Szelestey Lajos;
járvány;újranyitás;COVID-19;
2021-03-27 00:00:00
Szabad szemmel - Unortodox járványpolitika: Mások szigorítanak, mi enyhítünk
A magyar kórházakra példátlan nyomás nehezedik, ennek ellenére hamarosan üzletek nyithatnak meg, továbbá rövidül a kijárási tilalom napi időtartama.
Egész Közép- és Kelet-Európa szigorít, csak Magyarszág nem, noha igen súlyosan érinti a koronaválság. A halálozási arányt és az új betegek számát tekintve az ország világelső, az Orbán-kabinet mégis bejelentette, hogy a következő hetekben enyhít a korlátozásokon. Pedig a miniszterelnök is elismerte, hogy ez a járvány legkeményebb szakasza. A szomszédok inkább az óvatosság politikáját követik.
A magyar kórházakra példátlan nyomás nehezedik, ennek ellenére hamarosan üzletek nyithatnak meg, továbbá rövidül a kijárási tilalom napi időtartama. Tervezik továbbá, hogy az iskolák és óvodák újra fogadják a gyerekeket. Ehhez képes Románia pont ezzel ellentétes intézkedéseket hozott, míg a lengyelek kilátásba helyezték, hogy súlyos bírság vár mindazokra, akik nem tesznek eleget megszigorított zárlatnak.
A földrészen jelenleg a bolgárok, magyarok, csehek, lengyelek és szlovákok vannak a legrosszabb helyzetben, ha azt nézzük, hogy egy főre számítva hányan kerültek kórházba. Magyarországon több orvos is arról számol be, hogy nincs elég szakember az akut esetek ellátására. A kormány ezt tagadja, de azért mozgósított 1200 orvostanhallgatót. Ez sem sokat segített azonban, így már van olyan vélemény, hogy az állapotok pl. Ózdon rosszabbak, mint Bergamóban tavaly tavasszal, amikor kirobbant az egész dráma.
Közép-Európa egyes részeit sújtja leginkább a Covid-19 az egész világon, ám a térségben egyre nagyobb a lázongás a tiltások ellen. Az OECD ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy nem szabad engedni a megszorításokból. Magyarország, amely minden más államot ver az áldozatok aránya alapján, két órával rövidebbre venné a kijárási tilalmat és Húsvét után pár nappal felhúzhatnák a rolót a boltok is.
Az egész földkerekségen 11 ország különösen súlyos helyzetbe került a ragály folytán, közülük egy híján az összes Európa keleti felén található. Mégis fogy az emberek megértése a bezártság miatt és egyes helyeken visszaüt az, hogy a kormányok éveken át nem invesztáltak eleget az egészségügybe.
A legfejlettebb államokat tömörítő Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Szervezet egyik szakértője azonban azt hangsúlyozza, hogy még hónapokig mindenképpen fenn kell tartani a korlátozásokat. Sőt, lehet, hogy további lépésekre is szükség lesz. Amit a régió részben magának köszönhet, mert ezek az államok csak lassan reagáltak, amikor beütött a 2. hullám. Ily módon a 3. roham akkor köszöntött be, amikor még magas volt a fertőzöttség szintje, viszont már csak kevés üres ágy állt rendelkezésre. Ráadásul ezúttal a veszélyesebb brit mutáns támad.
Máltát leszámítva arányait tekintve egyetlen uniós állam sem oltotta be annyi polgárát, mint Magyarország, ám sehol másutt nincs jelenleg ennyi halott. Most bosszulja meg magát, hogy az Orbán-kormány későn lépett, illetve hogy éveken át kiéheztette az egészségügyi ellátást. A kormányfő ezzel együtt abból indul ki, hogy ilyen-olyan vakcinák jóvoltából néhány héten belül 2,5 millión szerzik meg az immunitást és akkor újból lehet iskolába, óvodába menni. Sőt, a nyár meg egészen olyan lesz, mint régen.
Csak a jelen, na, az meglehetősen komor. A kormányfő is elismeri, hogy az ország tavaly tavasz óta most éli át a legnehezebb időszakot. Egymillió lakosra 22,64 halott jut, ami világrekord. És csak kevés jel utal arra, hogy egyhamar enyhülnének a viszonyok. A kórházakban sorra játszódnak le tragédiák.
