Optimista az év egészét tekintve a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hiszen az idén akár 4-6 százalékkal is nőhet a magyar gazdaság, igaz jelentősen emelkedő árak mellett. Az év első fele azonban egészen másképp fest majd: az MNB arra számít, hogy ekkor még csökken a foglalkoztatás, az első negyedévre 6,8 százalékos GDP-csökkenést várnak, a második negyedben viszont a tavalyi lezárások miatt jön a felpattanás – mondta Balatoni András az MNB elemzési igazgatója az Inflációs jelentésük csütörtöki bemutatóján. Az első negyed egyrészt a lezárások miatt lesz gyenge, de közrejátszik az is, hogy az autógyárak működését a globális félvezetőhiány is lassította. Ha gyorsabban beindul a gazdaság, amire a jelenlegi harmadik hullámos lezárások mellett talán kisebb az esély, akkor a második negyedben akár 15 százalék feletti is lehet az éves növekedési ütem. De ha elhúzódik a nyitás, akkor is 11 százalékot meghaladó növekedéssel számolnak március- június között. Az év második felében már ennél jóval kisebb növekedési indexek jönnek össze, így jön ki az évi 4-6 százalék közé várt növekedés. Az MNB számításai szerint akár lassabb, akár gyorsabb lesz a kilábalás, a magyar gazdaság eurozónához történő felzárkózása a következő években folytatódik. A hazai gazdaság növekedési többlete a közös devizát használó csoporthoz viszonyítva a teljes horizonton átlagosan 1,2 százalékpont körül alakul, vagyis továbbra is bő húsz év a lemaradásunk.
A MNB látszólag nagyon határozott az infláció kérdésében, kedden Matolcsy György, az MNB elnöke, a csütörtöki tájékoztatón pedig Balatoni András is hangsúlyozta, hogy a jegybank föllép, ha azt érzékeli, hogy tartósan megemelkednek az árak. Az MNB extra laza monetáris politikát folytat évek óta, az elmúlt hónapokban kialakult globális pénzbőség, és a gazdaságok újraindulását kísérő egyedi áremeléseknek komoly inflációs hatása lehet. Nagyon jelentős emelkedés jön az inflációban a következő hónapokban – ismerte el Balatoni András, ám hozzátette, ha minden jól megy ez csak az árak rövidtávú átmeneti megugrását jelenti. Ezzel együtt áprilisra már öt százalék feletti éves inflációs mutatóval számol az MNB – ennek oka az olajárak emelkedése és a forint gyengülése miatt bekövetkező üzemanyagáremelkedés, ami éves szinten meghaladja majd a 15 százalékot, míg az alkohol- és dohánytermékek 12 százalékkal drágulnak, főként a dohánytermékek jövedékiadó emelése miatt. Ezen áremelkedések már jelentős részben bekövetkeztek, ám további inflációs kockázatot jelent a gazdaság újraindulása, illetve az ekkor várható szolgáltatói áremelések. Az MNB szerint egyelőre a szolgáltatók körében visszafogott az áremelési szándék, ezt a következtetést kérdőíves kutatásokból vonta le a jegybank elemzői stábja, így a szektorban éves átlagban mintegy 3,6 százalékos drágulást várnak, míg a korábbi magas árindexet produkáló élelmiszerek az átlag alatt, 3,1 százalékkal drágulhatnak. Összességében – ha minden úgy alakul, ahogy azt MNB szeretné és a gazdasági szereplők sem viselkednek másként– , idén éves átlagban 3,8-3,9 százalékkal nőhetnek az árak, míg 2022-ben az infláció már 2,9-3 százalékra mérséklődhet. A lassabb vagy későbbi kilábalás az alappályához képest alacsonyabb inflációt eredményezhet, ám a kockázatok inkább felfele mutatnak: a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés, illetve a világgazdaságból érkező külső árnyomás is inkább gyorsíthatja az áremelkedés ütemét.
Az MNB egy dologtól tart, hogy az áprilisi-májusi ársokk miatt kialakul az úgynevezett másodkörös infláció, és ha ez megtörténne, akkor a pénzromlás üteme tartósan magasan, 4 százalék körül maradhatna. A jegybanki kommunikáció most arról szól, hogy átnéznek a április-májusi árhullámon – annak érdekében, hogy ne kelljen idő előtt szigorítani monetáris kondíciókon, amely fékezné a gyors gazdasági helyreállást. Ezen túl a jegybank másik fő üzenete, hogy ha látja veszélyét a másodkörös drágulási folyamatoknak, vagyis az inflációs várakozások elszaladásának vagy akár jelentősebb áremeléseknek, akkor lépni fog.
A piac láthatóan hisz a magyar jegybanknak, a többszörös fogadkozás megtette a hatását, ami a forinterősödésben csapódott le: tegnap az euró ára egészen 364,2 forintig „esett” – amely önmagában még mindig gyászos szint, de mégis közel egy hónapos pozitív rekord. Amennyiben elmarad a másodkörös infláció, akkor 2021 második felétől már csökkenhet az árindex, ám csak 2022 első negyedében csökkenhet a jegybanki inflációs cél, vagyis a három százalék alá – mondta Balatoni András.
