Előfizetés

Posztok nélkül maradhat a Fidesz az EP-ben

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.03.23. 06:40

Fotó: Mathieu Cugnot / Európai Parlament
A Fidesz európai parlamenti képviselői arra számítanak, hogy semmilyen bizottsági helyet nem kapnak az uniós törvényhozó testületben.
A Fidesz európai parlamenti képviselői arra számítanak, hogy semmilyen bizottsági helyet nem kapnak az uniós törvényhozó testületben. “Arra készülünk, hogy a fideszes képviselőknek, a többi független képviselővel szemben, diszkriminatív módon nem lesznek parlamenti szakbizottsági helyeik” – nyilatkozta lapunknak Deutsch Tamás delegációvezető. A politikus szerint ez a célja a Fidesznek korábban otthont adó néppárti és “más baloldali frakcióknak”. Miután a kereszténydemokrata Hölvényi György kivételével a magyar kormánypárti képviselők március elején kiléptek az Európai Néppárt (EPP) frakciójából, s a függetlenek közé ültek, elveszítették tisztségeiket és tagságukat minden parlamenti testületben. Egyedül Járóka Lívia őrizhette meg EP-alelnöki címét, mivel őt a plenáris ülésen választották meg. A fideszesek által hátrahagyott 12 szakbizottsági és egyéb pozíció a néppárti frakciót illeti meg, feltéve, hogy az erőviszonyok felborulása miatt egyetlen politikai csoport sem kezdeményezi a helyek újraosztását. Parlamenti forrásaink szerint mostanáig ez nem történt meg, így az EPP-ben már meg is kezdődött a jelölési folyamat ezeknek a pozícióknak és posztoknak a betöltésére. A személyi javaslatokat várhatóan David Sassoli EP-elnök fogja bejelenteni a szerdán kezdődő plenáris ülésen. Deutsch Tamás arról tájékoztatta lapunkat, hogy ezzel egyidőben a Fidesz európai parlamenti delegációja kezdeményezni fogja az elnöknél, hogy “módosítsák a frakciók között a bizottsági helyek elosztására vonatkozó megállapodást, hogy ezzel a 12 fideszes EP-képviselő is rendelkezzen függetlenként bizottsági tagsággal”. Az indítványról a politikai csoportoknak, megegyezés híján a házbizottság szerepét betöltő Elnökök Konferenciájának kell döntenie, amelynek a parlamenti elnökön kívül a frakcióvezetők a tagjai. A függetleneknek nincs képviselőjük a grémiumban, és a házszabály szerint nem kötelező nekik szakbizottsági helyet sem biztosítani. Ennek ellenére a többségük részt vesz valamely parlamenti testület munkájában, a fideszesek érkezéséig csak a litván Viktor Uspaskich volt kivétel ez alól. Megkérdeztük az EP mértékadó politikai csoportjait, hogyan viszonyulnának a helyek újraosztásához a parlamenti testületekben. Egy néppárti forrás szerint az EPP nem ellenezné egyes szakbizottságok létszámának a növelését annak érdekében, hogy a fideszeseknek is jusson hely. A szocialisták, a liberálisok és a zöldpártiak nem nyilvánítottak véleményt. Lapunknak nyilatkozó illetékesek szerint a nagy pártoknak valószínűleg nem fűlik a foguk ahhoz, hogy elkezdődjön egy bonyolult számolás és adok-kapok, amikor az év végén úgyis tisztújítás várható. Mivel a parlamenti testületek vezetőségét eleve 2,5 évre választják, kilenc hónap múlva egyébként is újra kell osztani a szerepeket. EP-s forrásaink szerint leghamarabb akkor a Fidesz képviselői is bizottsági helyekhez juthatnának, feltéve, hogy még mindig függetlenként politizálnának.