Szurovecz Illés, a 444.hu munkatársa a gondok legfőbb forrásának azt tartja, hogy a hatalom túl lassan szánta rá magát a cselekvésre, amikor az év elején beütött a 3. hullám. Ennél fogva feltehetőleg rettenetesek az állapotok a kórházakban, ezt azonban az újságíró nem tudja pontosan, mert a sajtót nem engedik be. Az orvosok pedig csak névtelenül hajlandóak nyilatkozni, mert félnek a megtorlástól.
Amikor már látszott, hogy mekkora a baj, Orbán pont akkor jelentette be az újabb nemzeti konzultációt. A vészféket csak március 8-án húzta meg, de a fertőzés görbéje azóta is csak egyre magasabbra tör. Azt természetesen a miniszterelnök is tudja, hogy kevés a doktor. A politikus még 2010-ben vaskézzel próbálta meg orvosolni a szűk keresztmetszetet, amikor kilátásba helyezte, hogy nagy pénzeket kötelesek visszafizetni azok az orvostanhallgatók, akik friss diplomával a kézben külföldre mennek dolgozni.
Aztán a mostani válságban inkább a mézesmadzagra váltott át: azt ígéri, hogy a következő két évben 1300 euróra emeli a pályakezdők fizetését. Addigra alighanem már lefut a járvány.
A Covid-19 hamarosan benyújtja a számlát, mivel a fő európai vezetők, így Merkel és Macron elhibázták a zárlatot, valamint az oltóanyag beszerzését, ám ennek árát várhatóan pártjaik fizetik meg. Eredetileg azt hirdették meg, hogy az EU összetart a bajban, ám a britek lekörözték az uniót a védekezésben. Olyannyira, hogy a német kancellár arra figyelmeztetett: exponenciálisan nő a megbetegedések száma. Közben Párizs és más francia nagyvárosok le vannak zárva, a kórházak intenzív osztályai csúcsra járnak.
A ragály 3. szakasza sok ezer emberéletet követel és eurómilliárdokat emészt fel. Lehet, hogy emiatt már a 2. nyáron elmaradnak a turisták Dél-Európából, ennélfogva azonban tovább fokozódik az északiak versenyelőnye. A következmény mindenesetre az, hogy zuhan a CDU népszerűsége. A francia felmérések arra utalnak, hogy a jövő évi választások első körében Le Pen nyer, de nem kizárt, hogy a 2. menetben is jobbnak bizonyul majd.
Közben pedig a kinyilvánított európai szolidaritás átmegy abba, hogy mindenki azt csinál, amit akar. Az egységet Magyarország bontotta meg, amikor engedélyezte a Szputnyik V használatát. Putyin – Brüsszel jóvoltából – a vakcina diplomácia haszonélvezője lett. Az EU leszerepelt, a politikai közép hitelét vesztette a németeknél és franciáknál. A britek, izraeliek és magyar saját szakállukra cselekedtek. Az unió ezzel szemben túl sokat ígért és túl keveset adott. Erre persze nem fog rámenni, de lassú halált hal, köszönhetően a sok ezer sebnek, amit saját magán ejtett.
Hogy az osztrák kancellár nyert vagy netán vérző orral távozott az uniós csúcs jó öt órán át tartó vakcinavitája után, az csupán nézőpont kérdése – hangsúlyozza az elemzés. De az biztos, hogy Kurz felkavarja az érzelmeket és megoszt. Ellenfelei azt tartják róla, hogy felületes parvenü, aki semmiképpen sem Európa-barát. Hívei ezzel szemben úgy vélik, hogy csinál valamit a földrészen.
Mindenesetre a dolog úgy áll, hogy mivel elszúrták az oltóanyagok rendelését, főként a bolgárok, horvátok és lettek nehéz helyzetbe kerültek. Az általuk át nem vett készletet örömmel megvásárolták a dánok, hollandok és németek. Ausztria az oltásokat tekintve e pillanatban még viszonylag jól áll, de már látszik, hogy lesznek gondjai a 2. negyedévben, mert a Johnson és Johnsontól, csak az előirányzott kontingens 60 %-át rendelte meg. Úgy hogy hiányozni fog több százezer adag, miközben a cél a felnőtt lakosság 70 %-ának beoltása.
Erről persze nem beszélt, ehelyett Brüsszelre igyekezett kenni a felelősséget. De ettől még igaz, amit von der Leyen mondott, hogy végzetes lenne a kérdésben egy kelet-nyugati szembenállás, miközben Moszkva és Peking készségesen ajánlkozik segíteni. Ugyanakkor Berlin, Hága és Koppenhága sem verte nagydobra, hogy nem kíván átadni készleteiből az önhibájuk miatt bajba került kormányoknak.
