Előfizetés

Üzlet

Nehéz helyzetbe került a napokban az iparkamara elnöke. Parragh László arról beszélt, hogy egy szóval nem tudja leírni, csalódott-e vagy elégedett Orbán Viktor bejelentései után. Az egyik szeme nyilván nevet, mert a gazdasági javaslataik átmentek, a másik meg sír, hogy nem lehet húsvétkor nyitni. Végül a szombati közlönyből derült ki a felemás érzés pontos oka: még marad a szigor, de április 8-a után elvben jöhet a lazítás. Hogy miért pont április 8-a után? Csak. Az embereknek kellett egy újabb céldátum, amikor eljöhet a szebb jövő. Továbbá ha elérjük a 2,5 millió beoltottat, akkor lehet fokozatosan enyhíteni – áll a dokumentumban. Miért pont annyit? Csak. Mert a kormányfő ezt mondta. Ám attól, hogy a mostaninál 600 ezerrel több embert oltanak be, nem feltétlenül torpan meg a járvány, hiszen egyrészt a 2,5 millió a teljes népesség alig több mint negyede, másrészt a vírus terjedése nem pusztán a beoltottak arányától függ, hanem részben épp a szigor mértékétől. De a többségnek elege van a lezárásokból, a kormány meg arról beszél, amit az emberek hallani akarnak, akkor is, ha ezzel nem a járványadatokra, hanem a reményekre ad választ. Pedig a járvány mostani szakaszában (a pénteki mérleg 275 halott és 1480 ember lélegeztetőgépen, a szombati 253 halott és 1512-en lélegeztetőgépen) egy dologról értelmetlen beszélni: a lazításról. Amikor Európában és a világon is a lakosságarányos halálozásokban az egyik legrosszabbul állunk, a járvány elleni harcra, a tesztelésre, a kórházi ellátásra, a védekezési szabályok betartására kell(ene) koncentrálni. Ehelyett mézesmadzagot húznak el az emberek előtt. A hétvégi bejelentések egyike szerint – ahogy a kamara kérte – az üzletekben 10 négyzetméterenként egy vásárló lehet majd. Vagyis egy 200 négyzetméteres boltban alapesetben 20-an lehetnek. Vagy akár 50-en is, mert a 14 év alattiakat és a 65 év feletti „személy segítőjét” nem kell figyelembe venni. Ez a módszer a gazdaság újraindítása szempontjából jó üzlet. A járvány elleni harcban kevésbé.

A civilek 2022-re készülnek

A Civil Választási Bizottság (CVB) 2019-ben szerveződött a budapesti előválasztások támogatására. Ma ennél sokkal nagyobb feladatot vállal magára: az országos előválasztási folyamatok támogatását. A CVB választási technikus. Nem foglalkozik azzal, hogy hány kulcsos adóra lenne szükség, nem vesz részt a járvány kezelésének bírálatában, nem ad tippeket az oktatás vagy egészségügy megszervezésére. Az előválasztások tisztességes megszervezéséhez ad támogatást. Dolga az állampolgári aktivitás ösztönzése, a választási részvétel bővítése, a folyamatok tisztességének felügyelete. A CVB-t civil entitások hozták létre. Tagjai között sem pártok, sem jelölő szervezetek nem találhatók. Ugyanakkor az előválasztások megszervezésében és lebonyolításában, a pártok és jelölőszervezek által létrehozott Országos Előválasztási Bizottság civil tagjaként működik. A Civil Választói Bizottság kiindulópontjai választók által támogatott elvek. Például: az előválasztásokat korrekt módon, a jelöltek esélyegyenlőségére figyelemmel kell megszervezni. A választók ismerjék meg a jelölteket, azok mutatkozzanak és szólaljanak meg. Moderált körülmények között vitatkozzanak mind a 106 választókörzetben és a miniszterelnök-jelölti viták során. A jelöltek közösen elfogadott etikai normákat kövessenek, a CVB ahhoz is segítséget ad, hogyan kell tisztességes és színvonalas vitákat megszervezni. Az előválasztások során etikai normaszegés, elfogadhatatlan magatartás, manipuláció és más, panaszra okot adó jelenségek előfordulhatnak. A Civil Választói Bizottság ezért azt tervezi, hogy előválasztási etikai fórumként is működik. A CVB keretén belül koordináltan működő szervezetek tevékenykednek. Nagyobb, szolgáltató tagjai közül van, amelyik online és offline regisztrációs, választási platformot működtet, van, amelyik a vidéki információs hálózatot szervezi, és olyan is, amelyik szavazatot számol és szavazókörök ellenőrzésében nyújt támogatást. Más szervezetei az előválasztási viták szervezésében vesznek részt, a törvényességet figyelik. A most három éves aHang – amely jelenleg 300 ezer embert ér el országszerte – az utóbbi hónapokban tovább tökéletesítette online és offline előválasztási rendszerét. 2019-ben többszáz civil aktivistát delegált a budapesti sátras szavazások lebonyolítására, ellenőrzésére. 2021-ben az a cél, hogy az ország minden pontján legyen olyan civil aktivista, aki nem tagja semelyik jelölőszervezetnek. A 2018-ban alakult Számoljuk Együtt Mozgalom független civil szavazatszámlálói valamennyi országos, számos időközi választáson, valamint a fővárosi előválasztásokon bizonyították felkészültségüket, elkötelezettségüket a választások tisztaságának és átláthatóságának biztosítása érdekében. A választókerületenkénti szavazatszámlálás lebonyolításához a korábbi választások képzett és gyakorlott számlálói mellé mindenütt helybéli új jelentkezőket is várnak. Együttműködve a pártokkal és a jelöltekkel már az előválasztás folyamatában megkezdik újabb szavazatszámlálók felkészítését a 2022-es választásra. A Nyomtass te is! mozgalom feladata, hogy a legkisebb faluban élők is értesüljenek arról, mi az előválasztás, miért van rá szükség, kikre lehet szavazni, hol és hogyan voksolhatnak hagyományos, illetve online módon. A 2018-ban alakult, diákokból és fiatal felnőttekből álló Tabumentes Egyesület célja a magyar vitakultúra felélesztése, a mindenkori pártok és polgárok közötti társadalmi párbeszéd erősítése. Szeretnék elérni, hogy a 2021-es előválasztásokon minél több és minél jobb minőségű vita kerüljön megrendezésre, így járulva hozzá a verseny átláthatóságához. Azért, hogy ezen viták kulturált, tiszteletteljes, tabumentes eszmecserék legyenek, az egyesület támogatja egy vita etikai kódex kidolgozását. A cél olyan precedensek megteremtése, amelyek a későbbiekben a kormány és az ellenzék közötti diskurzusra is építő jelleggel hatnak. A Civilek a Demokráciáért Egyesület a 2018-as “rabszolgatörvény” ellenes mozgalom kapcsán létrejött szervezet. Elindította a Hármas-egység néven ismert koordinációs folyamatot, ahol pártok, civilek, diákok és szakszervezetek vettek részt, és addig soha nem látott egységben tudtak fellépni, ezzel a progresszív erők széles társadalmi bázisát is be tudták mutatni. A Főnix Mozgalom a 2018-as országgyűlési választások másnapján kezdte el működését. Az alapító tagok korábbi tevékenységének megfelelően elsősorban a fiatalokra, a gyerekekre fordítják figyelmüket, a szociális, kulturális, oktatási és jogi terület áll érdeklődésük és tevékenységük központjában. Végül az ELEGY, vagyis az Ellenzéki Együttműködés egyfajta szellemi bázis szerepét vállalja a választási felkészülés során a közpolitika, a gazdaság, a vidékpolitika, a külpolitika, a jóléti politika, az egészségügy, az oktatás és a nyugdíjrendszer területén.     

