Előfizetés

Nagyobb lesz a hiány: szabad utat tervez a pénzszórásra a kormány

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.03.30. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A költségvetés módosításával teremtene nagyobb mozgásteret a kabinet.
Két hónap alatt 540 milliárd forintos államháztartási hiányt hozott össze a kormány, tette ezt úgy, hogy a bevételek 10 százalékkal emelkedtek tavaly január-februárhoz képest. Vagyis a hiány a múlt évhez hasonlóan idén is kiadási oldalon keletkezik, olyannyira, hogy két hónap alatt összejött az egész évre tervezett deficit harmada. Ugyanis az elfogadott költségvetés szerint a tavalyi több mint 5548 milliárd forint után idén a kiadások mindössze 1491 milliárd forinttal haladhatnák meg a bevételeket. Lapunk  megkérdezte a Pénzügyminisztériumot (PM) a költségvetéssel kapcsolatos terveiről, választ nem kaptunk csak egy utalást egy megjelent interjúra. Eszerint a szaktárca, eltérően a tavalyi évtől, idén az elfogadott költségvetési törvény parlamenti módosítására készül – erről beszélt Banai Péter Benő a Magyar Nemzetnek. A PM államtitkára szerint az „elmúlt időszak tapasztalatai és a gazdaság újraindításának célja” indokolja a tavaly kora nyáron elfogadott 2021-es költségvetés módosítását – jelentsen ez bármit is. Azt viszont elárulta az államtitkár, hogy a PM, illetve a kormány növelni fogja a gazdasággal kapcsolatos kiadásokat, vagyis ez a hiány növelésével jár. Nagy meglepetés nincs az államtitkári bejelentésben, hisz az Államadósság Kezelő Központ a 2021-es költségvetés finanszírozási tervében 3332 milliárdos hiánnyal számolt, szemben az elfogadott 1491 milliárddal. Az viszont meglepő, hogy a kormány a költségvetés módosítását a parlament bevonásával ejti meg, s ezzel helyreállítja a törvényességet. Mint ismert, tavaly a kormány úgy csinált 5548 milliárd forintos államháztartási hiányt, hogy a költségvetési törvény 367 milliárd forintot engedélyezett volna. A kabinet végig kormányhatározatokkal írta felül a törvényt annak ellenére, hogy a Ház folyamatosan ülésezett. A tavalyi deficit 40 százaléka decemberben keletkezett, vagyis még azt sem lehet állítani, hogy hiány drasztikus elszállását kizárólag  a koronavírus-járvány kényszerítette ki. Sokkal inkább arról volt szó, hogy a kormány - főleg az év végén -,  a saját céljaira használta fel a szükséghelyzetből fakadó homályos törvényi felhatalmazást. A 2021-es költségvetést 4,8 százalékos gazdasági növekedésre alapozták, ami akár még össze is jöhet, ám GDP három százalékára rúgó, 1491 milliárdos hiány nem fog. Ilyen, viszonylag konszolidáltan alacsony államháztartási hiányra nincs is szükség, ugyanis az Európai Bizottság 2020-2022-es időszakra felfüggesztette a tagállamoktól elvárt szigorú költségvetési gazdálkodási szabályokat, épp a lehető leggyorsabb gazdasági kilábalás érdekében. Az idei büdzsé módosítását indokolttá teszi az is, hogy annak tavaly nyári elfogadása után olyan kormányzati döntések (lakáspolitika, adózás, orvosi béremelés) történtek, amelyek több ezermilliárd forintos kiadásokkal járnak – hívta fel a figyelmet a Pénzügykutató Zrt. legutóbbi konjunktúrajelentésében. Az elemzőcég arra számít, hogy a választások előtti évben a kormány amúgy sem fogná vissza a kiadásokat, így a tervezett 3 százalékkal szemben, akár 7,7 százalék is lehet a hiány – a tavalyi 8,7 százalék után. Az első kéthavi, viszonylag magas hiányt három egyedi tétel növelte: az egyheti plusz nyugdíj kifizetése, vagyis a „13. havi nyugdíj visszaépítése”, az uniós támogatások megelőlegezése, illetve kisebb mértékben szociális hozzájárulási adó csökkentése miatt kieső bevételek pótlása. Az egyedi kormányhatározatokból az is látható, hogy a harmadik hullám felfutásával márciusban a kormány visszafogta az extra költekezést, ám ez inkább annak tudható be, hogy a járványkezelés elszívta a kormányzati erőforrásokat, s így már nem jutott idő a járványtól független „gazdaságvédelmi” költségvetési kiadások elfogadására. A gazdaságvédelmi alapból a mai napig  számításaink szerint  167 milliárdot költött a kormány, ebből csak 32 milliárd jutott a most végződő harmadik hónapra. A pénz legnagyobb részét 110 milliárdot versenyképességi támogatásokra különítették ki, de jutott gazdaságvédelem címén kórházfelújításra, honvédségi tartalékosok bérére, turisztikai támogatásokra, útfelújításokra, a magyarságkutató intézet, illetve a versenysport támogatására, valamint állami cégek feltőkésítésére is. Ezen kiadások azonban csak részben magyarázzák a magas első kéthavi hiányt. A költségvetés márciusi eredményéről a PM két hét múlva közöl majd csak adatot.  