A vége arcmentő megoldásként az lett, hogy majd az EU-nagykövetek kitalálnak valamit. Szóval: folyt. köv., de a kimenetel bizonytalan.
A kommentár szerint a hét egyértelműen megmutatta, hogy német kancellár hatalma már a végéhez közeledik: Merkel immár nem képes keresztülvinni az akaratát. Ám ez veszélyes nem csak ránézve, hanem az egész CDU számára. Egyáltalán nem lehet ugyanis már biztosra venni, hogy utódja az uniópártokból jön majd. Erre utal a kereszténydemokraták súlyos veresége a két tartományi választáson, meg az is, hogy a kormányfő – történelmi gesztusként – bocsánatot kért, amiért túlzottan kemény intézkedésekkel próbálta feltartóztatni a járványt és ezzel megzavarta a húsvéti nyugalmat.
A jelenség azzal függ össze, hogy kudarcot vallottak Berlin próbálkozásai a válság kezelésére. Ily módon azonban nagyon is elképzelhető, hogy a CDU-CSU 16 év után kikerül a hatalomból. Sőt, még az is elképzelhető, hogy a zöldek adják majd a kancellárt és a szociáldemokratákkal, illetve a liberálisokkal kormányképes többséget tudnak alkotni. Merkel már nem képes stabilizálni az állapotokat az uniópártokban, elvesztette a bizalmat, noha az nélkülözhetetlen egy erős vezető számára. Számára itt a vég, bár szeptember végéig még tisztségében marad.
Orbán Viktor eredetileg a múlt nyáron, a Parlamenttel szemben, a Trianoni emlékmű avatásakor mondta el (nemzetiszocialista) vér és rög-beszédét, amelynek legfőbb bölcsességeit most fémtáblába vésve kiakasztotta várbeli dolgozószobájában. A mondandója az volt, hogy a magyarságnak, a Kárpát-medence legjelentősebb nemzeteként történelmi kötelezettsége van. És ha a nép tartja magát a politikus nemzetpolitikai bölcseleteihez, akkor képes fennmaradni.
A mostani helyszín kiválasztása cseppet sem a véletlen műve, mert egykor ott laktak a magyar királyok, nem beszélve Horthyról, Hitler szövetségeséről. Ilyen történelmi emlékek közepette akarja Orbán irányítani az országot. Ehhez 65 milliót feccöltek bele a korábbi Karmelita-kolostor felújításába. Kipofozták az egész várnegyedet, és historizáló új értelmezést adtak neki. Ehhez a régi lakóknak el kellett költözniük, hogy helyüket intézmények vegyék át. A kilátás egyébként remek odaföntről.
Orbán rendszeresen szónokol a magyar történelemről, érintve a nemzet harcát, önfeláldozását. Továbbá, hogy az ezeréves határok a nyugati erőszak áldozatai lettek. Nem feledkezik meg a nép nagyságáról sem. Amit mond, az egyszerre marcona, erkölcsi és nacionalista kinyilatkoztatás. Na, ez lóg most kivonatosan a szobája falán.
A történész Ungváry Krisztián azonban arra figyelmeztet, hogy a politikus csakis a választóit igyekszik ily módon becserkészni, mert az emberek 30-40 %-a vevő erre a hangra, a pátoszra. Ám a manőver egyúttal alighanem azt célozza, hogy a magyarok ne a súlyos járványhelyzettel törődjenek. Merthogy az ország vezet Európában, mind a halottak, mind az új esetek száma alapján. Ráadásul fény derült arra, hogy a kormány jó ideje többet fordított sportra és templomokra, mint az egészségügyi ellátó rendszerre. Közben a kórházak a rossz járványkezelés miatt már roskadoznak a teher súlya alatt.
Viktor király 7 törvénye – ironizál a kommentár, hozzátéve, hogy a magyarok leghíresebb fia, a Balaton és a Duna ura, Rajka és Mohács között, aki felügyeli Budát és Pestet, továbbá az egész pusztát, kifejezetten szerénységet tanúsított, amikor megelégedett azzal, hogy székhelyén egy fémtáblán kilógatta 7 szabályát. Pedig megtehette volna, hogy 95 tézist szögel ki a Mátyás-templom bejáratára, vagy éppenséggel két kőtáblát, rajta 10 parancsolattal állíttat fel az Országgyűlés előtt. A lényeg: kinyilatkoztatás a Várhegyről.
