Előfizetés

Nagy bajban van Európa Donald Trumpja

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.03.23. 08:00

Fotó: OLIVIER MATTHYS / AFP
Akuttá vált a pozsonyi koalíciós kormányválság.
Igor Matovic szlovák miniszterelnök vasárnap este jelezte, hajlandó távozni a kormány éléről, de csak feltételekkel. Úgy menne, hogy azért maradna is: a miniszterelnöki bársonyszéket miniszterire cserélné és azt várja el, hogy a koalíció két demokratikus pártja, a jobbközép liberális SaS és a Zal’udi (az Emberekért) is áldozza fel néhány miniszterét. Matovic igazából nincs abban a helyzetben, hogy feltételeket szabjon, de a parlamenti és politikai matematika segítheti. A Szputnyik vakcina beszerzését övező botrány miatt a múlt héten végképp működésképtelenné vált az épp egy éve, a koronavírus-járvány miatt létrejött, kényszerű négypárti, "tűz-víz" koalíció, amely kezdettől döcögött. Matovic ugyanis koalíciós partnerei, illetve a kormány és a szlovák egészségügyi hatóság megkérdezése nélkül hozta tető alá – Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter segítségével – az orosz oltóanyag megvásárlását, majd sajtókampányt is szervezett köréje. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt. A populista kormányfő a jogállami normákra és demokratikus kormányzás alapszabályaira is fittyet hányó döntései miatt az elmúlt egy évben rendre szembekerült a két említett koalíciós partnerrel. A SaS-t vezető gazdasági miniszterrel, Richard Sulikkal hónapok óta nyílt háborúban állt, a járványkezelés minden hibáját rá próbálta hárítani. Eközben Matovic és pártja, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) népszerűsége folyamatosan zuhant, míg a SaS-é ugyanilyen ütemben növekedett. A szlovák kormányfő Közép-Európa Donald Trumpjaként viselkedik. A bukott amerikai elnökhöz hasonlóan kedveli a közösségi médiában való szereplést, megbotránkoztató bejegyzéseket tesz közzé, a koalíciós társakat, főképp Sulikot is rendre itt vádolta meg, illetve ugyancsak a Facebookon hozta nyilvánosságra képtelennél-képtelenebb ötleteit anélkül, hogy kabinetjével egyeztetett volna. A pandémia és a politikai konjunktúra pedig akár ki is húzhatja Matovicot a gödörből. A tavaly tavaszi választást elveszítő volt miniszterelnök, Peter Pellegrini új szociáldemokrata pártja, a Hlas (Hang) az AKO ügynökség mérései szerint most 24,9 százalékkal megnyerné a választásokat, a SaS 14,3, míg Matovic OĽaNO-ja csak 13,1 százalékot szerezne. A Za l’udi viszont 4,7 százalékkal a bejutási küszöb alatt maradna, a másik populista, Matovic mellett kitartó párt, a Boris Kollár vezette Sme Rodina (Család vagyunk) is sokat rontva, 5,9 százalékon áll. A Medián felmérése némi eltérést mutat, de itt is Pellegrini pártja vezet 21,4 százalékkal. Náluk második még mindig az OLaNO 11,3, a SaS pedig harmadik 10,3 százalékkal. A Medián csak 5 százalékon méri a populista Sme Rodinát, a Za l’udit viszont ők is a küszöb alatt. Vagyis a négy koalíciós pártból három határozottan ellenérdekelt az előrehozott választásban és a SaS sem bízhat abban, hogy megnyeri a választást. Sulik az előző, Fico vezette kormány jobboldali pártjainak példáján okulva azzal is tisztában lehet, hogy minden bizonnyal elveszíti jobboldali szavazóinak jó részét, ha koalícióra lép a baloldali Pellegrinivel, aki a többség szemében még mindig nem tudott megszabadulni a korrupció gyanújától, a Fico melletti több éves kitartás bélyegétől. Mindenesetre a SaS elutasította Matovic feltételeit és követeli távozását nemcsak a miniszterelnöki tisztségből, hanem a kormányból is. Sulik hétfő délután le is mondott, jelezve, ugyanezt várja Matovictól is. A megegyezésre szerdáig adtak haladékot a liberálisok, ellenkező esetben lemondanak a minisztereik, és távozik a párt a kormányból. A SaS nélkül viszont nincs parlamenti többsége Matovic pártjának.
Ha a lakosságon múlna, Matovicnak azonnal távoznia kellene. A felmérések szerint a legnagyobb lakossági bizalmatlanság épp az ő kormányával szemben mutatkozik: 83 százalék elégedetlen a kabinettel, 82 százalék menesztené Matovicot, s ráadásul úgy véli, hogy többé nem is szabadna betöltenie a kormányfői tisztséget.

