Előfizetés

Újabb lesújtó jelentés a magyar sajtó szabadságáról

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.03.30. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Tizennégy oldalon keresztül sorolja a Népszava birtokába jutott jelentésében a magyar médiahelyzettel kapcsolatos aggályait az Európa Tanács.
A Dunja Mijatovic emberi jogi biztos jegyezte, március 15-én véglegesített dokumentum elkészítését számos interjú előzte meg, amelyeket többek között magyar civil szervezetekkel, újságírókkal, kormányzati szereplőkkel – így Varga Judit igazságügyi miniszterrel; Orbán Balázzsal, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesével, Karas Mónikával, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökével; valamint Kozma Ákos ombudsmannal – készítettek. A jelentés első része a szabályozást elemezve megállapítja: a hatalmi ágak szétválasztására figyelő demokráciákban szokatlanul nagy hatalom összpontosul a médiát, a távközlési piacot, a frekvenciahasználatot egyaránt felügyelő hatóság elnökének kezében. Ráadásul az NMHH döntéshozó testületében, a Médiatanácsban 2010 óta kizárólag kormánypárti delegáltak ülnek, így tisztán politikai testületnek tekinthető. A Médiatanácsnak úgy van lehetősége az egyes médiatartalmak vizsgálatára és szankciók meghozatalára, hogy az erről szóló törvény nem sorol fel világos paramétereket arra vonatkozóan, mi számít jogsértésnek. Az Igazságügyi Minisztérium által tavaly felállított Digitális Média Szabadság Bizottság – amely elvileg a Facebook „cenzúrázási gyakorlatát” hivatott vizsgálni – jogkörei szintén ködösek.  A jelentés külön kitér a járványügyi veszélyhelyzet során meghozott, a médiát érintő kormányzati döntésekre, elsősorban a rémhírterjesztés szankciójára. Mint olvasható, tavaly 134 esetben indítottak az új Büntető törvénykönyvi passzus alapján eljárásokat és bár ezek többségét végül megszüntették, az eljárások nagy száma önmagában alkalmas lehet a szólásszabadság szűkítésére. Az pedig az információszabadságot kezdi ki, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva az egyes állami szervek akár 45 napig elhúzhatják a válaszadást a közérdekű adatkérésekre. A dokumentum kitér a tavaly decemberben elfogadott „dróntörvényre”, megemlítve, hogy akár egy éves szabadságvesztés is járhat azért, ha valaki az új jogszabályt megsértve készít felvételeket engedély nélkül más ingatlanjáról. Ez az Európa Tanács szerint súlyosan veszélyezteti a sajtó szabad működését.  Külön fejezetben foglalkozik a jelentés az állami hirdetések piactorzító hatásával. Mint megállapítják, tavaly a hirdetési pénzek 86 százaléka került kormányközeli médiatermékekhez. A számtalan orgánumot – köztük az összes megyei napilapot – tulajdonló alapítvánnyal, a KESMA-val kapcsolatban azt írja a jelentés, hogy 200 újságíró veszítette el a munkáját létrehozásakor. Eközben a közmédia is teljes mértékben a kormányzati retorikát közvetíti, miközben például a Human Rights Watch vagy az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezetektől tilos bármit is közölni. A közmédiáról külön megjegyzi a jelentés, hogy direkt szerkesztői utasítások vonatkoznak a kormányzati álláspont egyoldalú hangoztatására.
A jelentés kitér az Index tulajdonosváltására, a Klubrádió elhallgattatására és megjegyzi azt is, hogy mára a Népszava maradt az egyetlen ellenzéki hangvételű nyomtatott közéleti napilap. A jelentés tizedik oldalán az olvasható, Dunja Mijatovic maga is azt tapasztalta, amikor a kormányzati szereplőkkel interjúzott, hogy többségük „gonosz, kormányellenes propagandának”, „Soros-ügynökök tevékenységének” tartja a médiában megjelenő kritikákat. Ebből egyenesen következik a jelentés szerint például Krekó Péter, a Political Capital vezetőjének esete – amire szintén kitér a jelentés –, akit egy tavaly decemberi nyilatkozata után a kormánymédia célpontja lett. A dokumentum leszögezi: bár a fizikai erőszak egyelőre nem fenyegeti az újságírókat, nem zárható ki, hogy az egyes gyűlöletkampányoknak végül ilyen hatása lesz. A jelentés végül nyolc pontban tesz javaslatot a felsorolt anomáliák megszüntetésére. Többek között egyes jogszabályok módosítását, a civil szervezetekkel való konzultációt, a gyűlöletkampányok elítélését ajánlja.