Tavasszal kerül a parlament elé a 2022-es büdzsé is

Az idei várható gazdasági növekedést a különböző előrejelzések 3,5-6 százalékos tartományba várják, vagyis azok még az év elején viszonylag széles sávban szórnak. Ezért még nem lehet tudni, hogy milyen éve lesz a magyar gazdaságnak, minden a nyitás idejétől függ, amire reálisan majd csak a második negyedév végén kerülhet sor. .Ennek ellenére a kormány idén is már tavasszal beterjeszti a parlamentnek a 2022-es költségvetés tervezetét, pedig egy szeptemberi-októberi időpontban sokkal pontosabb büdzsét lehetne készíteni, ráadásul kommunikációs előnye is lenne, hisz 2022 áprilisi választásokkal kapcsolatos kampány részeként lehetne ígérgetni. 

Elesnek a bértámogatástól az egyéni vállalkozók

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.03.29. 19:58

Fotó: Shutterstock
Ugyan a katát nem kell megfizetniük, azonban bevételük továbbra sincs, és e téren állami segítségre sem számíthatnak.
Az áprilisi bérekre is igényelhető az ágazati bértámogatás, az érintett vállalkozások április 30-ig adhatnak be kérelmet a területileg illetékes kormányhivatalhoz - közölte Bodó Sándor, az innovációs tárca államtitkára, miután a múlt hét végén kiderült: a három hete bezárt üzletek és szolgáltatók továbbra sem nyithatnak ki. Szavai szerint a novemberben indult programban eddig több mint 52 milliárd forintot fizettek ki a vállalkozásoknak, amelyek mintegy 132 ezer dolgozójuk béréhez kértek kiegészítést.  Az ágazati bértámogatás a munkavállalók bérének fele lehet, de maximum 251 100 forint. A munkáltatónak vállalnia kell, hogy ezalatt nem bocsátja el a dolgozóit, és kifizeti a teljes bért. A juttatást novembertől a bezárásra kényszerült vendéglátásban, szórakoztatóiparban, idegenforgalomban, majd a szálláshelyszolgáltatásban működő vállalkozások igényelhették. Márciustól az újabb szigorítások miatt kibővítették a kört a bezárni kényszerült üzletekkel és szolgáltatókkal. Az államtitkár arról most nem közölt részleteket, hogy utóbbi körből hány dolgozó után kértek támogatást. Mindössze arról számolt be, hogy az eddig támogatottak 57 százaléka a vendéglátásban, több mint 14 százaléka pedig a szálláshely szolgáltatásban dolgozik. Az innovációs tárca korábbi, március 24-i tájékoztatása szerint addig a március 8-án bezárni kényszerült szektorokból mindössze 6 ezer dolgozó bérének kifizetéséhez kértek segítséget a cégek. Azóta a teljes ágazati bértámogatási program által elért dolgozók köre 7 ezer fővel nőtt. Ha mindegyikük a háromhete bezárt üzletek valamelyikében dolgozik, akkor sem mondható túl nagynak az érdeklődés, hiszen csupán a boltok közül 80 ezernek kellett lehúznia a rolót, és több tízezer szolgáltató – fodrász, műkörmös, kozmetikus – sem nyithat ki. Utóbbiak azonban többnyire egyéni vállalkozóként dolgoznak, így nem is tudják igényelni a bértámogatást, hiszen az csak az alkalmazottaknak jár. Így, bár a katát nem kell megfizetniük, bevételük, keresetük továbbra sincs, és e téren állami segítségre sem számíthatnak. Az MSZP emiatt már egy határozati javaslatot is benyújtott, amely felszólítaná a kormányt, hogy a bértámogatásra jogosultak körét a szépségiparban tevékenykedő egyéni vállalkozókkal is egészítse ki visszamenőlegesen. Az indoklás szerint több tízezerre tehető azon fodrászok, sminkesek, masszőrök, manikűrösök száma, akik egyik napról a másikra elestek a munkavégzés lehetőségétől, de más ágazatoktól eltérően még a bértámogatás lehetőségével sem élhetnek, 90 százalékuk ugyanis egyéni vállalkozó.  Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese arra is felhívta a figyelmet: Németországban minden kisvállalkozás pályázhatott gyorssegélyre és a dolgozóik bérének támogatására is. Ott napok alatt érkezett meg a segély a vállalkozások számlájára, míg a magyar kormány sokszori figyelmeztetés után, februártól volt csak hajlandó felgyorsítani a november óta bent ragadt bértámogatások kifizetését – emlékeztetett.  A bértámogatás összege pedig a németeknél 80, míg Magyarországon mindössze 50 százalék.  Az MSZP ezért felszólította a kormányt: pályázzon meg 1 milliárd eurót az unió munkahelyvédelmi programjának összegéből, és ebből biztosítson 80 százalékos bértámogatást.  