A 7 pontól a legjobbakat idézi is az írás, amely rámutat, hogy a küldetéstudat nem hibádzik a nemzeti-vallási vezetőnél, Viktor királynál, aki éppen most vezette ki a Fideszt a Néppárt szolgaságából és népét bevitte a Visegrádi Csoportba. A honfitársak most azt kérdik, mi jön még ezek után? Napi gulyás, egy dekrétum, amelyet Gulyás Gergely tálal?
Egyre inkább alakot ölt Orbán külföldi focibirodalma. A magyar kormány az utóbbi 10 évben 1,4 milliárdot irányzott elő a határon túl magyarokra, de ebből csupán 670 milliót folyósított a Bethlen Gábor Alapítvány. Ám most nagy közpénzek kezdenek el kiáramlani a környező országok futballjára.
A bírálók szerint a nagyvonalú támogatás célja, hogy kiterjessze a Fidesz geopolitikai befolyását. A folyamat 2016-tól indult be igazán, az állami alapkezelő tavaly már 316,6 millió értékben hagyott jóvá pályázatokat.
A szlovénoknál és a horvátoknál csak pár ezres az ottani magyarság, a határon túloldaláról érkező anyagi áldás nagy részét ennek megfelelően a futball kapja. A szlovénoknál az elsőszámú kedvezményezett a másodligás lendvai NK Nafta, amelynek elnöke hírek szerint Orbán jó barátja. A 10,4 millió euróból elsősorban akadémia létesül, még az idén. A magyarok ottani ernyőszervezetének nem egészen 6 millió jut.
A horvátoknál a fő kezdeményezettnek a kisebbségi szervezetek számítanak, ideértve újabban az Európa Szövetséget, amely tavaly csaknem egymillió eurót irányzott elő egy mindössze 630 lakosú falucska focicsapatának. Ugyanakkor 16 millió esett le az eszéki klubnak, ahol a fő tulajdonos Mészáros Lőrinc, de érdekelt benne a 4. leggazdagabb magyar, Szíjj László is. Ha minden igaz, az ottani stadion jövőre készül el – 40-50 millió euróból.
Az adatokat kibányászó civil szervezet rámutat, hogy a támogatások teljesen átláthatatlanok és hiányos az ellenőrzés is. Nincs áttekinthető és pontos köponti nyilvántartás. Ezért roppant nehéz megmondani, hogy végül is mire ment el az adófizetők pénze. Mindenesetre az látszik, hogy a befogadott projektek és a tényleges kifizetések között nagy az eltérés.
Az érintett uniós országok a legfejlettebb technikát vetik be, hogy távol tartsák a migránsokat az Európa-erődtől: drónokat, hőkamerákat, olyan készülékeket, amelyek érzékelik a szívdobbanást. Ezzel párhuzamosan azonban egyre gyakoribb az erőszak az elfogott határsértőkkel szemben. A lap tudósítója Horgos közelében felkeresett egy csoportot, amelynek tagjai, köztük egy egykori kabuli joghallgató, már többször nekifutottak, hogy bejussanak Magyarországra.
De csak azt tapasztalták, hogy hiába mond a jog egészen mást, megtagadták tőlük a menedékeljárást. A határmenti erőszakot figyelő egyik civil szervezet helyi vezetője azt mondja, a megfigyelés egyre jobban militarizálódik. A menekültválság óta végbement populista fordulat, illetve a félelem csak ösztönzi az élenjáró műszaki eszközök használatát.
Az EU 35 millió eurót irányzott elő a határok megerősítésére és a migráció kezelésére a mostani hétéves költségvetési időszakban. Eközben a tisztességes eljárás joga valahogy elsikkad. Hogy Magyarország milyen módszereket alkalmaz, az jogszabály-módosítás folytán titok, de az Európai Bíróság is nehezményezte a migránsok kitoloncolását. Olyannyira, hogy a törvénytelen gyakorlat miatt a Frontex az év elején ki is vonta embereit az országból.
Emellett egyre sűrűbben fordul elő, hogy a határrendőrök keményen megverik a technika segítségével kézre kerített illegális határátlépőket. Gumibottal, de használnak pisztolyt, kést és sokkolót is. Az unió határvédelmi szerve szerint azonban nincs összefüggés a határőrizetre költött hatalmas pénzek és aközött, hogy a migránsokat rövid úton visszaküldik a határ túloldalára.
Egyébként az említett afgán fiatalember és barátai a végén csak átverekedték magukat a magyar határkerítésen. Jelenleg egy németországi táborban várják, hogy meglegyen a döntés menedékkérelmük ügyében.