Bayer Zsolt: a főpolgármester egy kretén

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.29. 22:47

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kormányzati megmondóember feldühödött azokon, akik a hétvégén maszk nélkül "egymás seggében" ültek a Margitszigeten.
Alaposan kiakadtak a keményvonalas fideszes propagandisták a Hír TV Sajtóklub című műsorának hétfő esti adásában amiatt, hogy a főpolgármester megnyitotta a rakpartokat a gyalogosforgalom előtt hétvégére. Konszenzus mutatkozott közöttük abban is, hogy ez a lépés szerintük hatalmas járványveszélyt jelentett, mivel tömegek sétáltak az így lezárt utakon és maszk sem volt a többségen.  Bayer Zsolt szerint, hogy ha ezen vagy a következő héten ismét felmegy a járványgörbe, akkor 
"majd jönnek ezek, Karácsonnyal az élen, meg az összes többi ellenzéki rohadék, és majd elkezd megint orbánozni.... az ember esze megáll... megnyitja a rakpartokat... ez a barom".

A Demokrata főszerkesztője azt mondta, ez ugyanaz a "sátáni gondolkodás", mint amikor az ellenzék felszólal a keleti vakcinák ellen. Bencsik András szerint a rakpartok megnyitása egy vagy két hét múlva katasztrófát fog okozni. Azt sejti, hogy a városvezetés esetleg azt szeretné, berobbanjon Budapesten a járvány és minél többen betegedjenek meg és minél rosszabb legyen.  Gajdics Ottó azokon az embereken értetlenkedett, akik úgy mentek be a tömegbe, hogy nem vettek fel maszkot. "Én komolyan mondom, kezdek hajlani arra, hogy az összes ilyen hülyét meg kell ragadni erőszakkal, és bevinni, hogy kukucskáljon már be egy Covid-osztályra" - jelentette ki indulatosan.  "Olyan hülye, hogy a sötétben a seggét sem találja meg" - utóbbit már a Mediaworks központi szerkesztőségének főszerkesztője mondta a főpolgármesterről. Néző László kifogásolta, hogy nem volt a környezetében egy tanácsadó sem, aki jelezte volna felé a fenntartásait.  Bayer Zsolt még megszólalt a témában. Szerinte elsősorban nem az embereket kell hibáztatni, "de azért egy kicsit hadd hibáztassam már őket." Ezt követően belevágott dörgedelmei áradatába:
"...nem kötelező hülyének lenni. És az, hogy a főpolgármester egy kretén és ezt megcsinálja az egy dolog, de hogy mindenki ennyire hülye, tényleg ?!...hogy maszk nélkül odamegy a tömegbe és ott flangálnak, meg ücsörögnek a Margitszigeten a fűben egymás seggében maszk nélkül?!"

Néző László árnyalta Bayer Zsolt véleményét. Úgy gondolja, az emberek joggal hihették azt, hogy ha a főpolgármester így döntött, csak van annyi esze a döntéshozóknak, hogy ha veszélyes lenne, akkor nem nyitnák meg a rakpartokat. (A téma 12:58-tól tekinthető meg a videóban - a szerk.)

A „bírságbajnok” Patyi András lett a Kúria elnökhelyettese

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.29. 18:26

Fotó: Bruzák Noémi / MTI/MTVA
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Nemzeti Választási Bizottság után újabb fontos pozíciót nyert el Patyi András.
Áder János államfő a Kúria elnökhelyettesévé nevezte ki Patyi Andrást. A kinevezésről szóló dokumentumot hétfőn adta át a köztársasági elnök a Sándor-palotában. Az átadáson az MTI tudósítása szerint Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Varga Zsolt András, a Kúria elnöke és Haszonicsné Ádám Mária, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főigazgatója is részt vett. Patyi András korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, illetve a Nemzeti Választási Bizottság elnöke volt. A „bírságbajnok” jelzőt Orbán Viktor kormányfőtől kapta, miután az NVB elnökeként a 2018-as parlamenti választások előtt Patyi bírságot szabott ki a szabálytalanul kampányoló Orbán Viktorra. Orbán a győzelme után még egy videót is közzétett, amin végig gúnyolja a szerencsétlenül mosolygó elnököt. Patyi, a független NVB elnöke akkor bocsánatot is kért tőle azért, amiért teljesítette kötelességét.