Nem lesz vészkód a rászorultaknak sem

M. I.
Publikálás dátuma
2021.03.29. 19:45

Fotó: Vajda János / MTI
A Habitat követelése ellenére az E.ON nem tervez újból biztosítani előrefizetős ügyfeleinek egy utólagosan kiegyenlíthető vészkódot. Szerintük nem volt rá igény. A civilek a kormány közbelépését kérik.
Elfogadhatatlannak tartja a Habitat for Humanity Magyarország, hogy a legnagyobb magyarországi energiaszolgáltató, az E.ON Hungária Zrt. a kikapcsolások szüneteltetése alatt az előre fizetős ügyfelek számára nem állítja vissza az általa korábban már alkalmazott vészkódot. Így éppen a legsérülékenyebb háztartások maradhatnak energiaellátás nélkül. 2021. március 6-án, a digitális oktatásról szóló kormánybejelentéssel egyidejűleg a szolgáltatók felfüggesztették a kikapcsolásokat. A civil szervezet már akkor felhívta a figyelmet a több mint százezer, jellemzően a legrászorultabbak közé tartozó előrefizetős fogyasztóra. A tavalyi első veszélyhelyzet alatt az E.ON Hungária Zrt. biztosított egy, az előre fizetősök által utólag is rendezhető vészkódot. A Habitat ennek visszaállítását kérte. A múlt pénteken az E.ON megkeresésükre elvetette a lehetőséget. A cég döntését azzal indokolta, hogy az előre fizetős mérők a korlátozások alatt is feltölthetők, a vészkódot pedig alig néhány ügyfél vette igénybe. Ezt a Habitat elfogadhatatlannak tartja. A civil szervezet szerint az előző körben az érdeklődőket csak telefonon tájékoztatták a lehetőségről, amiről tehát számos érintett nem szerzett tudomást. A Habitat szerint az E.ON „nem vette tudomásul”, hogy nem a hozzáférés, hanem a pénz hiányzik a feltöltéshez. A Habitat most a kormánytól kéri, hogy tegye kötelezővé a szolgáltatók számára a vészkód biztosítását. Ennek kifizethetősége érdekében javasolják, hogy minden fogyasztónak – de legalábbis a rászorulóknak – biztosítsanak egyszeri, legalább 12 ezer forintos rezsitámogatást. Sürgetik, hogy a kormány építse be hosszú távú válságkezelési terveibe a lakosság folyamatos energiaellátását. A vészkódot tavaly tavasszal önkéntesen és egyedüliként vezette be az E.ON Hungária arra számítva, hogy a korlátozások miatt egyes ügyfelei nem tudják feltölteni előrefizetős mérőjüket - szögezte le lapunknak küldött válaszában a német hátterű energiacsoport. Szolgáltatási területükön 74 ezer háztartásban üzemel előrefizetős mérő. Közülük azonban 2020 tavaszán mindössze négyen vették igénybe ezt a lehetőséget. Tekintettel a tavalyi tapasztalatokra és arra, hogy az érvényben lévő korlátozások a legtöbb feltöltőpont nyitva tartását nem érintik, a csoport nem látja indokoltnak vészkód bevezetését – erősítik meg. Szerintük az előrefizetős mérő a tartozások elkerülésének "leghatékonyabb" módja, aminek feltöltése kapcsán tavaly március óta nem érkezett hozzájuk panasz. Az E.ON a leginkább rászorulók megsegítése érdekében több éve együttműködik a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel és a Máltai Szeretetszolgálattal – írják.