EU-csúcs: középpontban a vakcinabeszerzés

Még Joe Biden amerikai elnök csatlakozása előtt összecsaptak a tagállamok a vakcinaelosztáson. Angela Merkel szerint a szerződéseket tagországok írták alá, nem ostoba bürokraták.

A rohamosan romló járványhelyzetben az uniós állam- és kormányfők elsősorban az oltási kampány felgyorsításáról és a megbízható vakcina ellátásról tárgyaltak csütörtök délben kezdődött videokonferenciájukon. Joe Biden amerikai elnök késő este csatlakozott az online találkozóhoz, hogy ismét megerősítse az Egyesült Államok szándékát a transzatlanti szövetség fenntartására és elmélyítésére.

Az Európai Bizottság a csúcsot megelőző napon exporttilalommal fenyegette meg azokat a harmadik országokat, amelyek nem tartják be a viszonosság elvét, és nem szállítanak oltóanyagot az unió területére. A figyelmeztetés nem Amerikának, hanem kimondatlanul is az Egyesült Királyságnak szólt. Ursula von der Leyen bizottsági elnök azzal igyekezett meggyőzni az intézkedés hasznosságát megkérdőjelező tagállami vezetőket, hogy bemutatta: tavaly december óta a közösség 77 millió dózis vakcinát exportált — ebből 21 milliót a szigetországba —, és 88 milliót tartott meg saját használatra. Vagyis az előállított mennyiség felét külföldre szállította, ami jóval nagyobb mennyiség, mint amennyiről eddig szó volt. Közben a kontinens országai a vártnál jóval lassabban haladnak a lakosság beoltásával.

A csúcs résztvevői zöld utat adtak a schengeni határokon belüli utazást megkönnyítő védettségi igazolvány létrehozásának, és úgy határoztak, hogy fel kell gyorsítani a technikai előkészületeket. Közben az Európai Parlament plenáris ülése megszavazta, hogy sürgősségi eljárással fogadják el a tanusítvány bevezetéséről szóló rendeletet.

Ha minden a terv szerint halad, a nyár elejére megszülethet a digitális zöldigazolvány.

“A szerződéseket a tagállamok írták alá, nem holmi ostoba bürokraták!” – sajtóhírek szerint Angela Merkel német kancellár ezzel vágott vissza osztrák kollégájának, Sebastian Kurznak, aki a videokonferencián is előhozakodott azzal, hogy az EU-n belül igazságtalan a vakcinaelosztás, ezért öt másik közép- és kelet-európai tagállammal egyetemben, Ausztriát is kárpótolni kell az Európai Bizottság által beszerzett plusz 10 millió adag Pfizer/BioNTech oltóanyagból. Mivel Ausztria jóval előrébb tart a lakosság beoltásával, mint néhány térségbeli ország, így Kurznak nem sok pártfogója akadt a csúcs résztvevői között.

A tagállami vezetők egy idő után felfüggesztették a “vakcinavitát” és külpolitikai, illetve gazdasági témákról tárgyaltak. Az együttműködés szorosabbra fűzését helyezték kilátásba Törökországgal, ha az eurázsiai állam is teljesíti az EU által támasztott feltételeket és továbbra is elkötelezettséget mutat a feszültség oldására a Földközi-tenger keleti medencéjében. Az EU cserébe a gazdasági kapcsolatok fejlesztését és újabb anyagi támogatást ígért az országban tartózkodó négy millió szíriai menekültek ellátására. A huszonhetek ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a jogállam és az alapvető jogok érvényesülését akadályozó fejlemények miatt.