A szaglás- és ízérzés csökkenése vagy akár tartós elvesztése is a koronavírus-fertőzés jellegzetes tünete. A szaglászavar több típusa is előfordulhat – mondta Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont főorvosa.
A légszomj, a köhögés, a nehézlégzés, a láz, az izom- és ízületi fájdalmak mellett az Amerikai Járványügyi Hatóság (CDC) listáján már tavaly tavasszal jellegzetes és gyanús tünetként jelent meg a szaglászavar. Ez jelentheti azt, hogy a szaglás csökken, a beteg csak bizonyos szagokat érez, vagy meg is szűnik. Jelentkezhet torz szaglás is, amikor olyan szagokat érez a fertőzött ember, amelyek a valóságban nincsenek jelen. Ezek általában nem kellemes szagok, például romlott étel vagy dohányfüst. Járhat az ízérzés elvesztésével, torzulásával is. A panaszok hullámzók is lehetnek, átmeneti javulás után visszaesés is következhet.
Több oka is lehet
Általában a szaglászavar megjelenésében közrejátszhat többek közt valamilyen trauma, fejsérülés, de idegrendszeri rendellenességet (Parkinson-kór, SM) is jelezhet, állhat a hátterében gyógyszer mellékhatás, autoimmun vagy endokrin betegség is. Moric Krisztina hozzátette, hogy a fül-orr-gégészeti vonatkozású kiváltó okok között szerepel a műtét, például orrsövény utáni állapotok, felső légúti, illetve szinonazális, vagyis az orrot- és a melléküregeket érintő fertőzések (például rhinitisz, vagyis szénanátha, krónikus orrmelléküreg-gyulladás és orrpolipózis, valamint felső légúti fertőzés is), valamint a Covid-19 is. A jelenlegi helyzetben különösen fontos, a koronavírus eredetű és az egyéb felső légúti fertőzések által okozott szaglászavart meg tudjuk különböztetni – hangsúlyozta a szakorvos.
Légúti betegségek esetén a szaglászavar fokozatosan jelentkezik és gyulladásgátló kezelésre rendszerint jól reagál. A koronavírus-fertőzés miatti szaglásvesztés hirtelen jelentkezik, és jellemzően nem jár egyéb, a felső légúti betegségeknél jellemző tünettel, mint az orrdugulás vagy -folyás. Jellegzetesen társul hozzá ízérzészavar is, valamint nem feltétlenül, de megjelenhet a többi, koronavírus-fertőzésre utaló tünet, mint a köhögés, a légszomj, a nehézlégzés, a fáradtság vagy a fejfájás.
A koronavírus-fertőzés miatt bekövetkező szaglásvesztés okairól jelenleg több magyarázat is van. A bostoni Harvard Medical School kutatói összefoglalták, mi állhat a háttérben. Az egyik – és viszonylag ritkán bekövetkező - lehetőség szerint a vírus hatással lehet a központi idegrendszer szaglóközpontjára. Más elmélet szerint a kórokozó nem direkt a neurális sejteket támadja meg, hanem az azokat körülvevő, úgynevezett támasztósejteket, amelyek szintén a szaglóhám részét képezik, így azok „kiszolgáltatottá” válnak, nem jutnak elég tápanyaghoz.
Rontja az életminőséget
Mivel a külvilágról kapott információkat az érzékszerveink biztosítják, az ízlés és a szaglás hiánya akár életveszélyes következményekkel is járhat, ha például nem érezzük, hogy szivárog a gáz vagy odaégőben van az étel, de komoly egészségügyi kockázatot jelenthet a romlott élelmiszer elfogyasztása is. Ez az állapot a kutatások és a betegek tapasztalatai szerint is érzelmileg igen megterhelő, az érintettek körében gyakori a fokozott stressz- és depressziós tünetek megjelenése. Táplálkozási problémákat is kiválthat, hiszen a beteg nem tudja élvezni az ételek ízét, sokan kevesebbet esznek, túlízesítik: édesítik, sózzák vagy fűszerezik az ételeiket. Hosszú távon ezek egyike sem egészséges.
A koronavírus-fertőzés miatti szaglászavar egyénenként különböző ideig tarthat. Van, akinél néhány napon vagy héten belül visszatér a normál szaglás, de gyakori, hogy a zavar tartósan, akár 6 hónapig is fennmarad. Ha a koronavírus-fertőzés lezajlását követő hetekben sem tér vissza a szaglás, javasolt fül-orr-gégészhez fordulni. Így az egyéb lehetséges okok kizárása mellett, a károsodott szaglószerv működését helyreállító kezelést is mielőbb el lehet kezdeni – mondta a szakorvos.
