A múlt héten odaígért újabb 10 milliárdot a kormány a fővárosi szakrendelők fejlesztésére, ám a napokban a járványhelyzetre hivatkozva az állami kórházak alá rendelte ezeket az intézményeket. Ha ez az intézkedés nem csak pandémia idejére lesz érvényes, és államosításba fordul, akkor a kabinet elérheti: újra maga rendelkezhet annak az 50 milliárdos támogatásnak a fennmaradó részéről, amit korábban a főváros vezetése alkudott ki a járóbeteg ellátás fejlesztésére az atlétikai stadion megépítésének engedélyezéséért.
A még önkormányzati kézben maradt szakrendelők államosítása különösen érzékenyen érintené a kerületeket. Azok ugyanis azon kevés helyhatóságok közé tartoznak, amelyek a kormány minden korábbi mesterkedése ellenére saját kézben tartották a járóbetegellátást. Egy keddi kormányrendelet azonban a járványhelyzetre hivatkozva a vészhelyzet idejére a városi kórházakhoz telepítette az önkormányzati fenntartású járóbeteg-szakellátók szakmai irányítási jogköreinek gyakorlását és működésük felügyeletét. Sokan tartanak attól, – ahogy arról lapunk is írt – hogy a végső cél a teljes központosítás.
Mint Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes lapunknak fogalmazott, meglepődne, ha a kormány az oktatás és a kórházak után most vinné a szakrendelőket is. Nem ez lenne azonban az első nem várt húzása az Orbán-kabinetnek. Mindenesetre Fürjes Balázs tegnap a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülése után azt állította, hogy idén is megkapja a főváros az 50 milliárdos stadionalkuból idénre jutó 10 milliárdot. (Az államtitkár jelezte, hogy ezen felül 32 milliárdot költ budapesti egészségügyi fejlesztésekre a kormány.) – Már most megállapodása van arról, hogy a stadionalkuból jutó 10 milliárd 75 százalékát az ellenzéki, a fennmaradó részt a kormánypárti vezetésű kerületek kapják. A fővárosnak jutó részből folytatják az MR-CT programot – mondta Kiss Ambrus.
A kormány-főváros paktum értelmében 5 év alatt 50 milliárd forint támogatást kapnának a budapesti önkormányzatok egészségügyi beruházásokra. A tavalyi első 10 milliárdos részletből 2 milliárdot kapott a főváros. A fennmaradó 8,4 milliárdot a tavaly februárban megjelent kormányrendelet szerint a kiválasztott kerületek – I, II., III., IV., V., VI., VIII.X., XII., XIV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XXI., XXII és a XXIII. - között osztottak szét egészségügyi alap- és járóbeteg szakellátás fejlesztésre. Csakhogy decemberben a járvány miatti nehéz pénzügyi helyzetre hivatkozva a kormány 10 milliárd forinttal csökkentette három ellenzéki vezetésű kerület – II. III. és XV. - egészségügyi fejlesztésekre egy másik keret terhére korábban megítélt támogatását, miközben a baráti XII. és a XVII. kerület pénzét 8,8 milliárddal megemelték.
A fővárosi önkormányzat megkapta az ígért 2 milliárdot – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, aki azt is elmondta, hogy a Fővárosi Közfejlesztések tanácsának meglehetősen fagyos hangulatú múlt heti ülésén ígéretet kaptak az idei 10 milliárd kifizetésére is. Ez a pénz természetesen még nem érkezett meg a fővárosi számlára, illetve a felosztásáról sem döntöttek. Talán nem is kell ezzel fáradniuk, hiszen ha államosítják a rendelőket, akkor a felhasználásról is házon belül dönt a kormány. A főváros meg keserű szájízzel veheti tudomásul, hogy csaknem a semmiért egyeztek bele a stadionépítésbe.
