosabb lesz a későbbiekben.
Süddeutsche Zeitung Miután Orbán Viktor kénytelen-kelletlen hátat fordított az Európai Néppártnak, most a jobboldalt próbálja újjászervezni az unióban, de itt azért vár rá egy-két bökkenő. Mint pénteki rádiónyilatkozatából kitűnt, továbbra is szembe akar menni Brüsszellel és ehhez Salvinival, illetve Morawieckival kíván egyeztetni. A lap hozzáteszi, hogy amit a miniszterelnök a közrádióban szokott mondani, az egyszerre propagandaeszköz a számára, egyben mutatja, hogy éppen milyen a hangulata. A jelentés emlékeztet arra, hogy Novák Katalin a közösségi médiában jelentette be az elválást, mintha valami piszlicsáré dologról lenne szó, majd könnyedén hozzábiggyesztett egy „viszlátot”. Ugyanakkor Brüsszelben egyszerre kommentálják kétellyel és higgadtsággal Orbán tervét. Egyrészt mivel az általános erőviszonyok nem módosultak érdemben Strasbourgban: a négy nagy Európa-barát frakció továbbra is kézben tartja az ügyek menetét. Másrészt megfigyelők utalnak arra, hogy 15 éve megy a duma jobboldali szupercsoport megteremtéséről, de minden eredmény nélkül. Ha most létrejönne, annak megvolna az előnye, mert több pénzzel, munkatárssal és felszólalási lehetőséggel járna. Csak éppen úgy hírlik, hogy a PiS nem akar lemondani vezető szerepéről a maga csoportjában. Azon kívül Orbán és Kaczynski állítólag nem tartja egymást sokra. Ahogy a nagytekintélyű német, korábbi EP-képviselő, Elmar Brok mondta: a magyar vezető szemében szövetségese csupán egy különc. És akkor még ott vannak az ellentétek Oroszország ügyében. Nem beszélve arról, hogy az olaszoknál mind a Liga, mind a posztfasiszta Olaszország Fivérei ugyanazt a szavazóréteget szándékozik elhódítani. És Salvini már saját pártján belül sem mindenható: a mérsékeltek, Giorgetti alelnökkel az élen be akarnak lépni a Néppártba. Szabadulnának a populista, idegenellenes kolonctól. Egyben célba veszik Berlusconi olvadó táborát. A Néppárton belül azonban azt hallani, hogy nemigen akaródzik nekik új tagot felvenni. Egy bennfentes szerint a Fidesz kihajítása után végre régen nem látott egység alakult ki. Elmar Brok szintén üdvözli a magyar párt búcsúját, mert ily módon az EPP többhónapos küzdelmet spórolt meg. Úgy értékeli, hogy Orbán túltolta a biciklit, ám az osztrák és a szlovén miniszterelnököt leszámítva minden szövetségesét elveszítette a kereszténydemokratáknál.
FAZ Új szövetségeseket keres Brüsszelben Orbán, aki számít Salvinira és Kaczynskira, az Afd-vel és az Osztrák Szabadságpárttal viszont nem kíván kooperálni, ám nem lesz könnyű dolga. Miután búcsút intett az európai kereszténydemokratáknak, útja alighanem még tovább jobbra vezet, csupán az a kérdés, mennyire jobbra. A Fidesz köreiből folyton azt hallani, hogy kerülni kellene a szélsőjobbot, mint amilyen az Olaszország Fivérei, Le Pen pártja, az FPÖ, továbbá a Szövetség Németországért. A magyar párt ugyanis még mindig konzervatívnak tekinti magát, mondván: az alapoktól nem ő, hanem a Néppárt távolodott el, éspedig balra. Orbán Viktor jól kijön mind Salvinival, mind Kaczynskival, ám azok más-más frakcióhoz tartoznak Brüsszelben. Ugyanakkor mindkét csoportban van olyan párt, amellyel a magyar fél nem szívesen közösködne. A politikus önérzetének jót tenne, ha sikerülne egy új szövetséget életre hívnia, ám ez kemény dió az európai törvényhozási időszak kellős közepén. Viszont továbbra is van egy „nyelve” az EPP-ben: a KDNP-s Hölvényi György, aki ugyan egy szót nem szól önállóan, ám hivatalosan egy másik párt tagja. És ha Orbán tájékozódni akar, illetve támogatásra van szüksége korábbi partnereinél, rendelkezésére áll a szlovén, illetve a bolgár miniszterelnök. Nem beszélve az RMDSZ embereiről. Ez alighanem mindaddig így is marad, amíg nem jön létre valamilyen alternatíva.
