Előfizetés

"Órák alatt halnak meg huszonévesek"

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.03.29. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Már ma tesztelni kellene, hogy mennyi ideig ad védettséget egy vakcina – figyelmeztet Falus András Széchenyi-díjas immunológus, akadémikus.
Sok mindent tudunk már a vírusról, de kérdés, hogy elegendő-e a tudásunk a legyőzéséhez? A tudományban soha nincs olyan, hogy mindent tudunk, egyre többet tudunk viszont ahhoz, hogy elkezdjünk ellene sikeresen védekezni. Tavaly ősszel azt mondta, egy csomó meglepetést tartogat számunkra ez a vírus. Még mindig így van? Persze, hisz folyton új változatok jönnek létre. Már tavaly május-júniusban legalább hat mutánsát írták le a spanyolok, molekuláris alapon leolvasták a genetikai állományát, és változatokat találtak, de azok nem voltak súlyosabbak az eredetinél. Ez a felfedezés nem kapcsolódott ahhoz a rossz élményhez, amit most érzünk a brit – és a többi variánsnál. Igaz lehet, hogy akár 12 ezer változata létezik? Szerintem sokkal több, de kezdjük az elejéről. Nem biztos, hogy a vuhani volt az első SARS-Cov-2 vírus, de kirobbanni a mostani tudásunk szerint 2019 végén Vuhanban tudott. Egy vírus nem élőlény, tehát nem osztódik, hanem megsokszorozza, másoltatja magát a megfertőzött sejttel. Úgy kell ezt elképzelni, mint amikor egy középkori szerzetes a sötét teremben másolta a kódexeket és közben vétett hibákat. Nem változtatta meg az egész értelmét, de a kis elírásokkal új változatokat hozott létre. Jobb így nevezni ennek a vírusnak is az egyes variánsait, mert a mutáns szó valamilyen szörnyet, torz lényt sugall, holott nem erről van szó. Gondoljon bele, mi, emberek is rendkívül sok genetikai elemünkben vagyunk eltérőek. Miért a vírusok ne lennének azok? Hogy jött létre a mostani helyzet, amikor már majdnem kizárólag a brit variáció felelős a magyar megbetegedésekért? Gondoljon az antibiotikum rezisztenciára a baktériumoknál. Van egy szer, amivel a baktériumokat meg lehet ölni, de azok állandóan osztódnak és véletlenül létrejön egy olyan, amelyik megússza az antibiotikumok szőnyegbombázását, megmarad és túlnövi a többit. Ugyanígy lehet elképzelni, hogy valamilyen okból létrejön egy vírusvariáns, ami ellen a korábbiaknál még nehezebb védekezni, mert például stabilabb, mint az előző. Indiában találtak egy olyan variációt, amelyik duplán mutálódott. Ez mit jelent, ettől még jobban kell félni? Ez önmagában nem jelent külön veszélyt. A mutációk öröklődő genetikai változásokat jelentenek, de nincs előjele, hogy melyik lesz a vírusra nézve jobb, ránk nézve rosszabb. Mitől függ, hogy egy vakcina mit ér az egyes vírusvariánsokkal szemben? Jelenleg körülbelül 70 vakcina áll már klinikai fejlesztés alatt. A vakcinafejlesztést úgy is elképzelhetjük, hogy a vírus örökítőanyaga egy 30 ezer betűből álló könyvlap és van egy számítógép, már inkább mesterséges intelligencia, amely az eddig felbukkant vírusvariációk adatai alapján képes megmondani, milyen új változatok kialakulása valószínű. Ez alapján pedig azonnal elkezdik ellenük az új vakcinát gyártani. Az a jó vakcina, ami minél több mutáns ellen ad immunvédelmet, és amely az immunrendszerünket meg tudja tanítani arra, hogy ha majd jön ez a várhatóan kialakuló mutáns vagy a meglévő variánsok közül valamelyik, azt eredményesen semlegesítse. Az, hogy az európai gyógyszerügynökség felgyorsította az egyes vakcinavariációk befogadását, az már válasz erre? Igen. A