Továbbra is meredeken emelkedik a Covid-fertőzöttek száma szerte a világban

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.23. 07:21

Fotó: LUKAS KABON / AFP
A fertőzöttek száma 123,6 millióra, a halálos áldozatoké 2,72 millióra emelkedett.
A világon 123 635 513 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 722 715, a gyógyultaké 70 108 094 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint kedd reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 123 160 171 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 2 715 080 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja a leginkább, ahol 29 867 690 fertőzött volt eddig, és 542 888-en haltak meg. Brazíliában 12 047 526 fertőzöttről, 295 425 halálos áldozatról és 10 611 595 gyógyultról tudni. Indiában 11 646 081 fertőzöttet, 159 967 halálos áldozatot és 11 151 468 gyógyultat jegyeztek fel. Oroszországban 4 416 226-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 93 812-re, a gyógyultaké pedig 4 031 205-re emelkedett. Franciaországban 4 358 910 fertőzöttet és 92 776 halálos áldozatot regisztráltak. Az Egyesült Királyságban 4 315 602 a fertőzöttek száma, és 126 411-en haltak meg a betegségben. Olaszországban 3 390 181 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 105 328, és 2 719 477-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Spanyolországban 3 228 803 fertőzöttet és 73 543 halálos áldozatot regisztráltak. Törökországban 3 035 338 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos közlés szerint 30 178. Németországban 2 678 262 a fertőzöttek száma, 75 009 a halottaké, 2 437 183-an meggyógyultak. Kolumbiában 2 342 278 fertőzöttet és 62 148 halálos áldozatot tartanak nyilván. Argentínában 2 252 172 a fertőzöttek és 54 671 a halottak száma. Mexikóban 2 197 160 az igazolt vírusbetegek és 198 239 a halottak száma.

