– így kommentálta lapunknak Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője az állásfoglalást, amelyről szerda este szavaz a képviselőtestület. A Parlament ebben felszólítja az uniós törvények betartatásáért felelős Európai Bizottságot (EB), hogy haladéktalanul alkalmazza a közösség pénzügyi érdekeinek védelmében született, és január elseje óta hatályos jogállami szabályrendszert.
“Az egyes tagállamokban fennálló helyzet azonnali mérlegelést igényel”, áll a határozati javaslatban, amely egyben ultimátumot ad a brüsszeli ellenőrző testületnek: ha június elsejéig nem teszi le az asztalra a rendeletre vonatkozó részletes iránymutatásait, akkor az EP élni fog szerződéses jogával és az EU Bírósága elé citálja az EB-t. A jogszabályt tavaly decemberben fogadták el, de alkalmazását a magyar és a lengyel kormány nyomásának engedve elhalasztották.
Budapest és Varsó szerint csak azután lehetne az új antikorrupciós előírásokat érvényesíteni, hogy az Európai Unió Bírósága jogszerűnek ítélte azokat. Ennek a követelésnek helyt adott az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács, a két ország pedig március közepén benyújtotta keresetét a bíróságra. Ha az ügyet gyorsított eljárással tárgyalják – amit a Parlament is szorgalmazni fog –, akkor az ítélet akár az év második felében megszülethet.
“Az Európai Tanács üléséről készült záróközlemény nem jogszabály”, mondta Cseh Katalin arra utalva, hogy a vezetőknek nincs felhatalmazásuk felülbírálni egy jóváhagyott rendeletet, és utasítani az Európai Bizottságot. A momentumos képviselő ezért kezdeményezte az Újítsuk meg Európát nevű liberális frakcióban, hogy az EP csapjon az asztalra és szabjon határidőt az előírások aktiválására. Felvetését támogatták képviselőtársai, és a javaslat mellé álltak a mértékadó politikai csoportok is. “Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a járvány utáni helyreállításra szánt pénzt ne Orbán strómanjai és haverjai zsebeljék be”, fejtette ki Cseh, aki reméli, hogy a parlamenti ultimátum hatni fog, a pénzköltés ellenőrzésével megbízott Európai Bizottság késlekedés nélkül érvényt szerez a jogállami rendelkezéseknek, és nem kell majd a bíróságon pereskedni. “Semmi olyat nem kérünk, amit ne lehetne betartani”, hangsúlyozta.
A parlamenti állásfoglalás emlékeztet rá, hogy a jogállamiság magában foglalja az átlátható, elszámoltatható és demokratikus törvényhozási eljárást, a jogbiztonságot, a végrehajtó hatalom önkényességének tilalmát, a hatalmi ágak szétválasztását, a független és pártatlan bíróságok által biztosított hatékony bírói jogvédelem elvét. A rendelet előírja, hogy azok a tagállamok, amelyek 2021. január elsejét követően bizonyíthatóan megszegik ezeket a normákat, eleshetnek az uniós támogatásoktól. A szankciókról a tagállamok miniszteri szintű testülete dönt az Európai Bizottság javaslata alapján.