A csepegtetett oltás veszélyei

A mondandómat egyetlen bővített mondatba belesűríthetem: a relatíve kevés, oltással már immunizált ember együttélése a magas fertőzöttségű populációval erős szelekciós nyomást hoz létre olyan vírusmutánsok kitenyésztésére, amelyek immunisak az oltóanyag által létrehozott immunválaszra (ezek az r-mutánsok). Az elhúzódó oltási kampány tehát ilyen rezisztens mutánsokat termelhet: a feltételes mód arra utal, hogy szerencsés esetben nem jön létre olyan vírus, amelynek a vakcinák által támadott jellemzőiben (antigén determinánsaiban) bekövetkező változás együtt jár a fertőzőképesség megmaradásával. Ellenkező esetben baj lesz, ha nem változtatunk az oltási és védekezési stratégián!  A vírusok által megfertőzött, már beoltott emberekben a jelenlegi vírustörzsek csak akkor tudnak betegséget okozni, ha nem volt hatékony az immunizálás, vagy ha létrejön a rezisztens mutáns (r-mutáns) valakiben. Ez a r-mutáns aztán megfertőzhet mindenkit úgy, mintha nem is oltottunk volna. Tovább megyek, innentől az oltások szaporodásával egyeduralkodóvá válik, ugyanúgy, ahogy az angol mutáns is kicselezi a védekezési szabályokat (az alaptípust lefojtja a védekezés, az angolt nem, mert hatékonyabban fertőz). Jó, ha nem felejtjük el, hogy a vírusok az élő rendszerben leghatékonyabban szaporodó ágensek. Csak a védekező rendszerünk plazmasejtekké alakuló B-limfocitái tudják felvenni velük a versenyt azzal, hogy gamma globulinokat (IgM, IgG a tesztben) termelnek, amik fehérjék, és gyorsabban készülnek, mint a vírus. Mi lenne a jó taktika? A legjobb az lenne, ha a lehető legrövidebb idő alatt a legtöbben védetté válnának. Ahogy az influenza oltások vagy más vakcinák esetén szokott történni. Ez a hajó sajnos már elment, mert hónapok óta csepegtetetten oltunk. Kétlem, hogy lett volna olyan bátor kormány, amely kivárja a járvány alatt a megfelelő számú vakcina rendelkezésre állását, és akkor napok alatt átoltja a lakosságot. Izrael egyébként majdnem ezt tette, és ezt szerették volna tenni az angolok is. Realitás viszont, hogy a jelen helyzetben azt tegyük, amit a németek, vagyis egyes területeken indítsunk teljes átoltást (ők a határszéleken járnak így el, talán nálunk is beválna) 10 napos szigorú zárás mellett, mert így ott a fertőzöttek és az oltottak is védetté válnak, és megáll a fertőzés. Bármi legyen is a stratégia, az oltottak esetén fellépő újrafertőzésre különös figyelmet kell fordítani. Ők nem egyszerűen fertőzöttek enyhe lefutással, hanem az r-mutánsok potenciális kitenyésztői. Minden ilyen esetet szigorú karanténnal, kontaktkutatással és vizsgálattal kell kezelni, hogy meggátoljuk az r-mutáns elszabadulását. Itt az ideje, hogy a kormány bevesse a korábban sorosozásra-migránsozásra használt nagyágyúját, de egy jobb cél érdekében! Óriásplakátról kell mindenkinek az arcába kiabálni, hogy ha a régi életét vissza akarja kapni, akkor kérje az oltást, és tekintse állampolgári kötelezettségnek - jelentéssel, szigorú karanténnal - megakadályozni az r-mutánsok elterjedését.