munkanélküliség;építőipar;vendéglátás;ellenőrzés;feketemunka;munkaügyi hivatal;

Még mindig megéri a feketefoglalkoztatás

Épp a koronavírus (első) évében ugrott meg jelentősen a bejelentés nélküli foglalkoztatás a vendéglátásban. A kényszerű bezárások miatt elbocsátottak így nem sok segítségre számíthattak.

Két koreai állampolgárságú szakács és egy magyar állampolgárságú konyhai kisegítő dolgozott abban a Komárom-Esztergom megyei ipari parkban található étteremben, amelyet tavaly decemberben a munkaügyi hatóság emberei ellenőriztek, és ahol akkor kiszállításra készítettek ételeket. A két szakácsnak nem volt munkavállalási engedélye.  A konyhai kisegítő heti 20 órás részmunkaidős szerződéssel volt bejelentve 2020 februárjától. Ehhez képest november elejéig hétfőtől-szombatig napi 12 órát, majd napi 8 órát dolgozott. Munkabére 1200 forint volt óránként: ezt készpénzben kapta, írásbeli elszámolás nem volt róla. 

Csongrád-Csanád megyében az első és második hullám között az éttermi munkáltatók igyekeztek behozni a kiesett időszak forgalmát, de sok esetben alkalmi jelleggel foglalkoztatták a korábban munkaviszony keretében alkalmazott dolgozóikat. Számos esetben egyáltalán nem vagy nem mindennapra jelentették be a munkavállalókat. Az ezt észlelő ellenőröknek azzal érveltek, hogy a veszélyhelyzet alatti bevételkiesés után nem tudták kitermelni a magas járulékokat.

A fentiek csupán két példa az innovációs tárca foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának a tavalyi évben végzett munkaügyi ellenőrzések tapasztalatait összefoglaló, most közzétett jelentéséből. Jól mutatják, miért vannak rendkívül nehéz helyzetben a tavaly november óta bezárni kényszerült vendéglátóhelyek dolgozói. Akiket ugyanis ily módon foglalkoztattak, majd a kényszerű zárás miatt elbocsátottak, vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis összegű álláskeresési juttatásra számíthattak. Az ellátás feltétele ugyanis a megelőző három évben legalább 360 napos bejelentett munkaviszony vagy vállalkozói jogviszony megléte. Ekkor jár a korábbi (bejelentett) bruttó bér maximum 60 százaléka (legfeljebb 161 ezer forint), de ez is csak három hónapig. Emiatt lehetséges az, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál februárban nyilvántartott több mint 302 ezer regisztrált munkanélküli közül alig 78 ezren kaptak álláskeresési juttatást, több mint 147 ezer embernek pedig gyakorlatilag a semmiből kell megélnie (a többiek 22 800 forintos szociális támogatást kapnak). A tényleges munkanélküliek száma éppen ezért lehet a hivatalos adatnál jóval magasabb,  hiszen sokaknak nem is érdemes bejelentkezniük.   

Igaz, a munkaügyi ellenőrzések szerint nem a vendéglátásban a legelterjedtebb a feketefoglalkoztatás, hanem az építőiparban. Ám utóbbi ágazat eddig kevésbé szenvedte meg a koronavírust, most pedig éppen felfutóban van, így a szabálytalanul foglalkoztatott dolgozóknak legalább a munkanélküliségtől kevésbé kell tartaniuk. A jelentés szerint egyébként éppen azért adta az építőipar az összes feketefoglalkoztatott majdnem felét - ami a 2019. évi 37 százalékhoz képest jóval magasabb arány -, mert a legtöbb ellenőrzés az építőipari vállalkozásokat érintette, hiszen azoknak kevésbé kellett a koronavírus miatt leállniuk. A tavalyi munkaügyi ellenőrzések harmada így az építőiparban történt, ezek alapján pedig az ágazatban a fekete foglalkoztatás 2017 óta tapasztalt csökkenése megállt, s az ágazaton belül immár 42 százalék az arány.     

A vendéglátásban ezzel szemben „csak” minden tizedik feketemunkás dolgozik, de ez a 2019-es 8 százalékhoz képest növekedés. Ez azt is jelenti, hogy majdnem minden ötödik éttermi munkavállaló bejelentés nélkül dolgozott a koronavírus (első) évében, miközben 2019-ben még csak minden hatodik, hetedik dolgozóra volt ez igaz. Az elmúlt 10 évben ennél csak 2017-ben volt hajszállal magasabb az ágazaton belüli feketefoglalkoztatás, pedig 2011 óta a legkevesebb dolgozót ellenőrizték tavaly.

A koronavírusjárvány miatti korlátozások jelentősen érintették a kiskereskedelmet is, az idén március 8-án mintegy 80 ezer boltnak be is kellett zárnia, a plázákban már meg is kezdődtek az elbocsátások. Ebben szektorban kevésbé jellemző a feketefoglalkoztatás: az összes érintett munkavállaló között 6 százalék a kereskedelmi dolgozók aránya. Ágazaton belül pedig némiképp csökkent is – 11,34 százalékról 10,3 százalékra - a feketefoglalkoztatás. Csongrád-Csanád megyében például azt tapasztalták az ellenőrök, hogy szeptember és december között javult a helyzet, ami részben betudható volt annak, hogy a maszkviselésre irányuló mindennapos ellenőrzések okán a munkáltatók „felkészültek”.      

Kevesebb ellenőrzés volt a koronavírus miattA munkaügyi hatóság 2020-ban összesen 13 192 munkáltatót ellenőrzött. Ezek 71 százalékánál találtak szabálytalanságot, ami az ellenőrzött munkavállalók 64 százalékát, összesen 41 233 dolgozót érintett. A legmeghatározóbb jogsértés továbbra is a fekete foglalkoztatás, ami az ellenőrzött dolgozók 15 százalékát, 9 644 főt érintett. Ez 2019-hez képest némi csökkenés, ám még így is az elmúlt 10 év harmadik legmagasabb feketefoglalkoztatási aránya. A jelentés szerint ennek az az oka, hogy javult az ellenőrzések hatékonysága, a célpontok kiválasztása. Azt is megállapítja azonban a jelentés, hogy a munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése nem volt jelentős hatással a fekete foglalkoztatásra, számos munkáltató nem változtatott „jól bevált” gyakorlatán - tekintettel többek között az alacsony ellenőrzési fenyegetettségre is. Azt is leszögezi ugyanakkor a jelentés, hogy a 2020-as eredményekből levont következtetések nem lehetnek olyan egyértelműek, mint a korábbi években, hiszen a tavaszi lezárások miatt 2 ezerrel kevesebb munkáltatót ellenőriztek, az elsődleges szempont akkor a panaszok, bejelentések kivizsgálása volt.