tudomány egy ilyen krízisben mindig rengeteget fejlődik, a motiváció óriási, a ráfordítások intenzitása és mennyisége sokkal több a korábbiaknál. Még nem nagyon beszélnek róla, de hallatlanul izgalmas irány a pszeudovírusok kutatása. Ezek nanométer nagyságrendű kicsi mesterséges hólyagocskák, amire fel lehet rakni az összes eddigi vírusnak az antigénjeit külön-külön, meg együtt is és már most lehet vizsgálni, hogy a fejlesztés alatt lévő vakcina semlegesíteni fogja őket vagy nem. Jelenleg körülbelül 20-30 vakcina van gyakorlatilag a klinikai vizsgálatok célegyenesében és hozzánk is jönnek hamarosan új oltóanyagok. És még egy: tudjuk, hogy az influenza ellen minden évben oltanak, mert a H meg az N – biztos emlékszik a H1N1 vírusra –, ezek a felszíni fehérjék nagyon gyorsan módosulnak. Régóta keresik, hol van az a közös pont, amiben változatlanok, hogy ne kelljen minden évben oltani. Most ebben is van előrelépés, de még a HIV elleni oltás kifejlesztésében is. A koronavírus elleni vakcinák kifejlesztésének oldalvizén felgyorsult az ebola vagy a dél-amerikai zika vírus elleni vakcina előállítás is. Tehát a mostani pandémia-pánik alatt sok mindent megtudtunk, sajnos ilyen drámai okok is gyorsítják a tudomány fejlődését. Mi befolyásolja, hogy milyen az immunmemóriája valakinek, hogy reagál ezekre a vírusokra és a védőoltásokra? Nagyok az eltérések. Legalább 40 olyan gén és génváltozat van az emberi örökítő anyagban, ami befolyásolja a fertőzést, de az oltás hatását is. Már a járvány elején is sokat beszéltünk a citokin viharról, arról a hiper akut gyulladásról, ami miatt a tüdőödéma kialakul. Ezt ezek a gének befolyásolják. Ám ott van a környezet hatása is, vagyis, hogy milyen más fertőzésen mentem át korábban, milyen a táplálkozásom, a mozgás, higiénia, a lelki állapot. Fontos, hogy hány évesek vagyunk, milyenek a körülményeink, milyen a múltunk. Ezek alapvetően meghatározták a fertőzés esélyét, ezt nevezzük epigenetikai hatásnak. Ebben is minden populációban van egy átlag, egy tól-ig határ, amin belül eltérések lehetnek a betegség kimenetelére vonatkozóan. Mégis egy családban is van, aki beteg lesz, a vele élő másik ember meg nem. Miért? Még egy dolgot meg kell említeni és ez a mikrobiom. A szervezetünk ugyanis egy ökoszisztéma, ami azt jelenti, hogy együtt élünk a testünkben szimbióta baktériumokkal és vírusokkal is. Vannak a mikróbák között „jófiúk” és „rosszfiúk”. A jók a szimbióták, ezek nem betegséget okoznak, hanem olyan feladatokat látnak el, amire szükségünk van. Ez egy győztes-győztes szituáció, mert mi meg tápanyaggal látjuk el őket. Ha megeszünk egy almát, annak a héjában cellulóz van, amit az emberi gyomor és bélenzimek nem tudnak lebontani, de az ott élő baktériumok megteszik nekünk ezt a szívességet. A rosszfiúkat patogéneknek nevezzük, ezek betegségeket okoznak. A jó és a rossz oldal között állandó belharc van, és egy betegség akkor alakul ki, ha a rosszfiúk felülkerekednek. Az pedig, hogy miként reagálunk egy védőoltásra, részben azt is jelzi, mennyire sikerült megsegítenünk a jófiúkat, milyen állapotban van az immunrendszerünk. Hosszabb távon nézve pedig a vakcina megtanítja a szervezetünket, hogy mostantól, amikor csak megjelenik ez a koronavírus, azonnal tegye tönkre, ne engedje elszaporodni. Ez a mechanizmus akkor működik, ha a jó és rossz baktériumok egyensúlyban vannak. Ha azonban a jófiúk eltűnnek vagy kevesen vannak, akkor a vírus felülkerekedik és megbetegszünk. Mitől