Előfizetés

Idős saskeselyűpár fogadott örökbe egy fiókát a bécsi állatkertben

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.30. 16:53

Fotó: MONIKA SKOLIMOWSKA / AFP
Az első perctől kezdve felváltva etetik és melegítik a kicsit a tapasztalt és gondoskodó nevelőszülei.
Idős saskeselyűpár fogadott örökbe egy fiókát a schönbrunni állatkertben. A fióka február 25-én kelt ki az alsó-ausztriai Haringsee bagoly- és ragadozómadár-mentő állomásán. A tapasztalt pár már túl idős ahhoz, hogy saját utódaik legyenek, a fiókanevelésben azonban nagy tapasztalatokkal rendelkeznek. „Tojásaik idén is, mint ahogy már az elmúlt években is, terméketlenek voltak. Mivel nagyon tapasztalt és gondoskodó szülők, beválasztották őket a nevelőszülői hálózatba” – közölte az ausztriai állatkert igazgatója, Stephan Hering-Hagenbeck kedden. A haringsee-i állomásról koordinálja a szakállas saskeselyűk nevelését és tenyésztését egész Európa számára a Vulture Conservation Foundation (Keselyűvédő Aalapítvány). A szakállas saskeselyűk (Gypaetus barbatus) kihaltak az Alpokban az elmúlt évszázadban, ezért több mint 30 éve zajlik az országokon átívelő újratelepítési projekt.
„Nekünk minden fióka számít.

A természetben minden két kikelt fiókából csak egy marad életben. Az állatkertek és tenyészállomások segítségével mi megmentjük a másikat úgy, hogy az európai program keretében átadjuk nevelőszülőknek” – emelte ki Hans Frey, a bagoly- és ragadozómadár-mentő állomás tudományos vezetője. A két schönbrunni nevelőszülő nagyon jól végzi a dolgát. „Amikor óvatosan belehelyeztük a fiókát a fészekbe, azonnal foglalkozni kezdtek vele. Felváltva etetik és melegítik a kicsit. A fészek fölé kamerát helyeztünk, hogy megfigyelhessük nevelkedését” – fejtette ki Regina Riegler állatgondozó. Nem marad azonban örökre Schönbrunnban a fióka, idővel kitelepítik a természetbe.

Klímaközgazdászok: azonnal drasztikus lépéseket kell tenni a klímaváltozás ellen

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.30. 14:00
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egy felmérésben megkérdezett 738 szakember többsége az utóbbi öt évben kezdett el igazán aggódni.
A világ klímaközgazdászai közül egyre többen vannak azon a véleményen, hogy azonnali és drasztikus intézkedések kellenek a klímaváltozás ellen, és túlnyomó többségük szerint a klímaváltozás csak növelni fogja a gazdag és a szegény országok közötti jövedelmi különbségeket. Ez abból a kedden ismertetett felmérésből derül ki, amelyet a New York-i Egyetem egyik intézete készített. Az Institute for Policy Integrity által a legkülönbözőbb országokban megkérdezett 738 közgazdász szerint ha nem teszi meg ezeket a lépéseket a világ, akkor az éghajlatváltozás okozta problémák az évtized közepére évi 1700 milliár dollár pluszkiadást jelentenek majd, 2075-re pedig évi 30 ezer milliárd dollárt. „Az emberek azon viccelődnek, hogy a közgazdászok még egymással sem értenek egyet sok dologban, pedig mi úgy gondoljuk, hogy elég nagy egyetértés van közöttünk a klímavédelmi lépések közgazdasági fontosságáról” – jelentette ki Derek Sylvan, az intézet stratégiai igazgatója és a felmérés egyik készítője. A most megkérdezettek háromnegyede határozottan egyetértett azzal, hogy azonnal drasztikus lépéseket kell tenni, míg amikor az intézet 2015-ben csinált egy hasonló felmérést, csak a felük volt ezen a véleményen. Arra a kérdésre, hogy szerintük a zéró károsanyag-kibocsátás 2050-re történő elérésének nem volna-e túl nagy a költsége, kétharmaduk azt válaszolta, hogy a költségeket felülmúlná az erre irányuló intézkedések gazdasági haszna, mert utóbbiak azzal is járnának, hogy megelőzünk természeti katasztrófákat, megóvjuk a tengerparti infrastruktúrát a vízszintemelkedéstől, és megvédjük az élelmiszer-ellátási láncokat. 
A katasztrofális klímaváltozás elkerüléséhez a tudósok szerint 2050-re el kell érni a klímasemlegességet,

ami azt jelenti, hogy az emberiség nem bocsát a légkörbe több károsanyagot, mint amennyit ki tud onnan vonni. Sylvan azt mondta: meglepte, hogy milyen sok közgazdász gondolja gazdaságilag szükségesnek a klímasemlegesség elérését még úgy is, hogy nagyon kevés idő van rá.
A legtöbb megkérdezett klímaközgazdász az utóbbi öt évben kezdett el igazán aggódni.