Süddeutsche Zeitung Harci üzemmódra állt rá a szlovén kormányfő, zajlik a kulturkampf, emiatt egyre nagyobb a sajtóra, a civil társadalomra, valamint a kultúrára nehezedő nyomás, az ország pedig minden eddiginél jobban megosztott. A fejlemények fokozzák az aggodalmakat az EU-ban, egyrészt miután az ország júliustól átveszi a soros elnöki teendőket, másrészt pedig hogy Jansa koppintja a magyar modellt, vagyis Orbán útját választja. A politikus részéről mindennapos az agresszív retorika és a radikális fellépés a tényleges vagy vélt ellenfelekkel szemben. Ennek megfelelően az ország sűrűn negatív előjellel szerepel a nemzetközi sajtóban. A miniszterelnökről hívei azt mondják, tapasztalt politikai bölény, a másik oldal ezzel szemben gátlástalan narcisztikusnak tartja, aki üldözési mániában szenved. Nemzetközi sajtószervezetek nehezményezik, hogy a hatalom próbálja anyagilag kivéreztetni a közmédiát, illetve az állami hírügynökséget. Egyben saját médiabirodalmat próbál felépíteni, részben a Magyarországtól kapott eurómilliókból. Közben megy a vita a feldolgozatlan múltról: a náci időkről és a szocializmus periódusáról. Ki volt kollaboráns, ki volt áruló, ki volt kommunista és ki harcolt ellenük. Ez örök ideológiai testvérharc, ám hatására csak egyre erősebb a gyűlölet. És hogy ebben Jansa személyesen milyen szerepet vállal, az már legendaszámba megy. Sarec volt kormányfő azt mondja, hogy utódja teljesen átalakította az országot. Radikalizálta követőit és ideológiát vitt bele a vitába. Olyan, mint egy krokodil, amely nem engedi, amit már egyszer a szájába kapott.
Neue Kronen Zeitung A Szputnyik V terjesztéséért felelős orosz beruházási ügynökség arra számít, hogy az Európai Gyógyszerhatóság csak június után adja meg az engedélyt a szer számára, de ha meglesz, akkor Moszkva 3-4 hónapon belül kb. 100 millió adagot tud szállítani az unióban. A szervezet elnöke egyben reményét fejezte ki, hogy Magyarország után más tagállamok nemzeti hatóságai is jóváhagyják a vakcinát, függetlenül az EMÁ-tól. Nekik már a jövő hónapban küldeni tudnának a készítményből. Hozzátette, jó volna, ha a döntéshez szakmai és nem politikai szempontokat mérlegelnének az érintett országok. Bírálók ugyanakkor úgy vélik, hogy a szer főként propaganda célokat szolgál a Kreml számára, amely ily módon egyúttal geopolitikai befolyást igyekszik szerezni. Tanulmányok szerint az oltóanyag hatékonysága eléri a 91 %-ot és a védőhatás két éven át tart. Külön előny, hogy olcsó és tárolása nem igényel különösebb odafigyelést. Jelenleg már 50 országban alkalmazzák.
Wall Street Journal Több oka is van az izraeli csodának, vagyis hogy a 9 milliós ország mindenki mást kenterbe ver a koronaoltásokat tekintve. Már a lakosság 60%-a megkapta a vakcinát, de a nyájimmunitás eléréséhez legalább 80% kell, beleértve a 16 évesnél fiatalabbakat is, noha számukra még nem létezik szer. A siker legfőbb tényezője, hogy négy ellátó rendszer működik és mivel ezek egymással versengenek, folyamatosan javítják szolgáltatásaik színvonalát. Az egészségügy mindenkire kiterjed, a háziorvosok a gyerekkortól kezdve életük végéig kapcsolatban állnak a hozzájuk tartozó páciensekkel. Napjainkban SMS-t, e-mailt, telefonhívást – mindent bevetnek, hogy mozgósítsák az embereket, és hogy nyomon kövessék állapotukat. A folyamat gyorsítására oltóközpontokat állítanak fel forgalmas csomópontokban, munkahelyeken, az éjszakai mulató negyedekben. Netanjahu nem sajnálta a pénzt az oltásra, így azután van belőle elég. Akárcsak lélegeztető gépekből védőfelszerelésekből, más orvosságokból. És az ellátórendszer egyetlen pillanatig nem akart összeomlani, miközben mindenki a lehető legjobb kezelést kapta meg. Emellett a kormányfő bedobta azt a húzást, hogy folyamatosan tájékoztatta a gyártókat az oltási folyamat eredményeiről, miután megszervezte a készítmények gyors beadását. Sokat segített, hogy központosított az adatnyilvántartás, de hogy az megfelelne az európai GDPR-előírásoknak, azt most ne feszegessük. Mindenesetre jelenleg bárki azonnal megkaphatja az ellenszert, bár megjegyzendő, hogy a palesztinok e tekintetben azért hátrányos helyzetben vannak. Ugyanakkor a beoltottak számára már megnyíltak a vendéglők, bárok, és a gazdaság is megindul felfelé. A halottak száma alig 6 ezer, amiben persze bizonyosan szerepe van annak, hogy a lakosság átlagéletkora 30 év. Az eredmények értékelésénél azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy hamarosan választás lesz, és a korrupció miatt perbe fogott Netanjahunak igencsak kell a siker.