biztos abban a miniszterelnök, hogy két és fél millió beoltottnál minden megváltozik és jöhet a nyitás? Ez egy reményteli becslés, amit nyilvánvalóan nem csak virológiai, járványügyi meggondolások motiválnak. A lényeg, hogy oltani kell, mert így ott marad a nyirokcsomókban az immun-emlékezet, hogy ha újra jön ez a vírus, akkor a szunnyadó immunmemória sejt „felébredjen az álomból” és megölje. A legjobb, ha ez egy életen át tartó védelmet jelent, mint a gyerekkorunkban kapott Sabin csepp, a gyermekbénulás ellen. A vakcinák egy csoportja azonban csak átmeneti védelmet ad, meg kell ismételni és ma úgy látjuk, a koronavírus elleni jelenlegi oltások is ilyenek. Bármelyiket vesszük, azt, hogy megvan-e még bennünk ez a tanult immunválaszt vagy nincs, csak tesztekkel lehet majd kimutatni. Mikor kéne elkezdeni a tesztelést? Ma, és akkor is csak nagyjából egy év múlva lesz válaszunk, hogy meddig tart a védettség és melyik vakcinát mikor kellene megismételni. Ma, három hónap oltás után még nincsenek erre nézve megfelelő adatok. Közben eljuthatunk oda, hogy a népesség nagyobbik része már nem lesz védett és visszajön a vírus? Nem, ettől nem tartok. Sokan kérdezik, miért lehet pozitív a PCR tesztjük az első vagy akár a második oltás után is? A kínai vakcina elölt vírust tartalmaz, sokan aggódnak, hogy ez „visszavadul”. Van alapja a félelemnek? Ez nem képzelhető el, mert a kínai oltóanyag megölt, inaktivált vírust tartalmaz, visszavadulás pedig csak a legyengített, de élő vírusokkal fordulhat elő, ilyet a COVID vírus ellen jelenleg nem használnak. Ilyen amúgy a kanyaró, mumpsz, rózsahimlő, bárányhimlő elleni vakcina, de ezeknél is nagyon ritkán fordul elő a visszavadulás. Mitől függ, hogy egy vakcinát épp kinek ajánlanak? Ez a gazdasági, politikai és nem feltétlenül a szakmai része a kérdésnek, ezért változott többször is az elmúlt hetekben a korhatár és krónikus betegségekről szóló kommunikáció is, ahol óvatosan kell bánni az egyes oltóanyagokkal. Mégis azt mondom, hiába szerepel a Szputnyik V tájékoztatójában, hogy mondjuk pajzsmirigy alul- vagy túlműködésben szenvedőknek nem biztos, hogy ez a legjobb vakcina, annál biztosan jobb, mint ha egy ilyen beteg elkapja a koronavírust, mert annak borzalmas következményei vannak. Egyre több beteg szenved a fertőzés hosszú távú következményeitől. Akár évek múlva is lehetnek áldozatai? Nem, ettől nem tartok, mert egyre több hatékony vírusellenes gyógyszer is megjelenik, amelyek például az akut gyulladást visszaszorítják, de a poszt Covid szindróma ijesztő, sajnos ma még ismeretlen dolgokat produkál. Egy intenzíves barátom mesélte, hogy most órák alatt halnak meg huszonéves fiatalok, akik fél éve nagyon enyhe tünetekkel átestek a betegségen. Miért van nálunk ennyi halott? Semmiféle genetikai háttere nincs, de azt mutatja, hogy a magyar egészségügy nagyon rossz állapotban van, amiért az elmúlt 30 év valamennyi kormánya felelős. Nem is olyan régen gyakorlatilag felszámolták az előtte nemzetközi összehasonlításban is jól működő közegészségügyi hálózatot, az egyetemi oktatásban az infektológia háttérbe szorult, és persze mi, emberek is felelőtlenek vagyunk. Nyakunkon a klímaváltozás, itt lappanganak a mostanihoz hasonló vírusok, de nem foglalkozunk vele. A pandémia után javulhat a hozzáállás? Remélni remélem, de sajnos ebben kissé szkeptikus vagyok. Kampányok helyett hosszú távon kellene tervezni, kezdve az iskolai egészségnevelési oktatás gyökeres átalakításával.