Ennek legáltalánosabb oka az volt, hogy megsokszorozódtak a szélsőséges időjárási események és az általuk okozott katasztrófák, például az erdőtüzek. 2000 és 2019 között 7300 jelentősebb természeti katasztrófa történt, és ezek 1,2 millió ember halálát és 3000 milliárd dollár értékű anyagi kárt okoztak az ENSZ adatai szerint. A megelőző 20 évben 4200 természeti katasztrófa 1,19 millió ember halálát okozta és 1600 milliárd dollár értékű kárt. Michael Greenstone, a Chicagói Egyetem egyik közgazdásza azt mondta: az országok közötti jövedelmi különbségek miatt nehéz egyszerű költség-haszon elemzéseket csinálni, és a különböző országokat különböző mértékben sújtja majd a klímaváltozás, amely pedig még inkább növeli a különbségeket, és ebben a megkérdezettek 90 százaléka egyetért.

Megkongatták a vészharangot: újabb cápafajokat fenyeget kihalás

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.30. 13:30
Citromcápa
Fotó: CYRILLE MULARD / AFP
2014 óta megháromszorozódott a súlyosan veszélyeztetett cápa- és rájafajok száma.
Harminckilenc cápa- és rájafaj természetvédelmi besorolása módosult fenyegetettre a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján. A változtatások nyomán immár 355 cápa- és rájafaj tartozik a sebezhető, veszélyeztetett és súlyosan veszélyeztetett természetvédelmi státuszokat magába foglaló fenyegetett kategóriába – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
„Ennél hangosabban már nem tudnak kongani a vészharangok a cápák és ráják ügyében”

– mondta Andy Cornish, a Természetvédelmi Világalap (WWF) globális cápa- és rájavédelmi programjának (Sharks: Restoring the Balance) vezetője. Hozzátette, a kihalással szembenéző állatok száma és sokfélesége egészen elképesztő. "A túlhalászat jelenti messze a legnagyobb fenyegetést, ezért meg kell fékezni. A jó hír az, hogy léteznek megoldások a kialakult válságra. A kormányoknak és a regionális halászati irányítószervezeteknek azonnal és határozottan kell fellépniük a legfenyegetettebb fajok megóvásáért, mielőtt túl késő lesz” – hangsúlyozta a szakember. A súlyosan veszélyeztetett kategóriába átsorolt kilenc fajból nyolc rájafaj, többségében hegedűrája- és sasrájaféle. Ez azt igazolja, hogy bár a ráják talán kevésbé ismertek és nem kapnak annyi figyelmet, mint a cápák, ám még náluk is jobban megsínylik a túlhalászat és a halászati gazdálkodás hiányának következményeit. Az Urolophus javanicus nevű rájafaj mostanra már ki is pusztulhatott: a 19. század végén, az indonéziai Jáva szigeténél felfedezett állat immár súlyosan veszélyeztetett (feltehetőleg kihalt) fajként szerepel az IUCN frissített vörös listáján. Nem csupán a kevésbé ismert fajok besorolása romlott: egykor nagy számban előforduló, a búvárok körében különösen népszerű szirticápák, például a karibi szirticápa és a citromcápa is bekerült a fenyegetett fajok közé. 2014-ben az összes cápa- és rájafaj 25 százaléka volt fenyegetett és 25 faj volt súlyosan veszélyeztetett. Jelenleg az összes faj 36 százaléka fenyegetett és a súlyosan veszélyeztetettek száma megháromszorozódott, elérve a 76-ot. Több mint 1200 cápa- és rájafaj él a világon. Ezek az állatok nem csupán elúszkálnak az óceánban, hanem formálják is azt, és teszik mindezt több mint 400 millió éve. A cápák és a ráják nem csupán az óceán egészségének megőrzésében játszanak kulcsszerepet, hanem világszerte emberek millióinak jóllétét biztosítják.