Meghökkentő összegekből alakul a népi edzésforma

Kósa András Vas András
Publikálás dátuma
2021.03.23. 06:00
Nyoma sincs az ebbe a nagykanizsai házba bejegyezett Élet Szolgálat Egyesületnek
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Kétoldalas pályázattal nyert egy egyesület 12 milliót Kásler Miklóstól az „ethno-fitnesz” kifejlesztésére. Az állami Magyarságkutató Intézet szakértője 2 millióért segít.
Meglepő feladatokra fizetnek ki meghökkentő összegeket az eleve különös, közpénzből állt magyar ethno-fitnesz projektben – tudta meg a Népszava, miután közérdekű adatigénylés nyomán munkatársunk betekinthetett azokba a pályázatokba, amelyek Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter egyedi döntése alapján kaptak támogatást tavaly decemberen, a járvány második hulláma idején. Még januárban írta meg a Népszava, hogy „A magyar ethnofitness edzésforma kidolgozására” 12 millió forint támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán, Kásler Miklós döntése nyomán az Élet Szolgálat Egyesület. A szervezet honlapján megadott telefonszám nem működött, és az egyesület nagykanizsai címén csak egy üres lakást találtunk, a nyertest végül a Facebook-on értük el. Ráadásul a szervezet elnöke nem tudta megmondani, mi is az az ethnofitness, és férjéhez, az egyesület alelnökéhez irányította lapunkat. Törőcsik Pál – aki hosszú évekkel ezelőtt Nagykanizsa fideszes alpolgármestere volt – azt mondta: „Ez a mi találmányunk, fitnesz mozgáskultúra magyar népzenére. A cél, hogy a fiatalokat is megszólítsuk, ebben a formában mutassuk be nekik a hatalmas hazai népzenei és néptánckincset.” Most – miután lapunk munkatársa betekinthetett a pályázati iratokba – kiderültek a projekt részletei. Már amennyiben sok részlet lehet egy olyan pályázati anyagban, amely nem egészen két oldal hosszú. Bár a pályázat rövid, így sem sikerült abban egyeztetni a 12 millió forintos mozgásforma pontos nevét: azt „ethnofitness”-ként és magyarosítva „ethno-fitnesz”-ként is írták. Ahhoz, hogy sikerüljön „a földművelő magyar nép zenéjét és táncát” megkedveltetni, a pályázók tánccsoporttal, koreográfussal és egy fitnesz-instruktorral dolgoznak együtt. A kidolgozott majd a tánccsoport által begyakorolt mozdulatsorból 40 perces oktatóvideó is készülne, amit a pályázók reményei szerint iskoláknak és néptánc csoportoknak mutatnának be. A költségek részletezéséből kiderül: a 12 milliós támogatásból „projektvezetőként” Kása Csaba, a humántárca alá tartozó állami Magyarságkutató Intézet (MKI) szakértője 2 millió forintot kap. Kása Csaba az MKI-ra feltöltött életrajza szerint az 1867-1949 közötti időszak magyar történelmének szakértője. Kutatási területe: „A magyar nemzet érdekében dolgozó – eddig nem, vagy részben kutatott, továbbá nem a kellő objektivitással feltárt – politikusok, közéleti személyek életének, munkásságának feldolgozása”. Mivel mindez elég távol állónak tűnik a magyar néptánckultúra hagyományaitól, arról is megkérdeztük Kása Csabát, hogy mennyire érzi magát kompetensnek az ethno-fitnesz ügyében, de megkeresésünkre nem reagált. A projektben feladatot kap 500 ezer forintos megbízási díjjal egy vezető néptáncos is: az ő személye azért érdekes, mert nem egészen két éve még gyermek-, és ifjúsági kategóriában indult egy néptáncversenyen. A munkát Erdélyből online segíti egy koreográfus, aki 1 millió forintot kap, míg az egyesület alelnöke, Törőcsik Pál „szervezőként” 2 millió forintra számíthat. A 40 perces oktatófilm 500 ezer forintból készül el, és beterveztek 450 ezer forintot olyan feladatokra, mint „a projekt adminisztrálását végzők tiszteletdíja, magángépjárműhasználat, tömegközlekedési bérlet, vonatjegy”. Noha az egyesület egy nem egészen két oldalas anyaggal jelentkezett támogatásért, a minisztérium lapunk érdeklődésére úgy fogalmazott: Minden pályázat esetén "részletes háttéranyagot" kér be a pályázóktól, ez alól az Élet Szolgálat Egyesület sem volt kivétel. A tárcától újra megkérdeztük, nem kifogásolható-e, hogy az Élet Szolgálat nem a megadott címen működött, és az egyesület elnöke sem tudta, mire nyertek 12 millió forintot, ám a minisztérium szerint miden rendben van. Mint írták, a kérelem benyújtása, a támogatás megítélése, folyósítása, annak felhasználása, elszámolása, valamint ellenőrzése jogszabályok által meghatározott formában történik.

