Előfizetés

Pintér szigorított volna, Orbán nem

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.03.27. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A kabinetben is feszültséget okoz, hogy a drámai helyzet ellenére sem szigorítottak – tudta meg lapunk.
Pintér Sándor belügyminiszter a virológusok és a Magyar Orvosi Kamara tanácsait követve már két hete szigorúbb járványügyi intézkedéseket sürgetett Orbán Viktornál, de a miniszterelnök úgy döntött, nincs szükség ilyenekre – értesült a Népszava több forrásból is. Információink szerint a belügyminiszter már a március 15-ei hosszú hétvégére is kijárási korlátozásokat szeretett volna elrendelni. Többek között ennek jegyében kérte Karácsony Gergely főpolgármestert is, hogy ne nyissa meg a gyalogosok előtt a Lánchidat meg a Pesti alsó rakpartot, és városvezetés le is mondott erről. Úgy tudjuk, Pintér most megint ezt kérte a fővárostól, de ezúttal Budapest másként határozott.
A kormánytagok közötti vitára utalhatnak az elmúlt napok ellentmondásos nyilatkozatai is. A kabinet szerdán ülésezett, de akkor – mint az a csütörtöki kormányinfón kiderült – nem döntöttek a járványügyi intézkedések módosításáról. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter akkor azt mondta: pénteken dönt az Operatív Törzs például arról, változzon-e a boltok nyitvatartása, és bevezessék-e az üzletekben a tíz négyzetméterenként egy vevő elvét. Pénteken azonban sokáig nem volt egyértelmű, döntöttek-e. Orbán Viktor az Operatív Törzs ülése után előbb tényként állította: „A boltoknak a működési rendjét át tudjuk alakítani, erről ma délután tudnak dönteni az operatív törzsben. Az irányokat kijelöltük, átállunk a négyzetméter alapú nyitvatartásra. (…) Ennek a részleteit még mindig tárgyalja az Operatív Törzs, ahonnan eljöttem, és délután, legkésőbb holnap reggel ennek a részletszabályai meg fognak jelenni a Magyar Közlönyben”. Ez alapján úgy tűnt, lesznek változások. Délután azonban Gulyás Gergelynek kellett tisztáznia a helyzetet, és rendkívüli sajtótájékoztatón tette egyértelművé: most nem változik semmi, csak akkor lehet szó nyitásról, ha megvan a 2,5 millió beoltott, ezt pedig húsvét után lehet. Arról nem tett említést, hogy miért halasztották el „a négyzetméter alapú nyitvatartást”, ha az nem könnyítés, hanem szigorítás lett volna.

Megbukott az ellenőrző oldal

A vakcinaregisztráció állapotát ellenőrző kormányzati oldal adatai szerint már február 12-én elkezdődött annak fejlesztése – szúrt szemet webfejlesztőknek. Ezt a Reddit nevű nemzetközi fórumoldal egyik csatornáján egy mellékelt kép is igazolja. Ez azt jelenti, hogy másfél hónap alatt sem sikerült olyan oldalt létrehozni, ami bírná a nagy terhelést – indulása napján előbb elérhetetlenné vált, majd nem működött megbízhatóan. A kormány szerint terheléses támadás érte az oldalt. - U. Gy. 

„Az egyetemek politikai megszállása zajlik”

