Meglepő feladatokra fizetnek ki meghökkentő összegeket az eleve különös, közpénzből állt magyar ethno-fitnesz projektben – tudta meg a Népszava, miután közérdekű adatigénylés nyomán munkatársunk betekinthetett azokba a pályázatokba, amelyek Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter egyedi döntése alapján kaptak támogatást tavaly decemberen, a járvány második hulláma idején.
Még januárban írta meg a Népszava, hogy „A magyar ethnofitness edzésforma kidolgozására” 12 millió forint támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán, Kásler Miklós döntése nyomán az Élet Szolgálat Egyesület. A szervezet honlapján megadott telefonszám nem működött, és az egyesület nagykanizsai címén csak egy üres lakást találtunk, a nyertest végül a Facebook-on értük el. Ráadásul a szervezet elnöke nem tudta megmondani, mi is az az ethnofitness, és férjéhez, az egyesület alelnökéhez irányította lapunkat. Törőcsik Pál – aki hosszú évekkel ezelőtt Nagykanizsa fideszes alpolgármestere volt – azt mondta: „Ez a mi találmányunk, fitnesz mozgáskultúra magyar népzenére. A cél, hogy a fiatalokat is megszólítsuk, ebben a formában mutassuk be nekik a hatalmas hazai népzenei és néptánckincset.”
Most – miután lapunk munkatársa betekinthetett a pályázati iratokba – kiderültek a projekt részletei. Már amennyiben sok részlet lehet egy olyan pályázati anyagban, amely nem egészen két oldal hosszú. Bár a pályázat rövid, így sem sikerült abban egyeztetni a 12 millió forintos mozgásforma pontos nevét: azt „ethnofitness”-ként és magyarosítva „ethno-fitnesz”-ként is írták. Ahhoz, hogy sikerüljön „a földművelő magyar nép zenéjét és táncát” megkedveltetni, a pályázók tánccsoporttal, koreográfussal és egy fitnesz-instruktorral dolgoznak együtt. A kidolgozott majd a tánccsoport által begyakorolt mozdulatsorból 40 perces oktatóvideó is készülne, amit a pályázók reményei szerint iskoláknak és néptánc csoportoknak mutatnának be.
A költségek részletezéséből kiderül: a 12 milliós támogatásból „projektvezetőként” Kása Csaba, a humántárca alá tartozó állami Magyarságkutató Intézet (MKI) szakértője 2 millió forintot kap. Kása Csaba az MKI-ra feltöltött életrajza szerint az 1867-1949 közötti időszak magyar történelmének szakértője. Kutatási területe: „A magyar nemzet érdekében dolgozó – eddig nem, vagy részben kutatott, továbbá nem a kellő objektivitással feltárt – politikusok, közéleti személyek életének, munkásságának feldolgozása”. Mivel mindez elég távol állónak tűnik a magyar néptánckultúra hagyományaitól, arról is megkérdeztük Kása Csabát, hogy mennyire érzi magát kompetensnek az ethno-fitnesz ügyében, de megkeresésünkre nem reagált.
A projektben feladatot kap 500 ezer forintos megbízási díjjal egy vezető néptáncos is: az ő személye azért érdekes, mert nem egészen két éve még gyermek-, és ifjúsági kategóriában indult egy néptáncversenyen. A munkát Erdélyből online segíti egy koreográfus, aki 1 millió forintot kap, míg az egyesület alelnöke, Törőcsik Pál „szervezőként” 2 millió forintra számíthat. A 40 perces oktatófilm 500 ezer forintból készül el, és beterveztek 450 ezer forintot olyan feladatokra, mint „a projekt adminisztrálását végzők tiszteletdíja, magángépjárműhasználat, tömegközlekedési bérlet, vonatjegy”.
Noha az egyesület egy nem egészen két oldalas anyaggal jelentkezett támogatásért, a minisztérium lapunk érdeklődésére úgy fogalmazott: Minden pályázat esetén "részletes háttéranyagot" kér be a pályázóktól, ez alól az Élet Szolgálat Egyesület sem volt kivétel. A tárcától újra megkérdeztük, nem kifogásolható-e, hogy az Élet Szolgálat nem a megadott címen működött, és az egyesület elnöke sem tudta, mire nyertek 12 millió forintot, ám a minisztérium szerint miden rendben van. Mint írták, a kérelem benyújtása, a támogatás megítélése, folyósítása, annak felhasználása, elszámolása, valamint ellenőrzése jogszabályok által meghatározott formában történik.
Rockopera „mezőgazdasági környezetben"
Az Élet Szolgálat Egyesület pályázata a nem egészen kétoldalas leírással még a kidolgozottabbak közül való – összegezhető, miután átnéztük a Kásler Miklós miniszter döntése nyomán támogatott anyagokat.
Az Audiovizuális Kultúra Fejlesztéséért Egyesület egyoldalas pályázati leírásából egyetlen mondat utal arra, hogy mit kezdenének tízmillió forinttal: felkutatnák az 1957-ben meggyilkolt Boldog Brenner János halálával kapcsolatos „objektív és lelki” részleteket, továbbá kétnyelvű „vizuális szakmai anyagot” alkotnának. A tízmillióból ötöt fordítanak két hónap alatt „kutatásra, interjúkészítésre”. Az egyesület egyik alelnöke Schatz Péter: ő kulcsszereplője volt a Habony Árpád által vezényelt fideszes médiaterjeszkedésnek a Balkánon, és a 24.hu korábbi információi szerint Észak-Macedóniában adócsalás miatt vádat emeltek ellene.
Az egyik legnagyobb összeget, 54 millió forintot Izsák város önkormányzata nyerte el, a Nemzeti Lovas Színház Szent László, a táltoskirály című rockoperájának bemutatására. Az opera létjogosultságát többek között azzal igyekeztek indokolni: „A lovas környezet új teret biztosít, mivel a magyar operettek zöme mezőgazdasági környezetben játszódik, így egyáltalán nem öncélú a lovon való bemutatásuk.” (Itt érdemes megemlíteni, hogy a pályázatban a szerzők hol operáról, hol operettről írnak.) A pályázatból kiderül, hogy a teátrum 12,065 millió forintot kap a rockopera színpadra állításáért „produkció vásárlás” címén, de ezen felül az előadás megrendezésének összes költsége az önkormányzatot, pontosabban a támogatást folyósító Nemzeti Kulturális Alapot terheli a 3,3 milliós szállásdíjtól kezdve a 2,54 millióba kerülő „csoportos étkezésen” át a 10,9 milliós „marketing költségekig”.
A tavaly 748 millió forintból gazdálkodó Veritas Történetkutató Intézet és Leváltár 20 milliós támogatási kérelmében (Trianon és a magyar felsőoktatás címmel) nettó 10,47 millió forint szerepel „közreműködők kifizetése” és nettó 1 millió egy júniusi konferencia résztvevőinek személyi díjaként. - Kósa András