Szabad szemmel: A világ egyáltalán nincs oda Orbán vakcinamutyijáért

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.03.23. 06:50

A magyar kormányfő jövő tavasszal szeretné újraválasztatni magát, ezért az oltásokat is felhasználja a kampányához. A vakcinákat tette meg járvány elleni küzdelem egyik fő elemévé.
NZZ Magyarországon bőven van oltóanyag, a járvány mégis vastagon szedi áldozatait, ám ennek megvan a maga oka. Következik az egészségügyi rendszer általános állapotából, még inkább abból, hogy főként az elvándorlás miatt nincs elég szakember, de azért az Orbán-kabinet is megtette a magáét a bajok érdekében. A lap megszólaltatja a Semmelweis Egyetem rektorát, aki pontosan tudja, hogy nem szabad időt veszteni, mert a fertőzés 3. hulláma átcsap az országon. Azaz oltani és oltani kell. Annál is inkább, mert az új mutáns okozza a megbetegedések 90 százalékát. Nap mint nap százak halnak meg, számuk már 18 ezer felett jár. A kínai vakcina lehetővé tette, hogy felgyorsítsák az ellenanyagok beadását, de a legtöbb így is a Pfizer készítményéből fogy. A Szputnyikot csak korlátozottan használják. Ugyanakkor Merkely Béla nem érti, miért akkora az ellenkezés nyugaton a Sinopharmmal szemben, de túlzásnak tartja az AstraZeneca körüli vitát is. A közkórházak jó része roskadozik a hatalmas terhelés alatt. Teljes kapacitással dolgoznak, de nincs elég ágy és a hírek szerint több helyütt már dönteni kell arról, hogy kit próbáljanak lélegeztető gépekkel megmenteni, illetve ki az, akiről le kell mondani. Merthogy nincs elég ember, aki működtesse a készülékeket. Ám ebben része van a kormánynak is, mert a ragály kellős közepén íratott alá új szerződéseket az egészségügyi alkalmazottakkal, aminek hatására 4 ezren vették a kalapjukat. Ők most nagyon hiányoznak. Úgyhogy már helyi fideszes politikusok is bírálják kormányt, amiért az önkényes és nem átlátható módon hozza meg döntéseit. Nem részletezi az adatokat, ugyanakkor megtiltotta, hogy orvosok, ápolók nyilatkozzanak a sajtónak. Viszont nincs válasz olyan égető kérdésekre, mint pl. hogy miért halnak meg ennyien. Az oltás közben kaotikusan zajlik, az alapjául szolgáló adatbázis megbízhatatlan. Az viszont veszélyes elegyet alkot, hogy egyfelől a hatalom a beoltottak jelentős arányával büszkélkedik másfelől viszont hullanak az emberek. Az ellenzék próbál tőkét kovácsolni a helyzetből és azzal vádolja a kormányt, hogy az gazdasági megfontolásokból sokáig halogatta a korlátozásokat, az egészségügyet azonban kivéreztette. Merkely Béla ezzel együtt bizakodó, szerinte május közepére jelentkezik az oltások hatása. Hogy ez így lesz-e, attól nagyon sok függ Orbán Viktor további hatalma számára is.
Libération Orbán Viktor, a magányos lovag – írja a francia újság –, miután Magyarország előbb méregdrágán vett orosz és kínai vakcinát, majd tegnap további két, sötét lónak számító szert hagyott jóvá. Azaz szégyentelenül tett a döntésre, miszerint az uniós államok közösen szerzik be az oltóanyagokat. Teljesen rejtélyes, hogy mi vezérelte a magyar kormányt, hiszen az európai hatóságok még nem ütötték rá a pecsétjüket a szóban forgó kínai, illetve indiai készítményre, de a magyar fél még nem is rendelt azokból, ugyanakkor bőven van már beszerzési forrás. Mindenesetre Orbán, aki előszeretettel fordul szembe az EU-val, az orosz és kínai segítségnek hála, rekord szintre tornászta fel a beoltottak arányát. Azonban ennek nagy volt az ára. Mégpedig szó szerint. A Sinopharmért, amelyből idáig egymillió adag érkezett a kért ötmillióból, egységenként 31,50 eurót kell fizetni. Ami jóval több, mint amennyit az unió kialkudott a Pfizerrel, illetve az AstraZenecával. Ott a kért ár: 15,50, illetve 2,15, szintén euróban. Ráadásul figyelembe kell venni, hogy a kínai gyártmány még mindig nem jutott túl a kipróbálás stádiumán. Az oroszok 8 eurót számítanak fel a Szputnyik V-ért, de úgy alakították, hogy a szerződéses feltételek nekik kedvezzenek. Így pl. az orosz állam mentesül minden felelősség alól. Ha bármi vita van, az orosz bíróság az illetékes, a nemzeti jog alapján.
