Ismét nyakunkon a munkaerőhiány

Két héttel többet kell várni a szakemberekre, mint tavaly júliusban, és mindössze 2 nappal kevesebbet, mint a pandémia előtt.

Majdnem öt hónapot – 145, illetve 141 napot – kell várni jelenleg egy villanyszerelőre és egy bádogosra, míg el tudja végezni a kívánt munkát, egy gépészre pedig 157 napot is várni kell. A leggyorsabban az ácsok és kőművesek érkeznek, de még ők is csak 94, illetve 101 nappal a megkeresés után tudnak nekilátni az adott munkának. A Mapei Kft. friss kutatása szerint átlagosan 133 napot kell várni jelenleg a szakemberekre.

Azaz két héttel többet, mint tavaly júliusban, és mindössze 2 nappal kevesebbet, mint múlt év februárjában, a pandémia előtt. A generálkivitelezők vállalási ideje is 16 százalékkal nőtt: rájuk 113 napot – Veszprém és Heves megyében 189 napot - kell várni, pedig a pandémia előtt még 97 nappal a megkeresés után neki tudtak kezdeni a munkának.

Ezek nagyon hosszú várakozási idők; az ideális egy-két hónap lenne. Úgy tűnik, a háttérben az otthonteremtési és felújítási támogatások hatására erősödő felújítási hajlandóság áll – mutatott rá sajtótájékoztatóján Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. A februárban készült reprezentítv kutatás során ezért rákérdeztek erre is. A válaszok alapján a felújítást tervezők negyede biztosan, több mint harmada pedig talán igénybe veszi majd az otthonfelújítási támogatást.

Más ágazatokban is újra munkaerőhiány léphet fel a vírushelyzet enyhülése után. Elsősorban ott szembesülhetnek ezzel a munkaadók, ahol a vendéglátásból, turizmusból vagy a többi, a járvány miatt ellehetetlenült ágazatból kényszerűen szakmát váltó tömegekkel töltötték fel a létszámot. Erre már Juhász Csongor, a Prohuman HR szolgáltató vállalat ügyvezető igazgatója hívta fel a figyelmet.

Amint az oltásokkal sikerül felülkerekedni a víruson, újra megnyílnak a határok és újraindul a a vendéglátás és a turizmus. A balatoni nyitás tízezreket von majd el más területekről egyik napról a másikra. A korábban Ausztriában vagy Londonban, de most átmenetileg Magyarországon dolgozó magyarok várhatóan az első adandó alkalommal visszamennek: őket is pótolni kell majd – sorolta a szakember. Úgy véli: ha nem készülnek fel, bajba kerülhetnek azok a gyárak, logisztikai és kereskedelmi cégek, amelyek az utóbbi hónapokban felszívták a hirtelen munka nélkül maradt tömegeket.

A Prohuman ügyvezető igazgatója szerint emiatt újra szükség lesz vendégmunkásokra is, mert egy-egy régióban ismét előfordulhat, hogy nem lesz elegendő bevethető magyar munkaerő. Ha a vállalatok nem találnak megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerőt, előfordulhat, hogy elviszik a termelést máshova, ahol könnyebb feltölteni a létszámot, ez pedig az ország gazdaságának újraindulására is kihatással lehet.

Ilyen értelemben a külföldről érkező dolgozók hozzájárulnak a magyar emberek munkahelyeinek megőrzéséhez is – állítja Juhász Csongor. Hangsúlyozta: a jogalkotóknak meg kell majd oldaniuk, hogy ne legyen túlságosan komplikált, időigényes és bürokratizált a külföldi munkaerő bevonása, ugyanakkor minimalizálják a kontroll nélkül, szürke vagy fekete zónában ide érkező külföldiek munkavállalását.