Komoly felháborodást váltott ki, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő váratlanul kiléptette országát a nők elleni erőszak visszaszorítását célzó Isztambuli egyezményből. A szombatra virradóra közzétett rendelet ellen már aznap nők százai tiltakoztak Isztambulban, a nemzetközileg elismert írónő, Elif Shafak pedig megdöbbentőnek és szégyenteljesnek nevezte a lépést. Az ankarai vezetés hivatalosan nem indokolta meg, hogy miért fordít hátat a strasbourgi Európa Tanács által megszövegezett konvenciónak, amelyet Törökország 2011-ben, éppen Erdogan miniszterelnöksége alatt az aláírók közül elsőként ratifikált.
A kormányzó konzervatív-iszlamista Jog és Igazságosság (AKP) párt egyes tagjai már tavaly hecckampányt kezdtek a megállapodás ellen, amely szerintük aláássa a hagyományos családmodellt és teret ad az “LMBT-ideológiának.” Hasonló okokra hivatkozva tagadta meg a ratifikációt hazánk, Szlovákia és több kelet-európai állam, miközben több konzervatívnak tartott ország - köztük Albánia, Örményország és Szerbia - is jóváhagyta az egyezményt.
Törökországban nincsenek könnyű helyzetben a nők: az ENSZ adatai szerint 38 százalékuk szenved el élete során fizikai vagy szexuális erőszakot partnerétől, ami rosszabb, mint a 25 százalékos európai átlag. Ankarának ezen a téren “van oka a szégyenkezésre” - hangsúlyozta a Népszavának Merve Tahiroglu, a Közel-Kelet demokratizálódásáért kampányoló washingtoni székhelyű POMED Törökországért felelős program-koordinátora. “Az állam képtelen megvédeni a nőket és az LBMTQ-közösség tagjait a gyűlöletbűncselekményekkel szemben, sőt, a kormány szexista hangnemével és politikájával azt a benyomást kelti, hogy az elkövetők büntetlenül megúszhatják” - magyarázta a jogvédő. Külpolitikai szempontból is aggasztónak tartja az Isztambuli egyezményből történő kilépést, hiszen ezzel Ankara “világosan elutasítja az emberi jogok iránti intézményes kötelezettségeit”. Emlékeztetett arra is, hogy a török hatóságok az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit sem hajlandók végrehajtani. Merve Tahiroglu szerint mindez arra utal, hogy “Törökország már nem akar részt venni a multilaterális intézményekben, különösen nem az európai szervezetekben.”
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Twitteren érthetetlennek és veszélyes precendensnek minősítette a döntést, és arra kérte az ankarai vezetést, hogy a nők és lányok védelme érdekében gondolja meg magát. Bejegyzését az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is megosztotta, aki éppen pénteken tárgyalt Erdogannal a megromlott viszony javításáról. A fokozódó török jogtiprások azonban megakadályozzák a közeledést.
Brüsszel és Washington szerint a HDP feloszlatása választók millióinak semmibe vételét jelentené. A Nyugat azt is elítélte, hogy a parlament szerdán megfosztotta mandátumától a párt egyik képviselőjét, Ömer Faruk Gergerlioglut, akit két és fél év börtönre ítéltek, mert 2016-ban a PKK-ról szóló cikket osztott meg a Twitteren. A politikus a szavazás után tiltakozásul a törvényhozás épületében maradt, a rendőrök vasárnap onnan hurcolták el, pizsamában.
A nagy külföldi felháborodást kiváltó lépések vélhetően arról is szólnak, hogy Erdogan egyben akarja tartani az AKP nacionalista-iszlamista szavazóbázisát, amely a török gazdaság mélyrepülése miatt egyre zsugorodik. Az államfő gazdasági ügyekben azonban saját maga alatt vágja a fát. Szombatra virradóra menesztette a jegybank éléről Naci Agbalt, aki novemberi kinevezése óta drasztikus kamatemelésekkel stabilizálta a líra árfolyamát. A helyét Sahap Kavcioglu veszi át, aki Erdoganhoz hasonlóan azt az unortodox közgazdasági nézetet vallja, hogy a kamatemelések növelik az inflációt.