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.03.26. 20:43
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Szegedi Tudományegyetem tanára szerint most azért kell küzdeni, hogy az alapítványi kuratóriumok önkényuralma ne valósulhasson meg.
Egyre több magyar egyetem lép be a „modellváltók” sorába, vagyis állami fenntartásról alapítványi fenntartásra áll át, de az egyik legfontosabb kérdésre továbbra sincs válasz: erre konkrétan miért van szükség? – hangzott el a Stádium 28 Kör péntek esti online vitafórumán, melynek témája a felsőoktatás átalakítása volt. Fábián István, a Debreceni Egyetem tanára rámutatott: azok az „előnyök”, amelyekkel a kormány indokolja a fenntartóváltást, valójában nem tennék szükségessé az alapítványi fenntartást. Mint mondta, 15-25 éves stratégiai finanszírozási megállapodásokat a jelenlegi rendszerben is lehetne kötni az egyetemekkel és „rugalmasabb működési modellt” is ki lehetne alakítani, ha lenne rá döntéshozói akarat. A „minőségi bérezésről” sem azért mondtak le az egyetemek, mert nem akarták jobban megfizetni a dolgozókat, hanem azért, mert a kormány erre nem biztosított elegendő forrást. Hozzátette: az az érv sem állja meg a helyét, hogy alapítványi fenntartásban az egyetemek szabadsága növekedni fog; épp ellenkezőleg, véleménye szerint az egyetemek autonómiája valójában szinte teljesen megszűnik, s csak az alapítványi kuratóriumok döntéshozói szabadsága lesz nagyobb. Továbbá az az „érv”, hogy a modellváltással az orvosképző egyetemek megtarthatják a klinikáikat, szerinte nem előny, hanem zsarolás. Hibának tartja azt is, hogy az átalakításokról nem készültek hatástanulmányok, elmaradtak a széleskörű konzultációk, miközben ez elvárható lett volna. Úgy véli, azzal, hogy az alapítványi kuratóriumokba politikusokat és kormányközeli tagokat neveznek ki, lényegében az egyetemek „politikai megszállása zajlik”. Fábián István szerint a következő években ad hoc jellegű, improvizatív változások várhatóak a felsőoktatásban, azok minden hátrányával, veszélyeivel együtt. A fórumon részt vett Stumpf István, a modellváltást koordináló kormánybiztos is, aki azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket: az átalakítás valójában esélyt teremt arra, hogy az egyetemek versenyképesebbek legyenek. Elismerte, hogy a felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium „nagy vehemenciával” állt bele a modellváltásba, ami Palkovics László innovációs miniszter „workaholic” (munkamániás – a szerk.) jelleméből is adódik. Szerinte is lehetett volna „lényegesen több” információt közölni az érintettekkel az átalakításokról, de állítása szerint készültek több mint száz oldalas hatástanulmányok is, például a gödöllői egyetem esetében. Stumpf István nem érzi úgy, hogy a kuratóriumok politikailag elfoglalnák az egyetemeket, mint mondta, a tagok kiválasztásánál figyelnek a sokszínűségre: legyenek ott az állam, a gazdaság, az egyetem és a tudomány képviselői. Ő maga levelet írt minden rektornak, hogy javasoljanak kuratóriumi tagokat, s írt a Magyar Tudományos Akadémia elnökének is, hogy jelöljön akadémikus tagot – ezeket a javaslatokat pedig igyekeznek figyelembe venni. A modellváltásra egyébként ő úgy tekint, hogy azzal az egyetemek megszabadulhatnak eddigi „béklyóiktól”. – Persze lehetett volna más megoldást is találni, nemcsak alapítványi fenntartást, de a kormány ezt választotta – tette hozzá. Semjén András, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpontjának kutatója azt mutatta be, hogy a 2010-es évekre számos más országban is megjelentek az egyetemi kuratóriumok, de „jobb helyeken” csak tanácsadói szerepben. Szerinte a magyar egyetemek alapítványosításának folyamata nem illeszkedik tejesen a nemzetközi trendekbe. A Szegedi Tudományegyetem tanára, Szajbély Mihály pedig arra figyelmeztetett, a modellváltás körüli tisztázatlan körülmények soha nem látott viszályokat idéztek elő az egyetemi életben, véleménye szerint a Szegedi Egyetem történetének legsúlyosabb bizalmi válságát éli most meg: egész karok fordultak szembe egymással vagy szenátusi képviselőikkel. Szerinte most azért kell küzdeni, hogy az alapítványok önkényuralma ne valósulhasson meg, ahogy az már megtörtént a Színház- és Filmművészeti Egyetem esetében. – Az alapítványi forma persze nem ördögtől való, de az ördög a részletekben rejlik, és mi pont ezeket a részleteket nem ismerjük – fogalmazott Szajbély Mihály. Eddig tíz egyetem modellváltása valósult meg, s további tizenegy intézmény fenntartóváltása van folyamatban. Azt pedig pénteken jelentették be, hogy a veszprémi Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke a Fidesz politikusa, Navracsics Tibor lesz. A jelenlegi állás szerint mindössze öt egyetem marad közvetlen állami fenntartásban. 

Február óta fejleszthetik a vakcinaregisztrációt ellenőrző oldalt

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.03.26. 20:36

Indulása után egyből elérhetetlenné vált és utána sem működött megbízhatóan (a hivatalos magyarázat szerint terheléses támadás érte).
A vakcinaregisztráció állapotát ellenőrző kormányzati oldal adatai szerint már február 12-én elkezdődött az oldal fejlesztése – szúrt szemet webfejlesztőknek. Ezt a Reddit nevű nemzetközi fórumoldal egyik csatornáján egy mellékelt kép is igazolja. A bejegyzés tartalmazza az oldal készítésének kezdeti dátumát.  A koronavírus elleni oltásra való regisztráció december 8-án indult, de a regisztráltak nem kapnak visszaigazolást az adataik rögzítéséről. A probléma azóta sem megoldott, helyette a kormány csütörtökön indított el egy új ellenőrző oldalt, amely indulása után egyből elérhetetlenné vált és utána sem működött megbízhatóan (a hivatalos magyarázat szerint terheléses támadás érte, ami miatt felejelentést is tettek). – Érthetetlen, hogy miért kell egy ilyen oldal elkészítéséhez másfél hónap, egy tisztességes fejlesztő teszteléssel és a hibák javításával egy hét alatt el kell, hogy készüljön ezzel – nyilatkozta lapunknak egy webfejlesztő. Bár a kérdéses fejlesztői kommentet bármikor átírhatja az arra jogosult személy a kódban, meglehetősen valószínűtlennek nevezte szakértőnk, hogy utólag valaki egy korábbi dátumot írjon a kódhoz. - Hiába készíti el valaki a megjelenési felületet, ha a mögötte lévő adatbázis nem használható, annak elkészítése húzódik el - magyarázta forrásunk. Utóbbira utalhat, hogy sorozatosan jelentenek hibákat a regisztrációjukat ellenőrizni akaró felhasználók. Vannak, akik a már megkapott oltásuk ellenére azt a visszajelzést kapják, hogy még oltásra várnak, mások annak ellenére kapnak nemleges választ a regisztrációjuk sikerességéről, hogy egyébként emailben folyamatosan kapják a kormányzati tájékoztató anyagokat. A Telex arról is írt, hogy akiknek sikertelen regisztrációt írt az ellenőrző oldal, azokat a regisztrációs oldal nem engedi újra regisztrálni.  Lapunk megkereste az operatív törzset és az oldalt működtető Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK), hogy mi az oka az oldal kódjában szereplő dátumbejegyzésnek, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.