Rockopera „mezőgazdasági környezetben"

Az Élet Szolgálat Egyesület pályázata a nem egészen kétoldalas leírással még a kidolgozottabbak közül való – összegezhető, miután átnéztük a Kásler Miklós miniszter döntése nyomán támogatott anyagokat. Az Audiovizuális Kultúra Fejlesztéséért Egyesület egyoldalas pályázati leírásából egyetlen mondat utal arra, hogy mit kezdenének tízmillió forinttal: felkutatnák az 1957-ben meggyilkolt Boldog Brenner János halálával kapcsolatos „objektív és lelki” részleteket, továbbá kétnyelvű „vizuális szakmai anyagot” alkotnának. A tízmillióból ötöt fordítanak két hónap alatt „kutatásra, interjúkészítésre”. Az egyesület egyik alelnöke Schatz Péter: ő kulcsszereplője volt a Habony Árpád által vezényelt fideszes médiaterjeszkedésnek a Balkánon, és a 24.hu korábbi információi szerint Észak-Macedóniában adócsalás miatt vádat emeltek ellene. Az egyik legnagyobb összeget, 54 millió forintot Izsák város önkormányzata nyerte el, a Nemzeti Lovas Színház Szent László, a táltoskirály című rockoperájának bemutatására. Az opera létjogosultságát többek között azzal igyekeztek indokolni: „A lovas környezet új teret biztosít, mivel a magyar operettek zöme mezőgazdasági környezetben játszódik, így egyáltalán nem öncélú a lovon való bemutatásuk.” (Itt érdemes megemlíteni, hogy a pályázatban a szerzők hol operáról, hol operettről írnak.) A pályázatból kiderül, hogy a teátrum 12,065 millió forintot kap a rockopera színpadra állításáért „produkció vásárlás” címén, de ezen felül az előadás megrendezésének összes költsége az önkormányzatot, pontosabban a támogatást folyósító Nemzeti Kulturális Alapot terheli a 3,3 milliós szállásdíjtól kezdve a 2,54 millióba kerülő „csoportos étkezésen” át a 10,9 milliós „marketing költségekig”. A tavaly 748 millió forintból gazdálkodó Veritas Történetkutató Intézet és Leváltár 20 milliós támogatási kérelmében (Trianon és a magyar felsőoktatás címmel) nettó 10,47 millió forint szerepel „közreműködők kifizetése” és nettó 1 millió egy júniusi konferencia résztvevőinek személyi díjaként. - Kósa András

Legalább 400 BKV-dolgozó esett ki a munkából, de a többi társaságnál is aggasztó a helyzet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.22. 22:48

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Van, ahol a létszámhiányt átszervezésekkel próbálják megoldani.
Több mint 400-an nem tudnak dolgozni csak a BKV-nál, mert vagy megfertőződtek a koronavírussal vagy családtagjuk miatt vannak karanténban, több kollégát pedig elvesztettek az elmúlt hetekben - értesült a Blikk. A BKV sajtóirodája a portálnak azt írta: naponta fertőtlenítik a járműveket, illetve lekordonozták az első üléssorokat is.  Ugyanakkor Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke szerint ez nem sokat ér, a járművezetők nem itt, hanem a végállomásokon, a tartózkodóépületekben kapják el, adják át egymásnak a vírust.
„Ezek kis zárt helyiségek, ahol a kollégák enni tudnak, papírokat töltenek ki és pihennek két indulás között"

– hívta fel a figyelmet Dorner.

A lapnak a közlekedési vállalat néhány dolgozója elmondta: hiába találkoznak tömegekkel a munkájuk során, őket nem oltják még, csak a speciális a munkakörben, például energetikai diszpécserként dolgozókat, ahol 1-2 megfertőződés is ellehetetlenítené az üzemeltetést. A BKV sajtóosztálya szerint éppen ezért készült egy felmérés elsősorban a forgalomirányítást végző dolgozók között, aminek eredményeként 138 munkatársukat oltották be a Szent Imre Kórházban.   A többi közlekedési társaság sincs sokkal jobb helyzetben. A vírus a kisebb létszámban irodistákat, forgalomirányítókat és ellenőröket foglalkoztató BKK-t is elérte. Munkatársaik közül 77-en voltak koronavírusosak, 82-en meggyógyultak, ketten meghaltak, 45-en pedig karanténban vannak. A Volánbusz azt közölte, hogy a harmadik hullámban náluk is emelkedik a megbetegedések és a hatósági karanténba kerülők száma. Ők a létszámhiányt átszervezésekkel próbálják megoldani.  A MÁV hosszú levélben reagált a portál megkeresésére, azonban érdemi választ nem kaptak a kérdéseikre. Korábban a Népszava írta meg elsőként, hogy a metróforgalmat is veszélyezteti az ott dolgozók létszámának jelentős csökkenése. Amint arról beszámoltunk, a MÁV-ot sem kíméli járvány. Vannak a cégnél megbetegedések, sőt halálos áldozata is volt a járványnak, de ezzel együtt állítják: a fertőzési adatok náluk sem rosszabbak az országos átlagnál.