Washington Post Magyarország világbajnok az engedélyezett vakcinák számát tekintve, csak éppen szembesülni kénytelen a Covid-19 brutális 3. hullámával. Kanadai szakértők szerint egyetlen más állam sem járult hozzá hét oltóanyag bevetéséhez. Az ENSZ idáig háromféle szerre bólintott rá, az EU Gyógyszerügynöksége négyre. A magyar kormány azonban kitáncolt a sorból, amikor zöld jelzést adott a kínai és orosz szereknek. Az Indiából rendelt ellenanyag, amely éppen most ment át a magyar szűrőn, szintén megkapta az WHO és az Afrikai Unió támogatását. Orbán Viktor, aki jövő tavasszal szeretné újraválasztatni magát, az oltást tette meg a járvány elleni küzdelem egyik fő elemévé. Ennek köszönhetően ezen a téren a földrészen csak a britek állnak jobban. Ugyanakkor ha a halottak számát nézzük, mégpedig 100 emberre vetítve, akkor a mutató csak a cseheknél rosszabb az egész világon.
Die Presse Sötét ügyletek köttetnek Magyarországon és a Nyugat-Balkán több államában is a járványt kihasználva. Grasszál a korrupció, aki közel van a tűzhöz, vagyis jó kapcsolatokat ápol a kormánnyal, az az oltóanyag vagy a védőeszközök közvetítőjeként élete üzletét kötheti meg. Mint pl. az a volt jéghokis, akinek a világon semmi köze nem volt idáig az egészségügyhöz, ám közreműködött, hogy a magyarok megvegyék a világ egyik legdrágább vakcináját. A lap idézi a direkt36-ot, amely kiderítette, hogy Gergely Csaba cége mindössze tavaly novemberben alakult, a tulajdonos azonban, aki idáig az italüzletben jeleskedett, nem volt hajlandó elárulni, miként keveredett a gyógyászat területére. Hogy kik állnak befektetőként a feltételezett stróman mögött, azt nem tudni. Az azonban biztos, hogy a hatalom 150 millió eurót perkált a szóban forgó Danubia Pharmán keresztül, azaz az egységár nettó 30 dollár. Egy olyan szerért, amely még nincs engedélyezve az EU-ban, viszont sokkal többe kerül, mint a Brüsszel által rendelt készítmények. A hasonló német botrány után már hullanak a fejek, Európa keleti felén viszont általában következmények nélkül maradnak az ilyen ügyletek, amikor politikusok kerülnek gyanúba. Virágoznak a jutalékos megbízások, eljött az ágazattól távol álló közvetítők és postaládacégek ideje. Ám ez csak felnyomja az árat. Szintén a direkt36 derített arra fényt, hogy Magyarország tavaly márciustól júniusig 10-szer akkora árat fizetett a kínai lélegeztető gépekért, mint Olaszország, a németek pedig annyira ügyesek voltak, hogy nekik az eladók 50-szer kisebb összeget írtak bele a számlába. De a magyaroknál akkor is egy éppen csak hogy létrejött vállalkozást vontak be a tranzakcióba. Az alakulásnál ugyanaz az ügyvéd segédkezett, mint a legutóbb, a Sinopharm importja előtt.  
Die Welt Egy igen tekintélyes Európa szakértő szerint az autoriter magyar és lengyel törekvések hatalmas károkat okoznak az EU-nak, csak éppen a földrész közvéleménye ezt mintha nem venné észre, pedig a folyamat már ott tart, hogy Varsó alighanem hamarosan, akár már jövőre felmondja a jogközösséget az unióval, bár azért a tagságot fenntartaná. Laurent Pech, aki a Jogi és Politikai Kart vezeti a londoni Middlesex Egyetemen, rámutat, hogy a két ország egyre inkább tekintélyelvű lesz, olyannyira, hogy a Freedom House szerint a magyar rendszer már nem is demokratikus. Ennélfogva egy választási autokrácia alakult ki a közösségen belül, amelyet – egyedülálló módon - Brüsszel tart fenn anyagilag. A magyar választások nem tisztességesek, nem szavatolják az egyenlő feltételeket, mi több, részben manipuláltak. A szálakat a Fidesz mozgatja, kézben tartja a sajtót és a pénzforrásokat. Az ellenzéknek a hegyen felfelé kell megvívnia a harcot, miközben az egész rendszer ellene van. A bíróságokat tekintve azonban a lengyeleknél még cudarabbak a viszonyok. A szakember szerint a szakítást a jogállami mechanizmus idézi elő, mert aligha kétséges, hogy a végén az Európai Bíróság áment mond a szabályozásra. Orbán és Kaczynski a fellebbezéssel csupán az időre játszik, hogy addig, ami még legalább egy év, még jobban bebetonozhassa tekintélyuralmi rendszerét. Ehhez Merkel adta meg nekik a felhatalmazást, amikor a két ország tavaly év végén a hosszú távú uniós költségvetés, illetve a mentőcsomag vétójával fenyegetőzött. Ha az EU várható verditkje nyomán a Bizottság elmarasztalja Lengyelországot, akkor az minden bizonnyal kinyilvánítja, hogy a továbbiakban a nemzeti jog alapján jár el, nem kér a közösségi szabályokból. Ez pedig még tovább rombolja majd a szervezet hitelét, hiszen látni, hogy Brüsszel már most sem képes érvényt szerezni a saját elveinek. Akkor meg milyen alapon sürgeti azok betartását a Nyugat-Balkánon?