Névjegy

Falus András Széchenyi-díjas immunológus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének egykori vezetője, egyetemi tanár.

Orbánék idomulnak: Nem csak a járványügyi érvek számítanak

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.03.29. 06:00
Elmaradt szigorítás, tömegek a szabadban
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Mivel magyarázható a tavaly tavaszihoz hasonló szigor elmaradása?
Jó ideje kétszáz fölötti a napi áldozatok száma, húszezer ember veszett oda, a kórházak teljesítőképességük határán – a kormány mégsem döntött a járványügyi szabályok szigorításáról, csak a nyitást halasztotta el kissé. Fideszes képviselőket, kormányzati háttérembereket és politológusokat kérdeztünk: mivel magyarázható a tavaly tavaszihoz hasonló szigor elmaradása? – A társadalom egyre jobban belefárad a korlátozásokba és egy komolyabb szigorítás már kemény ellenállásba ütközne – fogalmazott lapunknak egy fideszes politikus. Más forrásunk ezt konkretizálta is: a kormány számára folyamatosan készülnek közvélemény-kutatások a járványhelyzetről, és most ezek azt mutatják, a választók harmada helyeselne csak szigorításokat. Márpedig a kormány bevallott járványügyi stratégiája az: „az emberek elvárásaihoz” igazítja az intézkedéseit. – Ehhez felmérés sem kell, elég bárkinek pár percet sétálnia az utcán: már a maszkot is egyre kevesebben hordják, és ez a tendencia nem fog megváltozni – mondta egy másik forrásunk. Egy kormányzati háttérember szerint „kettős szorításban él mindenki”: egyrészt fél a bedurvuló járványtól, az egyre fiatalabb elhunytakról szóló hírek miatt. Másrészt viszont egyre nehezebben éli meg a már létező korlátozásokat is, és ismét egyre erősödik az egzisztenciális félelem a lezárások okozta gazdasági károk miatt. – Volt városvezetőként is tudom, hogy ha egy intézkedésnek nagyon nagy az elutasítottsága, azt úgysem tartják be, akkor pedig a hatásfoka is megkérdőjelezhető – mondta egy fideszes politikus. Szerinte a kormány ebben a helyzetben kénytelen a nyitásról beszélni, még ha ez jelenleg nagyon távolinak tűnik is, hogy „legalább valamilyen pozitív üzenetet, fogódzót adjon az embereknek”. Ez a stratégia már nem is változik majd a következő hetekben, a kormányban abban bíznak, hogy mivel eddig nem okozott komolyabb politikai kárt a járvány, a tömeges oltások felfutásával és a harmadik hullám visszaszorulásával ez már így is marad. Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a kormánynak valami kapaszkodót kell adnia az embereknek, hogy már nem tart sokáig ez a járvány, és gondolkozik a nyitáson. Ezért kommunikációjában empátiát sugároz a közvélemény felé: értelek benneteket, mindjárt nyitunk, csak még egy kicsit kell kibírni. A szakember az áldozatokról szólva úgy fogalmazott: ez a statisztika nem jó ajánlólevél a Fidesz számára egy évvel a választások előtt, de ha a sok oltás révén nyárra lecsillapodik a járvány, és nagyjából visszatérhet a normális élet, akkor legalább azt bizonygathatják majd, hogy a kormányának volt köszönhető a sikeres járványkezelés. – Kommunikációs és szakpolitikai okai is vannak annak, hogy a kormány a nyitásról beszél, miközben pusztít a harmadik hullám az országban – mondta Mikecz Dániel, a Republikon Intézet munkatársa. – A nyitás továbbá szakpolitikai alternatíva is. Nem létezik ugyanis olyan jelentős segítség az egyes gazdasági szektoroknak, az otthon tanuló gyerekeknek, amelyek időben, célzottan tudnák enyhíteni a lezárás okozta károkat. A nyitás azonban megteremti a lehetőséget, hogy a társadalom, a gazdaság maga gondoskodjon a kármentésről, amire a magyar állam szemmel láthatólag nem képes. Vasali Zoltán az IDEA Intézet elemzője arról beszélt lapunknak, hogy a kormány láthatóan a már beoltottak számát igyekszik kommunikációja középpontjába helyezni és lehetőleg keveset beszélni a magas halálozási adatokról. – Előbbiben tényleg jól állunk, a halálozási adatok pedig eddig nem okoztak látható politikai kárt a kormánynak. Emiatt viszont komolyabb nyomás sincs a kormányon azért, hogy jelentősen változtasson az eddigi stratégiáján – vélekedett Vasali Zoltán.

