Megint változó nyitási víziók, oltási újratervezések

Egyelőre rövid távon tervezi a korlátozások fenntartását a kormány, és a nyitásra készül, pedig a járványadatok megint tovább romlottak.

– Amikor eléri az átoltottság a 2,5 millió embert, el lehet kezdeni az újraindítást – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádiónyilatkozatában, egyúttal jelezte, eddig 1,5 millió ember kapta meg itthon a vakcinát. Noha bő egy hét alatt aligha lehet egymillió embert beoltani – az utóbbi tíz napban mintegy 500 ezer vakcinát adtak be – a kormány egyelőre csak arról döntött: hétfőtől még egy hétig biztosan fennmaradnak a jelenlegi korlátozások. Igaz, a kormányfő jelezte, hogy a húsvéti időszakról külön hoznak majd rendelkezéseket. Ezzel együtt is túlzott optimizmusra utal mindez a napi járványadatok tükrében: soha nem regisztráltak még olyan sok új fertőzöttet (10759), mint tegnap, és a 213 áldozat is új negatív rekord. A kórházban lévők száma minimálisan csökkent, de továbbra is tízezer fölötti, és 1174-re emelkedett a lélegeztetőgépen lévők száma.

A kórházak terheléséről szólva Orbán Viktor azt monda, hogy az ellátórendszer bírja a nyomást, és jelezte, további 1618 lélegeztetőgéppel felszerelt ágy van a már foglaltakon felül. Igaz, kitért arra is: „A kérdés mindig az, hogy van-e elegendő orvos és ápoló, aki ezeket működteti.” Szerinte van, és ennek alátámasztására felidézte, hogy a hétvégén videókonferencián egyeztetett a kórházigazgatókkal, és bár mindenkinek akadt gondja, "mindenkiről látható volt, hogy meg fogja tudni oldani ezeket a problémákat.”

Kérdés, hogy az igazgatók meddig tudják megoldani a problémákat. Jávor László, a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház főigazgató főorvosa Győr+ című lapnak adott interjújából kiderül: intézményüknek már most több pácienst kell kezelniük, mint ahányat vállaltak a miniszterelnökkel folytatott konferenciabeszélgetésen. A főigazgató szerint ugyanis a miniszterelnök megkérdezte tőle, hogy legfeljebb hány pácienst tudnak most ellátni, ő pedig jelezte, a győri kórházban maximum 360-at, ezzel szemben már szerdán 371 covidos fekvőbetegük volt.

Orbán Viktor a pénteki nyilatkozatában bírálta Brüsszelt, amiért nincs elég vakcina, és többször is odaszúrt a baloldalnak, kérte az ellenzéki politikusokat, fejezzék be az oltásellenes kampányt. A kormányfő reagált arra is, hogy több ellenzéki város felajánlotta, oltópontot hozna létre. Mint mondta, a kormány elég oltópontot képes létrehozni, de ha mégis szükség lesz segítségre, akkor majd szólnak. Ennek fényében különös, hogy néhány órával ezután Budapest Főváros Kormányhivatala közleményében azt nehezményezte: a baloldali fővárosi kerületek nem adnak elég segítséget az oltáshoz.

– Ilyen zavaros, egymásnak ellentmondó ezernyi hírt még semmilyen ügyben nem tapasztaltam korábban – állapította meg Orbán péntek reggel, majd úgy folytatta: – Mindenkit arra kérek, hogy ne üljön föl fake-newsnak. Próbáljanak ránk hallgatni.

Nincs azonban könnyű dolga annak, aki csak rájuk hallgat. Most például azt mondta a miniszterelnök, hogy akkor lehet a nyitás első lépéséről beszélni, ha az átoltottság eléri a 2,5 millió embert. Majd közölte azt is, hogy akkor lehet megtenni „az első újraindítási lépést, amikor minden 65 év feletti ember, aki regisztrálta magát, be lett oltva.” Ezzel szemben februárban ő maga még azt ígérte: „Március 15-ére minden 60 év fölötti magyar állampolgárt, aki regisztrált, be fogunk oltani.” Vagyis nemhogy a március 15-ei határidőt nem sikerült tartani, ma már nem is a 60, hanem a 65 év felettiekre szűkítette azok körét, akiknek beoltását sürgeti. Ezzel alighanem jelentős könnyítést adott apparátusának a kormányfő: a KSH januári adatai szerint ugyanis a 60 és 64 év közöttiek száma több mint 650 ezer – igaz, azt nem tudni, hogy ebből a korosztályból mennyien regisztráltak. További ellentmondás, hogy február közepén azt mondta a kormányfő: „Ha a kínai vakcinával is elkezdünk oltani, ami nincs messze már, akkor minden olyan embert, aki eddig regisztrált oltásra, húsvétig be is tudunk oltani.” Elkezdték a kínai vakcinát használni, ám most már a 65 felettiek esetében sem említette a húsvéti határidőt a kormányfő.