Hónapokig feltűnés nélkül terjedhetett a koronavírus

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.19. 19:10

Fotó: AFP/MOHAMMED ABED
Ahogy azt sejteni lehetett eddig is, a fertőzés már jóval korábban megjelent, mint azt gondoltuk.
Az új típusú koronavírus hónapokig észrevétlenül terjedhetett az első Covid-19-esetek 2019. decemberi kínai megjelenése előtt amerikai kutatók szerint, akik a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban úgy becsülik, hogy legkorábban 2019 októberében jelenhetett meg a vírus Kínában.

- írja az MTI.

A San Diegó-i székhelyű Kaliforniai Egyetem, az Arizonai Egyetem és az Illumina cég kutatói molekuláris kormeghatározási eszközökkel és járványügyi szimulációkkal jutottak erre a következtetésre. "Arra kerestük a választ, hogy milyen hosszú ideig terjedhetett a SARS-CoV-2 Kínában, mielőtt felfedezték" - mondta Joel O. Wertheim, a Kaliforniai Egyetem adjunktusa, a tanulmány egyik társszerzője. "Hogy megtaláljuk a választ, az információ három fontos szeletét kombináltuk - a vírus vuhani lezárások előtti terjedésének részletes megértését, a vírus genetikai sokszínűségét Kínában és a legkorábbi kínai Covid-19-esetekről szóló jelentéseket" - részletezte a kutató.
Így jut be a szervezetbe a koronavírus
Fotó: AFP illusztráció
2019 december végén jelentették az első Covid-19-eseteket a közep-kínai Hopej tartományban lévő Vuhanból. Az új koronavírus gyorsan elterjedt a tartományból. A kínai hatóságok lezárták a térséget és az egész országra kiterjedő intézkedéseket hoztak a betegség terjedésének a feltartóztatására. 2020 áprilisára ellenőrzés alá vonták, de akkorra a világ már több mint 100 országában megjelent a Covid-19. Az új koronavírus zoonikus vírus és azt feltételezték, hogy az esetek első csoportja a vuhani állatpiacról terjedt el, de a tanulmány szerzői szerint nem valószínű, hogy ezek jelentik a járvány kezdetét, mivel a legkorábbi feljegyzett Covid-19-esetek nem kapcsolódnak a piachoz. Helyi újságjelentések azt sugallják, hogy Hopej tartományban a Covid-19 diagnosztizálása legalább 2019. november 17-re datálódik, ami azt feltételezi, hogy már aktívan terjedt Kínában, amikor a kínai hatóságok az első járványügyi intézkedéseket életbe léptették. 
A molekuláris alapú evolúciós időpontmeghatározás alapjául szolgáló molekuláris órával meghatározták, hogy a SARS-CoV-2 valamennyi variánsának közös őse legkorábban 2019 november közepén létezhetett.

A közös ős molekuláris időpontmeghatározása gyakran rokonértelmű a betegség legkorábbi azonosított megjelenésével, ám utóbbi "elképzelhető, hogy időben megelőzheti a közös őst - ennek a járványnak az első esete napokkal, hetekkel, sőt több hónappal korábban megjelenhetett a közös ős feltételezett időpontja előtt" - magyarázta Michael Worobey professzor, a tanulmány társszerzője. Wertheim megjegyezte, hogy bár az új koronavírus 2019 őszén terjedőben volt Kínában, a kutatók modellje azt mutatja, hogy decemberig ez alacsony szintű volt. A kutató megkérdőjelezte azokat a korábbi állításokat hogy a Covid-19 abban az időszakban Kínán kívül is terjedt volna.