Egy hétvége, 473 halott

Két nap alatt 473 ember vesztette életét, 11805 beteget ápolnak kórházban, 1527-en lélegeztetőgépen vannak. Mindeközben Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) harcol. Szerinte a PDSZ számára a kormánnyal való konfliktuskeresés az elsődleges. Szerinte például a szakszervezet a „kormányt szidalmazza és a tanárokat próbálja az iskolák több mint három hét múlva esedékes nyitása ellen hangolni". Gulyás Gergely arról nem tett említést: az érdekvédők hónapokon át – amikor még volt iskolai tanítás – hiába kérték, hogy oltsák be a tanárokat, a kormány válasz az volt: várják ki sorukat. Most végül mégis beoltják őket, ám erről olyan későn döntöttek, hogy lehetnek olyan pedagógusok, akiknél nem alakul ki védettség, mire újraindítanák az iskolákat.

Budapesten is ki fogják adni a Fidesz-közeli, ingyenes City7 propagandalapot

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.28. 12:41

Fotó: Erdős Dénes
A hét második felében megjelent az ellenzéki vezetésű városokban a Mediaworks legújabb kiadványa.
A Magyarnarancs.hu szerint százezres nagyságrendben juttatták el a bulvárba csomagolt kormányüzeneteket Szekszárdon, Miskolcon és Pécsen is.    Korábban a Népszava is beszámolt róla, hogy a kormányközeli kiadó olyan városokban készül megjelentetni az ingyenes, postaládákba eljuttatott hetilapot, ahol a 2019-es önkormányzati választásokon veszített a Fidesz. Akkor a hírek még arról szóltak, hogy Tatabányán, Hódmezővásárhelyen, Szombathelyen, Szekszárdon, Szegeden, Salgótarjánban, Egerben, Miskolcon, Pécsen és Nagykanizsán fogják kiadni a City7-et. Azonban a portál úgy tudja, Budapesten, a Józsefvárosban is ki fogják adni. A már megjelent lapokról a Media1 azt írta, hogy három részből állnak: egyharmad Fidesz-barát, a helyi ellenzéket kritizáló tartalom, egyharmad a Mediaworks központi szerkesztőségében gyártott bulvár, a többi pedig hirdetés. A City7 központi szerkesztőségét Pósa Árpád vezeti, aki 2017-ben a meghekkelt Orbán-interjú után vette át a Fejér Megyei Hírlap vezetését, majd dolgozott a Hír TV online-nál, a Délmagyarországnál, 2020 februárban pedig a Fidesz hivatalos kormánylapjának számító Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese lett.  A pénz láthatóan nem akadály, a fideszes médiumokat összekötő média óriáscégnél a 2019-es évi 1,4 milliárd veszteség ellenére indítják el a több százezer példányos ingyenes propaganda lapcsaládot.