Még nincsenek sokan a Balatonnál

- Hamis gulyás és göngyölt dagadó – ismerteti a napi menüt a balatonlellei étterem pincére, mire a bejárat előtt várakozó két férfi bólint, jó lesz. Úgy tíz perc múltán át is veszik a rendelést, aztán indulnak haza: mindketten helybéliek, s mint utóbb kiderül, az étterem másokban nem is nagyon bízhat.

Pedig a múlt héten, a háromnapos hétvége előtt Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármester, a Balatoni Szövetség elnöke felhívásában attól tartott, hogy a tópartot tavaly tavaszhoz hasonlóan elözönlik majd a városokból érkezők, megnő a fertőzés veszélye, leterhelik a helyi egészségügyi rendszert, illetve a kereskedelmet. A szervezet vezetőjének félelmei jól láthatóan nem váltak valóra – amiben persze szerepe lehetett annak is, hogy egyelőre inkább télies, mintsem tavaszias az idő. A tóparti településeken semmivel sincs nagyobb forgalom, mint a normál évek azonos időszakában, sőt, miután a szálláshelyek, valamint a vendéglátó egységek jelentős része zárva, így még inkább kihaltnak tűnik minden a Balatonnál.

- A hétvégére sokan jöttek a nyaralóikba, kertészkedtek, takarítottak, de aztán haza is mentek – meséli a balatonmáriafürdői Böröcz Géza. – Tavaly is inkább húsvét után maradtak az emberek, ráadásul most Somogy fertőzési mutatói az országban a legrosszabbak közé tartoznak, így vélhetően ez is visszatart sokakat.

- Nem is értem, miért riogattak mindenkit azzal a felhívással – jegyzi meg Vári Zsuzsanna. A máriafürdői boltos szerint ráadásul meglehetősen lesújtó képet festett a tóparti kereskedőkről a Balatoni Szövetség levele, hiszen azt sugallta, hogy nem képesek alkalmazkodni egy esetlegesen nagyobb tömeghez. – Nézzenek körül, hiányzik innen valami? – mutat körbe a boltban, melynek árukészletét egy budapesti belső kerületben sem érhetné kritika. – Amúgy is teljesen fölösleges volt pánikot kelteni, nem volt nagy roham a hétvégén, teljesen kulturáltan lehetett vásárolni.

- Nem tudni, hogy a levél, az időjárás, vagy a tényleg durva járvány miatt, de nagyon kevesen jöttek tartósan a nyaralókba – jelenti ki Fonyódon Durákovics Péter. A székesfehérvári férfi február közepén költözött a nyaralójába, ahonnét home office-ban dolgozik. – Amúgy is, milyen joggal tiltja meg bárki, hogy a saját ingatlanomat akkor használjam, amikor akarom, főleg, hogy a balatoni települések elég durva adókat szednek be a nyaralótulajdonosoktól. És miért hiszi azt egy tóparti polgármester, hogy a járvány alatt, csak mert nem otthon, hanem itt vagyok, sokkal többet megengedek magamnak, s nem tartom be az előírásokat. Hülyének nézi a nyaralókat, akik láthatóan csak akkor fontosak, ha fizetni kell.

– Csak a nagymamáékhoz jöttünk látogatóba – magyarázza már a boglári strand játszóterén egy fiatal nő. – Kifejezetten figyelünk otthon is, hogy ne menjünk sehol tömegbe, a partra is csak azért jöttünk nyugodtan, mert rajtunk kívül nincs senki.

Ahogyan a lellei kikötőben is csak egy kutyasétáltatóba, illetve két biciklisbe botlunk, a klasszikus nyaralóövezet pedig olyan kihalt Máriafürdő és Lelle között, mintha egy januári hétköznap autóznánk végig rajta: kilométer hosszan csak lehúzott redőnyök, lelakatolt kertkapuk, embernek, autónak nyomát sem látni.

– Húsvétig nem lesz itt semmi – mondja egy boglári boltos. – És nem azért, mert mindenféle leveleket írogatnak egyesek, hanem, mert addig máskor sem jön igazából senki. Onnantól viszont akkor is jönnek, ha naponta fenyegetik meg az embereket, de nem is baj: itt a többség a nyaralókból él, nélkülük halálra vannak ítélve a települések.